Összességében kevesebb gyógynövényt vásároltak fel tavaly, a gyógynövényágazat exportjának értéke ugyanakkor 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A nyers és az import révén beszerzett hazai gyógynövények mennyisége összességében meghaladta a 3500, illetve az 1400 tonnát tavaly. Az importált, főként szárított, úgynevezett „drogállapotú” gyógynövények mennyisége 434 tonna, a belföldi tovább feldolgozásra értékesített, drog állapotú gyógynövények mennyisége 587 tonna volt a múlt évben a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint.
Amíg 2017-ban gyógynövények virágjából még mintegy 18 tonnát vásároltak meg a termelőktől, a múlt évben 9,7 tonnát, a gyűjtőktől beszerzett nyers mennyiség pedig 389 tonnáról 264 tonnára csökkent. Belföldi további feldolgozásra 72 tonna került tavaly ezekből, az előző évi 107 tonnával szemben. A gyógyfüvekből esetében tavaly 135 tonnát adtak el feldolgozásra a 2017-es 183 tonnával szemben, míg a mag és termés így leadott mennyisége az előző évi 321 tonnáról 277 tonnára zuhant. A gyógylevelek feldolgozásra leadott mennyisége ugyanakkor 44 tonnáról 72 tonnára emelkedett az előző két ében, e mögött ezek importjának növekedése áll, mivel a termelőktől beszerzett mennyiség csekély mértékben nőtt ugyan, de a vadon termő, gyűjtött mennyiség felvásárlása csökkent a Napi.hu számításai alapján.
A felvásárlók a beszerzett alapanyagok egy részét további feldolgozásra értékesítik, legnagyobb mennyiségben belföldre eladott csoport a mag és termésfélék, valamint a fűfélék voltak tavaly – az előző évekhez hasonlóan. A friss és szárított gyógynövények exportértéke 1,61 milliárd forint volt 2018-ban, 4 százalékkal több az előző évinél. A kivitel 76 százaléka az EU országaiba került, Magyarország legfontosabb exportpartnerei Németország, Ausztria mellett Ausztrália volt 2018-ban.
Így gyűjtenek
A gyógynövényágazatba a gyógynövények gyűjtésétől kezdve azok termesztésén és felvásárlásán keresztül a feldolgozás is beletartozik. A felvásárlók alapanyag-beszerzése több csatornán keresztül valósul meg és az alapanyag eredete vagy állapota alapján a beszerzés lehet termesztett és vadon termő, illetve nyers és „drogállapotú” gyógynövény. A drogformátum a felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, melyet többnyire szárítással tartósítanak. A termesztett gyógynövények beszerzése a nyers állapotban átvett mag és termés esetén a leginkább jellemző, míg az importált gyógynövényeknél – a szállítás és eltarthatóság miatt – a szárított, drogállapotú anyag van túlsúlyban.
A fűfélék csoportjában a vadon termő gyógynövények átvétele főként közvetlenül a gyűjtőktől történik, míg a szárított virág és a nyers és szárított mag, valamint termés esetében általában nagyobb szerep jut a köztes felvásárlóknak. A vadon termő gyógynövények ugyanis a gyűjtőkből és felvásárlókból kialakuló többlépcsős gyűjtőhálózaton keresztül jutnak el a feldolgozókhoz.
Akadnak olyan fajok, amelyeket kizárólag vadon termőként szereznek be, vagy csak termesztett forrásból származnak. A legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó.
A hazai eredetű beszerzésnél a vadon termő virág-hasznosításúgyógynövények közül a bodza, a hárs és a kamilla, a leveles gyógynövényeknél a csalánlevél, a füvek közül az aranyvessző, a kisvirágú füzike és a cickafark, míg a gyökér-hasznosítású gyógynövények közül a fekete nadálytő volt a legnagyobb mennyiségben felvásárolt alapanyag 2018-ban. A legnagyobb mennyiségben átvett, hazai termesztésű virág-hasznosítású gyógynövény a levendula, a leveles gyógynövényeknél a citromfű, a mag-hasznosításúak közül pedig az édeskömény volt tavaly. A leginkább termesztett növény a füvek közül a lósóska és a vasfű volt a gyógynövény-felvásárlók adatai alapján.
napi