Az amerikai elnök barátjaként tekint a magyar miniszterelnökre – mondta Szijjártó Péter a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A külügyminiszter szerint a két ország kapcsolata új szakaszba lépett, Donald Trump továbbra is elkötelezett a béke mellett, és Magyarország kész házigazdája lenni egy budapesti békecsúcsnak.
Szijjártó Péter szerint az Egyesült Államok elnöke barátként tekint Orbán Viktorra, és tisztelettel viseltetik Magyarország, valamint a magyar emberek iránt. A külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban, Washingtonból hazafelé tartva beszélt az elért gazdasági és diplomáciai eredményekről. Hangsúlyozta: az amerikai fél hozzáállása most teljesen más, mint korábban. Szijjártó hozzátette, Donald Trump béke iránti elkötelezettsége továbbra is töretlen, Magyarország pedig bármikor készen áll egy budapesti békecsúcs megszervezésére.
Forrás: KKM
A tárcavezetőt arról kérdezte a lap elsőként, mit jelent a valóságban és a gyakorlatban az, hogy elérkezett az amerikai–magyar kapcsolatok aranykora.
Eleve egy minőségileg más helyzet van, mint mondjuk egy évvel ezelőtt, amikor az akkori amerikai kormányzat ellenségként tekintett ránk. Emlékezhetünk, hogy számos, Magyarországnak kárt okozó intézkedést hoztak direkt, nem véletlenül, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást felmondták. Számos nemzetközi szervezetben folyamatosan velünk ellentétes álláspontot képviseltek, blokkolták a hadiipari szállításokat Magyarország irányába, kivágtak minket a vízummentességi rendszerükből, politikai szankciókat léptettek életbe velünk szemben. A Biden-kormány miatt jó pár hónapig nem tudtunk haladni a paksi beruházással
– fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok elnöke barátként tekint Orbán Viktorra
Szijjártó Péter szerint alapvetően megváltozott az amerikai fél hozzáállása Magyarországhoz. A külgazdasági és külügyminiszter az interjúban úgy fogalmazott: „most minőségileg más a helyzet”, mivel az Egyesült Államok elnöke barátként tekint Orbán Viktorra, és tisztelettel viseltetik Magyarország, valamint a magyar emberek iránt.
A tárcavezető kiemelte: ennek a javuló viszonynak már kézzelfogható eredményei is vannak. Mint mondta,
ha a miniszterelnök nem tudta volna elérni, hogy Magyarország mentességet kapjon az amerikai energiaszankciók alól, az évente mintegy hatszázmilliárd forinttal növelte volna meg az energiaköltségeket. Ez a magyar családok számára akár kétszeres-háromszoros rezsiszámlát jelentett volna.
„Ez egy akut kérdés volt, hiszen november 21-én lépnek életbe az amerikai energiaszankciók. Gyakorlatilag a családok decemberi számlája karácsony táján kétszer-háromszor akkora lett volna, mint most. Úgyhogy ha mást nem, ez már az aranykor beköszöntét jelenti” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter két további fontos dolgot is kiemelt:
A Trump–Orbán-megállapodásnak köszönhetően nem nőnek az energiaárak Magyarországon. A másik, hogy még az év végéig százmilliárd forintnyi amerikai beruházást fogunk bejelenteni Magyarországon. Jövő héten már kezdjük is: százmilliárd forint, ezres nagyságrendben új munkahelyek, kifejezetten magas hozzáadott értékű szektorokban, elektronika, orvosi műszerek, informatika.
Hozzátette: „Abban is megállapodtunk, hogy a nukleáris energiában együttműködünk, az meg a jövő. Tehát a világ, így ezen belül Magyarország áramigénye is drámai mértékben nőni fog. Hiszen a közlekedés átáll elektromos alapokra, a hűtési-fűtési rendszereket a klímaváltozás miatt egyre nagyobb mértékben kell használni.”
Szijjártó Péter szerint a mesterséges intelligencia gyors terjedésével egyre több adatközpont jön létre, amelyek jelentős mennyiségű energiát igényelnek.
Egy olyan országban, mint Magyarország, ahol nincs olaj, földgáz, és a természeti adottságok – szél, hegyek, lezúduló víz – sem elegendőek, a növekvő áramigényt csak a nukleáris energia képes biztonságosan, olcsón és környezetbarát módon kielégíteni
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
A Magyar Nemzet teljes interjúját ITT olvashatod el.
A cikkben szereplő tények és nyilatkozatok több hiteles forrás – köztük a magyar kormány és sajtóközlések1, sajtóközlések2 – alapján kerültek feldolgozásra.
