Szép eredményeket értek el a gazdálkodók, pedig nem volt könnyű évük. A növénytermesztésben a szélsőséges időjárás okozott gondokat.
Nehézségekkel kezdődött az év, a rendkívül száraz tél és tavasz sok aggodalomra adott okot, nem kedvezett a repcének és a kalászosoknak.
Büszkék lehetnek a gazdák mindazokra az eredményekre, amelyeket ebben az évben sikerült elérniük, hiszen nehéz körülmények között és szélsőséges időjárási viszonyok mellett tudtak az ötévesnél is jobb átlagokat elérni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az M1 Magyar gazda című műsorában. Elmondta,
a napraforgó-termesztésben világrekordok is születtek,
sikerült elérni a háromtonnás hektáronkénti eredményt, amely átlagos szinten kiváló teljesítmény. Hozzátette, más gabonaféléknél is születettek jó eredmények, a búzánál hektáronként például 5,4 tonnával sikerült több hozamot elérni.
Megjegyezte, a búzánál a terméshozamokat tekintve jelentős különbségek voltak az egyes gazdaságok között. A különbségeket a gazdák tudatossága, az innovációs lehetőségek alkalmazása és a technológiai megoldások okozzák. Vas megyében például az országos átlag felett, 900 kilóval több búza termett hektároként – tette hozzá.
Előtérbe kerül az állategészségügy
„Az állattenyésztésben az afrikai sertéspestis arra hívta fel a figyelmet, hogy az állategészségügyi státuszunk jelentős mértékben befolyásolja egy-egy ágazat piaci lehetőségeit. Az állategészségügyi helyzet sokkal inkább előtérbe kerül” – mondta Nagy István. Egy éve még a madárinfluenza okozta a nehézségeket, jelenleg pedig a sertéspestis. Ezért olyan pályázatokat szeretnének hirdetni a jövőben, amely növeli az állategészségügyi státusz nívóját.
Idén számos új feldolgozóüzem és élelmiszeripari beruházás kezdte meg működését. A fejlesztések jelentős része pályázati támogatások segítségével valósult meg. Nagy István közölte, 355 milliárd forintnyi beruházás valósult meg az ágazatban az elmúlt esztendőben, amely óriási előrelépésnek számít. Arról is beszélt, hogy
továbbra is dolgoznak az elmaradások leküzdésén,
amelyek rontották az ágazat versenyképességét az elmúlt években. A vidékfejlesztési forrásokkal, a Gazdasági Innovációs Operatív Program forrásaival az agrár- és élelmiszeripar fejlesztéseit tudják szolgálni – jegyezte meg.
„A feldolgozóipar fejlesztésével nő a hektáronkénti hozzáadott érték, ami kulcsfontosságú a magyar agrárium versenyképessége szempontjából. 2010 és 2018 között 153 százalékkal nőtt a termelés” – mondta az agrárminiszter. Ezt azt jelenti, hogy Magyarország dobogós helyet foglalt el ezen a téren, csak Dánia és Belgium előzte meg.
A fiatalok számára is vonzó lehet az ágazat
Az egy hektárról megszerzett jövedelemben is szép fejlődés mutatkozik, de itt még jelentős az elmaradás a nyugat-európai értékekhez képest.
A jövedelemtermelő képesség növekedése a remények szerint vonzóbbá teszi majd az ágazatot a fiataloknak. Az élelmiszeripar fejlesztése továbbra is kiemelten fontos terület a kormány számára – jelentette ki Nagy István –, hiszen az ágazat kiemelkedő jelentőségű a hazai mezőgazdaság jövője szempontjából.
A címlapfotó illusztráció.
M1, Hirmagazin.eu
