forrás: M1 Ma este
A külügyminiszter szerint az elmúlt 4-5 évben az európai mainstream arról szólt, hogy ki tudja jobban kritizálni Moszkvát, miközben a felszín alatt mindenki próbálta keresni a maga kereskedelmi-gazdasági lehetőségeit Oroszországgal.
Magyarország energetikai biztonságának garanciáját látja a külgazdasági- és külügyminiszter a Paks II. beruházásban.
Nem korrekt az EU részéről a késleltetés
A tárcavezető elsőként a Paks II. beruházásról beszélt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója kapcsán az M1 Ma este című műsorában.
Megjegyezte, hogy az Európai unió öt vizsgálatot indított a beruházás kapcsán, amelyből négyet már lezártak, de a versenyjogi eljárás még folyamatban van. A miniszter szerint nem korrekt az unió részéről a késlekedés, az engedélyt már rég ki kellett volna adni.
Paks II. az elmúlt évek és az elkövetkező évtized legjelentősebb magyar gazdaságfejlesztési programja: tízezer új munkahelyet és hazánk energiabiztonságának garanciáját jelenti. Meghatározza egy ország versenyképességét, hogy milyen olcsón jut energiához, a Paksi Atomerőmű bővítése biztosítja azt, hogy Magyarországon az energia ára tartósan csökkenő pályán legyen – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A korábbinál kedvezőbb lehetőségek a magyar beruházásoknak Oroszországban
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte, hogy az Oroszország elleni szankciók feloldása nem csak magyar, hanem uniós érdek is, már eddig is túl sok kárt okoztak.
Az orosz elnök két évvel ezelőtti látogatásán megállapodás született arról, hogy a szankciós időszak alatt élelmiszeripari területen történnek magyar beruházások Oroszországban, csökkentve a szankciók negatív hatásait. Ez egy komoly sikertörténet – tette hozzá.
A szankciók megszűnésével a korábbinál kedvezőbb feltételrendszer áll majd a magyar vállalkozók rendelkezésére, ami azt jelent, hogy az élelmiszeripari alapanyagok és a mezőgazdasági termékek könnyebben jutnak el az orosz piacra, mint eddig.
6,7 milliárd dollárnyi a kár
Szijjártó Péter szerint az Oroszországgal szembeni szankciók mind gazdasági, mind politikai szempontból megbuktak.
A korlátozások a magyar gazdaságnak már eddig is 6,7 milliárd dollár kárt okoztak. Amely magyar vállalatok veszteségeiből tevődik össze. Ezért közös érdek a szankciók mielőbbi feloldása, hogy a magyar-orosz és a hazai és a volt szovjet tagköztársaságok közötti gazdasági-kereskedelmi együttműködés újra növekedési pályára léphessen – fogalmazott a miniszter.
Áttörésnek minősül, hogy a sikeres mezőgadzasági beruházásokat követően a magyar vízipari vállalatok számára is megnyílhat az orosz piac.
“Nekünk lett igazunk”
Az elmúlt 4-5 évben az európai mainstream arról szólt, hogy ki tudja jobban kritizálni Oroszországot – a felszínen. Mert a felszín alatt mindenki próbálta keresni a maga kereskedelmi-gazdasági lehetőségeit Oroszországgal – magyarázta Szijjártó Péter. Magyarország nem simult bele az európai mainstreambe, és a nemzetközi helyzet úgy alakult át, hogy nekünk lett igazunk – tette hozzá.