Szigorúbb előírások a közüzemi szolgáltatásokra (Feltétlen olvasd végig!)

A közüzemi szolgáltatások közül a földgáz- és villamosenergia-szolgáltatást csaknem mindannyian nap mint nap igénybe vesszük. Sok probléma származik abból, hogy nem minden fogyasztó ismeri a jogait és kötelezettségeit ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban – hívta fel a figyelmet Budapesti Békéltető Testület (BBT) elnöke. Baranovszky György elmondta, a gázórák, villanyórák és az azokon található jogi zárak – plombák, zárógyűrűk – sérülései miatt a szolgáltatók gyakran kötelezik több százezer forintos összegű kötbér megfizetésére a fogyasztókat, amelyeket nem tartanak jogosnak, s rendszerint kifogást emelnek ilyenkor, arra hivatkozva, hogy nem nyúltak a mérőhöz. Sokszor fordulnak segítségért ilyen jellegű ügyekben is a BBT-hez bízva abban, hogy így sikerül rendezni a vitát.

A szakember kiemelte: február 19-től jelentősen szigorodnak azok az előírások, amelyek mentén a villamosenergia-szolgáltatók szabálytalan vételezésre hivatkozva kötbér vagy kártérítés megfizetésére szólíthatják fel a fogyasztókat. Szabálytalan vételezés miatt már csak akkor lehet bármilyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, ha a mérő felszerelésekor vagy a szolgáltató által elvégzett egyéb munka során a felszerelt berendezésekről, a plombák számáról, azonosítójáról és sérülésmentes külsejéről fényképet vagy videófelvételt készített a szolgáltató.

A videófelvétel kötelező

A fényképés a videófelvétellel szembeni kötelező elvárás, hogy alkalmasak legyenek az ép és sértetlen állapotban történő átadás bizonyítására, sőt ki kell tűnnie belőlük annak is, miszerint a felvételt a felszerelés időtartama alatt készítették el. Mindezeket és az elvégzett munkát dokumentálni is kell, és ezt igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani: ha az átvételt megtagadná, akkor például átvétel igazolására alkalmas egyéb módon (például: tértivevényes levélben) szükséges a fogyasztót tájékoztatni. Egyúttal figyelmeztetni kell a fogyasztót e dokumentumok átadásakor a mérőórára vonatkozó állagmegóvási kötelezettségére is írásban.

Baranovszky György tájékoztatott arról: jelentős, hogy a szabálytalan vételezés egyes lehetséges eseteit a MEKH-rendelet pontosítja és részletezi. Egyúttal csak és kizárólag akkor lehet szabálytalan vételezés miatt bármilyen jogkövetkezményt érvényesíteni a fogyasztóval szemben, ha a szolgáltató maradéktalanul betartotta a fogyasztóvédelmi előírások által támasztott kötelezettségeit. Egyúttal ezek teljesültét bizonyítania is kell.
A helyszíni ellenőrzésre vonatkozó eljárás kereteit szigorúan és tételesen meghatározták. Így például előzetes írásos tájékoztatást („Ellenőrzést megelőző tájékoztató lap”) kell átadni a fogyasztónak az eljárással kapcsolatban, amely részletesen tartalmazza az eljárás célját, lehetséges következményeit.

Lényeges – fogalmazott a BBT elnöke –, hogy a fogyasztó az egész eljárás alatt bármikor nyilatkozatot tehet. Sőt, például a saját maga által megbízott szakértővel vehet részt a mérőóra igazságügyi szakértői vizsgálatán, amellett, hogy magának a vizsgálatnak a főbb sarokpontjait is rögzítik. Mindezek a fogyasztók és a vállalkozások érdekét is szolgálják, és biztosítják az átláthatóbb ellenőrzési eljárást.

Kinek a kötelessége a mérőórák cseréje?

A gázórák és a villanyórák a közszolgáltatók tulajdonában állnak, a hitelességi idejük lejáratakor a szolgáltatók a saját költségükön kötelesek kicserélni azokat. Érdemes megjegyezni azonban, hogy például a vízórák esetében a mellékvízmérőkre ez a szabály nem vonatkozik, azokat a fogyasztóknak a saját költségükön kell kicseréltetniük, és azok a fogyasztók tulajdonát képezik. Célszerű fényképfelvételt vagy videófelvételt is készíteni a leszerelt régi, és felszerelésre került új mérőóráról is. Ez a szolgáltatóknak kötelességük, azonban javasoljuk, hogy a fogyasztók is tegyék meg ezt, hiszen később, egy esetleges vitás ügyben ez bizonyítékul szolgálhat a számukra. Az új plombák, zárófóliák épségét is ellenőrizni kell.

A BBT figyelmeztet: őrizzenek meg a fogyasztók minden papírt – már az elejétől kezdve –, ami a mérővel kapcsolatos. Ezek később fontos bizonyítékok lehetnek a kezükben. A szolgáltató ugyanis csak akkor hivatkozhat az óra sérülésére és szabhat ki kötbért, ha bizonyítani tudja, hogy sérülésmentes állapotban adta át. Az erről szóló iratokban szerepelnie kell a jogi zárak (plomba, pecsét, zárógyűrű, hologramos matrica) számának, azonosítójának és annak is, hogy sérülésmentesek.

Hibás mérés, mérőórák ellenőrzése

Ha mérőóra ellenőrzésére kerül sor – csakúgy mint a cserénél – figyeljenek arra a fogyasztók, hogy a művelet a jelenlétükben történjen – javasolja Baranovszky György. Hozzátette, mivel egyre több a visszaélés és előfordul, hogy egyesek a szolgáltató embereinek adják ki magukat, a fogyasztók mindig kérjék el az ellenőrzést végző személy fényképes, kifejezetten az ellenőrzésre feljogosító igazolványát. Sose írják alá olvasás nélkül az ellenőrzés eredményéről szóló jegyzőkönyvet. A fogyasztó írásos véleményét is tartalmazó papír – ha vita támad – lényeges irat.

Bármilyen problémát tapasztalnak akár az ellenőrzési eljárásban, akár annak körülményeiben, tüntessék fel azt a jegyzőkönyvben, ez nem tagadható meg. Ide tartozik az is, ha magát az ellenőrzés eredményét vitatják, és persze a szolgáltató azon állítása is, hogy szerinte a fogyasztó hozzányúlt az órához. A mérőórákon található jogi zárak sértetlenségéért a fogyasztó felel, ha a mérőóra a fogyasztó kizárólagos őrizetében van. Ne mulasszák el a fogyasztók a mérőórák állapotát, működését, mérőállását időközönként ellenőrizni. Ha az óra sérült vagy úgy látják, hogy az hibásan mér, úgy azt jelezzék a közüzemi szolgáltatónak, és kérjék a mérőóra hitelességi vizsgálatát. Fontos tudni, hogy már az is szabálytalan vételezésnek minősül, ha nem jelentik be a fogyasztók a mérőóra, illetve a rajta elhelyezett jogi zár sérülését – emelte ki a BBT elnöke.

Elmondta, ha a hitelességi vizsgálatot a fogyasztó kéri, annak költségei (helyszíni vizsgálat, ellenőrzés, csere) abban az esetben terhelik a fogyasztót, ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a mérő – bizonyos hibahatáron belül – hibátlanul mér. Ha a hitelességi vizsgálat azt állapítja meg, hogy a mérő hibásan mér, vagyis a felülvizsgálat indokolt volt, úgy annak költségei a szolgáltatót terhelik. A hibás mérő nem képezheti számlázás alapját, ilyen esetben jogszabály határozza meg, hogy hogyan kell kiszámítani a fogyasztást vagy a mérésügyi hatóság által megállapított hibaszázalék alapján kell módosítani az elszámolásokat, vagy ha ilyen hibaszázalék nem állapítható meg, úgy a korábbi, vagy a későbbi fogyasztási adatok alapján történik a fogyasztás kiszámítása.

Kikapcsolás, visszakapcsolás

Figyeljenek arra a fogyasztók, hogy a villamosenergia- és földgázszolgáltató a lakossági felhasználót csak abban az esetben kapcsolhatja ki fizetési késedelem esetén az ellátásból, ha

• 60 napon túli fizetési késedelembe esik,
• a fogyasztó által a fizetési haladékról, vagy részletfizetésről kezdeményezett egyeztetés nem vezetett eredményre a szolgáltatóval,
• legalább kétszer írásban értesítette a cég a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a fogyasztót,
• a szolgáltató az első értesítésben felhívta a fogyasztó figyelmét a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekre, valamint az előrefizetős mérő felszerelésének a lehetőségére.

Fontos, hogy ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy a szolgáltatásból kikapcsolhassa a fogyasztót a szolgáltató, és a bírósági gyakorlat szerint ezeknek a feltételeknek az együttes meglétét a szolgáltatónak kell bizonyítania, így tehát azt, hogy a kikapcsolás jogos – közölte Baranovszky György.

Eladott követelések

Ha a közüzemi cégek a fogyasztókkal szemben fennálló követelésüket követelésvásárló cégnek adják el (engedményezik), úgy a követelés eladásáról szóló írásos tájékoztatás kézhezvételét követően ez utóbbi céggel kell felvenniük a kapcsolatot a fogyasztóknak a tartozás rendezése érdekében. A fogyasztók járjanak utána annak, hogy nem évült-e már el a követelés, és amennyiben úgy vélik, hogy az már elévült, abban az esetben nyújtsanak be elévülési kifogást a követelés jogosultjánál. Arra is figyeljenek a fogyasztók, hogy a különböző közszolgáltatások esetén eltérő elévülési idők is lehetnek. Az általános 5 éves elévülési időnél rövidebb, tehát 2 éves elévülési időt határoznak meg villamosenergia- és földgáz-szolgáltatás egyes jogviszonyaiból eredő polgári jogi igényekre a jogszabályok. Érdemes tudni, hogy víziközmű-szolgáltatás esetén az általános, ötéves elévülési idő az irányadó.

Mikor kérhető kártérítés és kötbér?

Bizonyos esetekben, ha a földgáz- és villamosenergia-szolgáltatók nem tartják be a jogszabályokban, illetve az üzletszabályzatukban fogalt kötelezettségeiket, úgy kötbért kell fizetniük a fogyasztók részére. Ilyen eset többek között, ha a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak (MEKH) a garantált szolgáltatásra vonatkozó határozatában előírtakat egyáltalán nem vagy nem megfelelően teljesítik, vagy ha a szolgáltatás minőségi követelményeit megsértik, a felhasználási hellyel, vagy a fogyasztó személyével kapcsolatos adatváltozásokat a bejelentést követően nem vezetik át a nyilvántartásukban, vagy nem határidőben teszik azt meg.

Akkor is kötbért kell fizetniük a szolgáltatóknak például, ha a szolgáltatás kikapcsolását követően a fogyasztó a visszakapcsolás feltételeit már teljesítette, azonban 24 órán belül nem kezdeményezik a visszakapcsolást, csakúgy, mint ha a számlázással kapcsolatos kötelezettségeiket önhibájukból szegik meg, vagy a védendő fogyasztókkal kapcsolatos feladataikat nem látják el.

Ha a szolgáltató az általános szerződési feltételeiben, az üzletszabályzatában vagy a jogszabályban foglalt egyéb követelményeket megsérti, úgy adott esetben ugyanúgy kötbér terhelheti, illetve bizonyos feltételek mellett a fogyasztónak okozott esetleges kárért is felelőssé tehető.

Forrás: Hunyor Erna Szófia