Szétverheti a focivébét, a Bajnokok Ligája megszűnéséhez vezethet a pillanatok alatt kirobbant új európai futballháború

Az európai labdarúgó szuperliga megalakítása nem új keletű dolog, a kérdés nagyon régóta napirenden van. Már 1990 környékén beszéltek erről, de a megvalósításig soha nem jutottak el.

Pénz, pénz, pénz

Az egész történet alapja és mozgatórugója a pénz, amely ebben az esetben megérdemli az iszonyatos jelzőt. Az első hírek szerint azok a klubok, amelyek csatlakoznának az új bajnoksághoz, 350 millió eurót (425 millió dollárt) kapnának. Mondanunk sem kell, hogy ez az összeg még a szupergazdag klubok költségvetésében is igen jelentős tétel.

Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a koronavírus-járvány miatt szinte minden klub költségvetése megroggyant, rögtön érthetővé válik, mik a lépések mozgatórugói. Mást ne mondjunk,

Barcelonából hetek óta érkeznek a hírek, amelyek szerint a katalán klub a csőd szélén táncol. De szinte minden nagycsapat megérezte a pandémia okozta bevételkiesést, a nézők hiányát és az ebből fakadó pénzforrások elapadását.

Első hallásra tényleg irdatlan összegnek tűnik az a 350 millió euró, amelyet a csatlakozó csapatok kapnának, ha belépnének ebbe a szuperligába.  Csak összehasonlításképpen mondjuk: egy BL-győztes csapat sem tud 100 millió eurónál többet összeszedni, s ehhez meg kell nyernie a Bajnokok Ligáját.  Ehhez képest a mostani belépési pénz alsó határa is a három és félszerese a már említett 100 millió eurós összegnek. És ez csak az úgynevezett benevezési díj lenne. A koronavírus-járvány okozta helyzetben ez a pénz még azoknak a csapatoknak is jelentős tétel, amelyek nem rogytak meg a pandémia ideje alatt és a járvány miatt.

Azt is tudni lehet már, hogy a sorozat közvetítési jogait a DAZN nevű cég birtokolná, míg az egész ügy pénzügyi hátterét a JP Morgan Chase vállalat finanszírozná. Az új szuperliga – a tervek szerint – 2022-ben indulna el.

Érdemes feltenni a kérdést: a pénzen kívül mi hajtja még ezeket a csapatokat a hőn áhított szuperliga felé? Sok európai együttesnek és klubvezetőnek van elege a FIFA és az UEFA régi, megcsontosodott vezetői szemléletéből. Meg abból, hogy miközben vizet prédikálnak, bort isznak. Az UEFA vasárnapi tiltakozásának egyik eleme éppen a szolidaritás hiánya – ezt kéri számon a testület a kiszakadni vágyókon. Miközben erről szónokolnak, reszketnek, hogy elvesztik eddigi befolyásukat a klubok és a versenysorozatok fölött, hogy az eddig általuk (és csak általuk) kezelt pénzek és annak kiosztása hirtelen kikerül a kezükből, és más szereplők lépnek be a piacra.

A szuperliga a Bajnokok Ligája elé vágott

Az sem lehet véletlen, hogy egy csendes tavaszi vasárnap délutánján robbant fel az eddig csak kanócán füstölgő bomba. Az UEFA ugyanis hetek óta a Bajnokok Ligája átszervezésének bejelentésére készül. Az eredeti tervek szerint 2021. április 19-én, hétfőn jelentették volna be hivatalosan az új koncepciót. A BL átalakítása pontosan azért vált szükségessé, mert az európai szövetség érezte, hogy e lépések megtétele nélkül szinte megágyaz az új szuperliga létrejöttének. A vasárnapi kiszivárogtatást nem lehet másképpen értelmezni, csak úgy, hogy a szakadárok meg akarták előzni az UEFA bejelentéseit. Sikerült nekik.  A szuperligához csatlakozó kluboknak úgy látszik, az sem elég, amit az UEFA most a nagycsapatok kedvéért kitalált. Csakhogy ez az átalakítás 2024-től lett volna esedékes. Úgy tűnik, a szuperligásoknak addig nincs kedvük várni.

Mielőtt belemennénk a részletekbe, nézzük, melyek voltak azok a klubok, amelyek csatlakoztak az új szuperligához. 12 csapat csatlakozása biztosnak tűnik, pontosabban 11 együttesé, mert a hírek szerint a Manchester City még nem döntött véglegesen.

Anglia: Manchester United, Liverpool, Chelsea, Arsenal, Tottenham, Manchester City (?)
Spanyolország: Real Madrid, Barcelona, Atlético Madrid
Olaszország: Juventus, AC Milan, Internazionale

A 12 (11) csapat nevét és az országokat böngészve egyből feltűnik, hogy a németek egyelőre nincsenek ott a listán. A szuperliga szervezői állítólag a Bayern Münchent (logikus) és a Borussia Dortmundot győzködik, hogy csatlakozzanak. Szintén nem találjuk a szakadárok között a francia klubokat. A Ligue 1-ből értelemszerűen a Paris Saint-Germain csapatának csatlakozása lenne a leglogikusabb lépés.

A kosárlabda már megcsinálta

A szakadár csapatok megalakulásával jönne tehát létre az új szuperbajnokság, amelyre ebben a sportágban még soha nem volt példa. Más sportágban viszont igen. A férfi kosárlabda Euroliga pontosan olyan versenysorozat, amelyben a legjobb európai klubok meghívásos alapon indulnak, egyfajta zárt bajnokságot alkotva. Kieső nincs, a licenszeket meg kell vásárolni, ide pedig bekerülni nagyon nehéz. Nem véletlen, hogy ebben a zárt bajnokságban a sportág európai nagyhatalmainak legjobb klubjai sorakoznak, míg mondjuk a magyar bajnokcsapatnak arra sincs esélye, hogy egy selejtezőn indulva próbálja ide verekedni magát – hiszen nincsenek is selejtezők.

Van még egy érdekes vetülete ennek az egésznek. A férfi kosárlabda Euroliga szervezője az ULEB, a válogatott események szervezője a FIBA. Évek óta olyan képtelen helyzet állt elő, hogy a válogatottak vb- és Eb-selejtezőinek az időpontjai ütköznek az Euroliga-meccsek időpontjaival. Ezért a nemzeti csapatok nem a legerősebb összeállításban játszanak a selejtezőkön, mert az Euroliga-játékosok nem mennek el a válogatotthoz, attól félve, hogy a távollétük miatt elvesztik a helyüket a klubcsapatokban.  (A magyar férfi kosárlabda-válogatott Hanga Ádám hiányát már évek óta elszenvedi. A Barcelonában játszó Hanga egyetlen selejtezőre sem tudott hazajönni, igaz, a 2017-es kolozsvári Eb-n ott volt a csapatban.) Mindezt csak azért citáltuk ide, mert könnyen elképzelhető hasonló helyzet a labdarúgásban, ha tényleg megalakul a szuperliga.

Pillanatok alatt omlanának össze a bajnokságok

De térjünk most vissza a labdarúgásra. Azt felesleges hangsúlyozni, micsoda dráma lenne, ha az európai topfutball élklubjai tényleg ebben a szuperligában indulnának el. A Bajnokok Ligáját az UEFA gyakorlatilag a szemétbe dobhatná, hiszen a busás jogdíjakat fizető tévétársaságok figyelme egyetlen pillanat alatt fordulna el a BL-ről, hogy a következő másodpercben már az új szuperbajnokság jogainak megvásárlásra koncentráljanak.  Ha tényleg 20 csapattal tud elindulni az új szuperliga, az azt jelentené, hogy ezek a gigászok folyamatosan egymás ellen játszanának, mindez pedig óriási érdeklődést generálhat az egész világon.

Az angol bajnokságot, a Premier League-et kivéve ugyanis ma már a nemzeti bajnokságokban kevés az olyan meccs, amely tényleg tízmilliókat szögezne a képernyő elé. Ha mondjuk a spanyol bajnokságot nézzük, akkor ott a Barcelona-Real Madrid, a Real Madrid-Atlético Madrid és a Barcelona-Atlético Madrid meccsek az igazán érdekesek. Ha ezeket kivesszük a La Liga 38 fordulón át tartó küzdelemsorozatából, egyetlen pillanat alatt omlik össze a sorozat,  legyen bármennyire is érdekes egy Sevilla-Valencia összecsapás. Miközben tudjuk, hogy valójában ezek a meccsek nem érdekesek. A példát nyugodtan át lehet ültetni Németországba, Olaszországba, vagy éppen Angliába is. Ha a Premier League mezőnyéből tényleg kiválik a hat legjobb csapat, akkor a világ eddig legjobb bajnokságának tartott küzdelemsorozat nem lesz más, mint egy halom ócskavas.

Kettős játékot űzhetett a Juventus elnöke

Az UEFA nagyon régóta érzi a veszélyt, nem véletlen, hogy éppen 2021 elején szivárogtatták ki az új rendszerű Bajnokok Ligája lebonyolítási terveit. Erről nem is olyan régen mi is írtunk az Origón. Az úgynevezett svájci rendszerű új Bajnokok Ligájában szereplő 36 csapat nem csoportokban, de nem is körmérkőzéses rendszerben küzdene meg egymással, hanem  irányított párosításokkal, ahol csak az első kör párharcait sorsolnák, ezt követően az eredmények alakítanák a párosításokat:  a fordulók győztesei, vesztesei és döntetlenezői is egymás ellen lépnének pályára. A csapatok így tíz mérkőzést játszanának az egyenes kieséses szakasz előtt.

Már ez is gondot jelent, hiszen ez néggyel több, mint a mostani csoportkör hat meccse, márpedig a topcsapatok így is túlzott terhelésre panaszkodnak. De az is problémát okoz, hogy tíz forduló után a nyolc legjobb csapat bejut a nyolcaddöntőbe, ami gyakorlatilag négy győzelem után garantálható, utána már sem a csapatokat, sem a szurkolókat nem fogja érdekelni a többi meccs. Az meg még kevésbé, ahogy a 10 forduló után a 9-24. helyen álló csapatok harcolnak a másik nyolc helyért. 180 meccs kell azért, hogy kiderüljön, melyik 12 csapat esik ki.  Ez a kezdeményezés Olaszországból, a Juventustól indult el, miközben ma már azt is sejthetjük, hogy a torinói klub elnöke, Andrea Agnelli kettős játékot űzött. Egyfelől úgy tűnt, hogy ő lesz a Bajnokok Ligája nagy reformere, másfelől viszont a keze vastagon benne van a szuperliga tető alá hozásában.

Felesleges hangsúlyozni, hogy a szuperliga létrejötte egy-egy felrobbantott bomba lenne az UEFA és a FIFA székháza alatt. A két épület nem omlana össze, de az alapok és a tartópillérek megrogynának. Nem véletlen, hogy a két szervezet az elmúlt időben folyamatos fenyegetés alatt tartotta az ötletet, elvéve a kedvet a csatlakozástól. Csakhogy úgy tűnik, ez a szakadárokat nem érdekli. Nézzük akkor most azokat a konkrét fenyegetéseket, amelyeket ebben az ügyben már ismerünk.

Üres fenyegetések a FIFA és az UEFA részéről?

Nem véletlen, hogy a labdarúgást irányító két legfőbb szervezet, a FIFA és az UEFA is szinte azonnal reagált a vasárnap délután történtekre. Nézzük, melyek voltak az első reakciók.

UEFA: a szuperligához csatlakozó klubokat az európai szövetség a nemzeti bajnokságokból és a BL-ből is kizárná.
Konklúzió: mint már írtuk, a szuperliga létrejötte és elindulása alapjaiban rengetné meg az egész BL-sorozatot. A kiszakadó klubokat ez nem érdekli, hiszen ők a saját maguk által alapított szuperbajnokságban játszanának minden héten olyan meccseket, amelyeket egy idényben a BL végjátékában, esetleg a sorsolás miatt egy-egy csoportmeccsen tudnak csak játszani. 

Ugyanakkor a kiszakadó együttesek megkímélnék magukat a számukra hosszú évek óta csak nyűgnek tekintett BL-meccsektől, amikor a csapatoknak Kelet-Európába kell utazniuk, hogy mérkőzéseket játszanak Kazahsztánban, Ukrajnában, vagy más olyan országokban, amelynek indulói nem ütik meg a nagycsapatok szintjét.

A nemzeti bajnokságokból való kitiltás ugyan tényleg rosszul hangzik, de ha figyelembe vesszük, hogy a szuperliga kisebb terhelése közben minden egyes meccs szuperrangadó lesz, mindjárt más a helyzet. A nemzeti bajnokságokból való kizárás nem a nagycsapatokat büntetné igazán, hanem az adott bajnokságok kisebb csapatait, amelyek így elesnének attól, hogy egyszer az idényben saját pályájukon fogadják a legnagyobbakat. És persze a szurkolókat is.

Ez a kitétel a Premier League-re is igaz, bár nem annyira hatványozottan, mint az olasz, a spanyol és a német (ha a Bayern és a Dortmund végül a csatlakozás mellett dönt) bajnokságra. Arról nem is beszélve, hogy a szuperligához való csatlakozás után egyik csapatnak sem kellene izgulnia amiatt, hogy mi van akkor, ha a saját bajnokságában esetleg nem kerül a legjobb négy közé és így nem tud elindulni a Bajnokok Ligájában. Ez a gond egy tollvonással szűnne tehát meg, ami különösen az angol csapatoknak jelentene nagy könnyebbséget.

FIFA: a szervezet elnöke, Gianni Infantino máris azzal fenyegette meg a szuperligához csatlakozó csapatokat, hogy az azokban játszó focisták nem vehetnek rész a 2022-es labdarúgó-világbajnokságon.
Konklúzió: Gianni Infantino valószínűleg nem gondolta végig, mit beszél. Ezzel a kizárással ugyanis a saját termékének, a labdarúgó vb-nek az értékét rogyasztaná be, hiszen a torna nézettsége azonnal csökkenne, ha a FIFA száműzné onnan Cristiano Ronaldót vagy Lionel Messit, hogy a többi szakadár sztárról ne is beszéljünk. 

A labdarúgó-világbajnokságot ugyan még mindig a világ legjelentősebb sporteseményének tartják (még az is), de pontosan azért az, mert a mindenkori világsztárok egy hónapon át egy tornán fociznak. 2022-ben, Katarban rendeznek utoljára 32 csapattal labdarúgó-világbajnokságot, 2026-ban már 48 csapat indulhat ezen a tornán. Ez a hígítás amúgy sem tesz jót a vb-nek, amelynek az eleje (a csoportmeccsek) így teljesen érdektelenné válnak. Ha ehhez hozzátesszük a legnagyobb sztárok kitiltását, akkor egyetlen pillanat alatt roskadhat össze az az építmény, amelynek homlokzatán a labdarúgó-világbajnokság felirat díszeleg.

Nem sokkal az első fenyegetések után az UEFA és a FIFA közös közleményben határolódott el az új szuperligától.

Ebben azt írták, hogy nem hajtanak fejet a szuperliga létrejötte előtt. Megismétlik, hogy a kiszakadó klubokat és játékosokat mindenhonnan kizárják. Egységesek maradnak és egyben megköszönik azoknak a német és francia csapatoknak, amelyek eddig nem csatlakoztak, hogy azok nem vesznek részt az új szuperbajnokság összehozásában. 

Mi lesz a szurkolókkal?

A tulajdonosok többségére azért még vár egy komoly feladat: a spanyol klubok csak a pártoló tagok (sociók) jóváhagyásával csatlakozhatnának a szuperligához, ahogy az angol klubok részvényeseinek is rá kell bólintaniuk a változtatásra. A többnyire régimódi szurkolókat pedig aligha fogja meghatni, hogy az eurómilliomos (milliárdos) tulajdonosok és játékosok még több pénzt kereshetnek, ha egyszer nem mondhatják el többször, hogy az ő csapatuk nyerte meg az angol vagy spanyol bajnokságot.  A német klubok sincsenek könnyű helyzetben, mert ott a befektetők maximum 49 százalékos részesedést szerezhetnek egy-egy klubban, azaz nem dönthetnek egymaguk egy ilyen kérdésben. Christian Seifert, a Német Labdarúgó-liga (DFL) elnöke amúgy a Twitteren adott ki egy állásfoglalást, amelyben határozottan ellenezte a szuperliga létrejöttét.

A német ligaelnök azt írta, hogy elleneznek minden olyan kezdeményezést, amelyek ártanak az európai labdarúgás hagyományos értékeinek.  Az Agnelli család tulajdonában lévő Juventusnál, valamint a szintén magánkézben lévő Milannál és Internél nincsenek ilyen gondok, ők a maguk urai.

Egy biztos: ha az új szuperliga valóban létrejön, akkor az az elmúlt 100 év legnagyobb horderejű változását idézi elő a sport világában. Olyan változást, amelynek egyetlen nagy szervezet sem tudna gátat szabni.

origo

Hirmagazin.eu