Anyák napja
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján.
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték.
Az anyák vasárnapját (Mothering Sunday) a keresztények ünneplik az Egyesült Királyságban, Írországban és néhány más angol nyelvű országban, amit egyre inkább Anyák napjának hívnak, bár ez a név az amerikai és kanadai világi ünnephez tartozik, amely meglehetősen különbözik az eredeti Anyák Vasárnapjától. Az 1600-as évektől keresztény vallási ünnep a húsvéti időszakhoz kötődött, amelyet akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapján tartottak. Minden évben a nagyböjt közepén a legtöbb szolgáló meglátogatta az „anya” gyülekezetét (Mater Ecclesiae)). A családjuktól távol dolgozó szolgálók ilyenkor szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét a marcipánnal töltött Simnel tortát.
Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját Julia Ward Howe Anyák Napi Kiáltványa segítségével. Howe az ünnepséget a háború felszámolására szentelte, és évekig Bostonban ünnepeket szervezett.
Eredetileg a béke napjának tekintették az Anyák napját, hogy tiszteljék és támogassák azokat az anyákat, akik a polgárháború folyamán vesztették el fiaikat és férjeiket.
1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök 1914. május 9-i proklamációjával hazájában minden év május második vasárnapját az anyák hivatalos ünnepévé nyilvánította. (1914-ben május második vasárnapja, és így az anyák napjának első hivatalos megünneplése május 10. napjára esett.)
Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” a virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszerűvé vált a kontinensen is. Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét anyák napjával kapcsolatba hozni.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”
A legtöbb országban ez az ünnep májusra, ezen belül a legtöbb helyen annak második vasárnapjára esik:
február második vasárnapja: Norvégia
március 3.: Grúzia
március 8. (Nőnap): Afganisztán, Bulgária
március 21., a tavasz első napja: az arab világ legtöbb országa (például Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Irak, Kuvait, Libanon, Szaúd-Arábia), illetve a magyar paraszti hagyományban is a március 20. utáni első vasárnap ünnepelték Gyümölcsoltó Boldogasszony napját, amely összevontan anyák napja, nőnap és „Valentin-nap” is volt; a leányok virágot ajándékoztak kedvesüknek, a gyermekek pedig verssel vagy dallal köszöntötték fel édesanyjukat és nagyanyáikat
március 25.: Szlovénia
május első vasárnapja: Litvánia, Magyarország, Portugália, Románia,[8] Spanyolország, Szerbia
május második vasárnapja: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Chile, Ciprus, Csehország, Dánia, Dél-afrikai Köztársaság, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Japán, Kanada, Malajzia, Németország, Olaszország, Peru, Szlovákia, Svájc, Tajvan, Törökország, Ukrajna, Lettország
május 10.: Latin-Amerika legtöbb országa (például Guatemala és Mexikó), Hongkong, India, Pakisztán, Szingapúr
május 26.: Lengyelország
május utolsó vasárnapja: Franciaország, Marokkó, Svédország
június második vasárnapja: Luxemburg
augusztus 15. (Nagyboldogasszony): Costa Rica, Antwerpen (Belgium)
október második hétfője: Malawi[9]
október harmadik vasárnapja: Argentína
november utolsó vasárnapja: Oroszország
december 8.: Panama
Más ünnephez kapcsolódik:
Egyesült Királyság (Anglia) és Írország: az itteni anyák napja (Mother’s Day) nagyböjt negyedik vasárnapjára esik. A Mothering Sunday nevű vallási ünnepből alakult ki, amely eredetileg nem kapcsolódik a mai anyák napja ünnephez.
India: a nyugati hatásra átvett május 10-i anyák napja mellett megtartják a durga púdzsa ill. a navarátri nevű, októberi tíznapos ősi hindu anyák ünnepét is.
Thaiföld: augusztus 12., Szirikit királyné születésnapja
