Magyarországra is elér majd a Gazprom vezetésével épülő Török Áramlat gázvezeték második ága – döntött az orosz állami gázmonopólium november végén.
A magyar kormányzati reményeket igazoló döntés értelmében a South Stream Lite néven is emlegetett vezeték útvonala a Fekete-tengert átszelve, Törökországon, Bulgárián és Szerbián át érne el Magyarországra. A Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter által „fapados Déli Áramlatnak” nevezett vezeték teljes beruházási költsége 7 milliárd euró, vagyis kevesebb mint fele annyiba kerül majd, mint amennyibe az eredeti Déli Áramlat került volna.
Putyin jóváhagyásával ezermilliárdos üzletbe nyúlhat bele Magyarország
Az útvonaltervről szóló döntéskor állítólag az is sokat nyomott a latban, hogy a Déli Áramlat projekt leállításával Oroszország akaratlanul is némi súrlódásba került Magyarországgal és Szerbiával, amelyek a moszkvai álláspont szerint Oroszország fő „gázszövetségesei” a térségben. A döntés így egyben egyfajta politikai gesztus is Moszkva részéről a két kelet-európai ország irányába.
Bulgáriába és Szerbiába 2020-től, Magyarországra pedig 2021-től érkezhet orosz gáz az új útvonalon, az ukrán tranzitútvonal kiváltása pedig 2022-től válik lehetővé ezáltal. A Kommerszant értesülései szerint a Gazprom által az egyes országokkal aláírt szállítási szerződések értelmében Magyarország évente 4,7 milliárd köbméter gázt kap majd a vezetéken keresztül, míg Bulgáriába 4,8, Szerbiába 2, Szlovákiába 4,3, Ausztriába pedig 3,8 milliárd köbméter érkezhet 2022 októberétől. Az országok így szinte pontosan azzal megegyező mennyiségű gázhoz juthatnak majd hozzá az új vezetéken keresztül, mint amennyi jelenleg Ukrajna felől érkezik területükre.
A másik opciót az jelentette volna, hogy Görögországon keresztül nyugat felé, Olaszországig vitték volna el a gázvezetéket. Ebbe az irányba az EU támogatásával a Déli Gázfolyosó diverzifikálhatná az ellátást, ennek vezetékeiben azonban nem orosz, hanem azeri gázt szállítanak majd. Az ennek részeként 2020-ra elkészülő transzadriai gázvezeték (TAP) jelentette konkurencia vélhetően jelentősen befolyásolta a Török Áramlat nyomvonaláról szóló orosz döntést. Ahogyan az is, hogy az olaszok részéről állítólag nem mutatkozott heves érdeklődés az orosz tervek iránt.
Fapados Déli Áramlat
A Gazprom 2017 nyarán még mintegy 6 milliárd dollárra becsülte a projekt összköltségét, ezt azonban 2018 elején 7 millárd euróra emelték (a pénznemek közötti eltérés nem elírás). Vagyis egy összességében több mint 2000 milliárd forintos beruházásról van szó, ami azonban így is jelentősen olcsóbb, mint az évekkel ezelőtt több mint 15 milliárd eurósra becsült Déli Áramlat beruházás. A beruházást a Gazprom finanszírozza, legalább is kezdetben, később pedig kötvénykibocsátást is bevonhatnak a finanszírozásba orosz források szerint.
Vlagyimir Putyin először 2014 decemberében ejtett szót a Török Áramlat terveiről, miután a Déli Áramlat projekt meghiúsult. A Déli Áramlat gázvezeték éves kapacitása 63 milliárd köbméter lett volna, az ellenkezés hatására pedig a Gazprom egy kisebb, könnyebben megvalósítható projekt irányába mozdult el. A Török Áramlat projekt keretében két vezeték épül meg, az egyik Törökország, a többi a délkelet-európai országok ellátását fogja szolgálni, az ágak egyenként évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitásúak lesznek. Teljes hossza 1800 kilométer lesz, amelyből mintegy 930 kilométernyi hosszan a Fekete-tenger fenekén halad a vezeték; a vezeték első, Törökország ellátását szolgáló ága már csaknem elkészült, Putyin és Recep Tayyip Erdogan török elnök november 19-én avatta fel a vezeték utolsó fekete-tengeri szakaszát. A bolgár-szerb összeköttetés megteremtésével a gázvezeték útvonala gyakorlatilag megegyezik majd a lefújt Déli Áramlatéval.
A hír nem keltett nagy visszhangot, nem utolsó sorban azért, mert a Kreml értesülések szerint igyekszik kerülni a figyelmet minél későbbre halasztva az útvonalra vonatkozó bejelentést, hogy minimalizálja a tranzitországokra háruló nyomás kockázatát.
Indokolt óvatosság
Az oroszok óvatosságát a Déli Áramlat projekt negatív példája indokolja, amelyet 2014-ben az Obama-adminisztráció jelentős nyomására és Európai Bizottság ellenállása miatt állították le, amelyek Bulgáriát és a többi országot az orosz tervek elutasítására presszionálta. A Déli Áramlat az EU által tervezett Nabucco gázvezetékkel konkurált volna, amely közép-ázsiai és közel-keleti gázt hozott volna Európába, szintén Törökországon keresztül. A Nabucco-szerződést 2009-ben írták alá, aztán a finanszírozási nehézségek miatt ezt a tervet is lefújták. Az új projekttel kapcsolatban Washington egyelőre nem nyilvánult meg direktben, de feltételezhető, hogy ahogyan az Északi Áramlat 2, úgy ez a gázvezeték sem nyerte el a tetszését.
A Gazprom ezúttal igyekezett az uniós jogszabályoknak tökéletesen megfelelő megközelítést alkalmazni. A versenyjogi aggályok eloszlatása érdekében a társaság már korábban önmagára nézve kötelező vállalásokat tett az Európai Bizottság felé, amely szerint a felajánlott kötelezettségvállalások megnyugtató választ adnak a versenyjogi aggályokra. Az ellenállást vélhetően ezzel együtt sem ússza majd meg teljesen.
Az orosz álláspont szerint azonban Németország az Északi Áramlat 2 projekttel precedenst teremtett arra, hogy egy Oroszországból Európába tartó gázvezeték nem feltétlen politikai, sokkal inkább gazdasági projekt. A folyamatot a Gazprom az EU energia irányelveinek megfelelően igyekszik levezényelni, az Északi Áramlat 2 esetében 2017-ben alkalmazott mintát követve, így igyekezve minimalizálni annak kockázatát, hogy a projekt a Déli Áramlat sorsára jut. Ehhez azonban a Gazprom állítólag az EU írásos garanciáját is szeretné megkapni. Az oroszok azonban azzal is számolnak, hogy a két ország konfliktusának legutóbbi, Kercsi-incidens néven is emlegetett epizódja jelentős politikai nyomást helyezhet a Török Áramlat projektre az EU és az USA részéről.
Több mint energiaügy
A vezetéképítés azonban egyértelműen több, mint energetikai projekt, ezt az ügy körüli diplomáciai feszültségek is jelzik. Az Egyesült Államok folyamatosan igyekszik lebeszélni az orosz gázról Európát. A novemberi kelet-európai útján Magyarországra is ellátogató Rick Perry energiaügyi miniszter közölte, Washington ellenzi az orosz gázvezeték építését Közép-Európa felé, és azt szeretné, ha Magyarország nem csatlakozna ahhoz. Daniel Babinski, az Egyesült Államok nagykövetségének gazdasági tanácsosa a Portfolio Energy Investment Forum 2018 konferencián pedig azt mondta, ha Oroszországnak sikerül megkerülnie Ukrajnát a gázszállítással, akkor szerinte Moszkva várhatóan még keményebben lépne fel Ukrajnával szemben, ez pedig menekültválságot okozhatna, ami Magyarországot sem hagyná érintetlenül.
Magyarország egyelőre a jelek szerint könnyedén ellenáll a nyomásnak, amihez részben éppen az Északi Áramlat 2 példája szolgáltatja az alapot. Az Európai Bizottság ugyanis a határozott német támogatású projekten szemmel láthatóan nemhogy nem tud, de nem is igazán kíván fogást találni. Közben viszont erősen kifogásolja a Török Áramlat projektet, amellyel kapcsolatban a magyar külügyminiszter többször is kettős mércét emlegetett a Bizottság részéről.
Az ukrán gáztranzit megszűnése becslések szerint az ukrán gazdaság számára az ország GDP-jének 5-6 százalékába kerülhet majd, érthető tehát, ha Kijev hevesen ellenzi a két új vezeték megépítését. Némi reményt adhat Ukrajnának, hogy az európai gázfogyasztás várhatóan tovább bővül, ami bizonyos mértékben szükségessé teheti az ukrán vezeték további használatát, különösen a téli fogyasztási csúcsok idején.
Míg az 1990-es években az ukrán útvonalon bonyolódott az európai orosz gázexport 93 százaléka, addig napjainkban már csak körülbelül 40 százaléka. Az arányok eltolódásához és az új, Ukrajnát elkerülő gázszállítási útvonalak kijelöléséhez a 2000-es évek elején kezdődött ukrán-orosz gázválság fejleményei nagymértékben hozzájárultak, amelyben a két fél kölcsönösen a szállítási szerződések megszegésével vádolta meg egymást, az ügy pedig az európai fogyasztók ellátásában pedig komoly fennakadásokat okozott. Orosz források szerint már 2021-ben, tehát az új vezeték teljes üzembe helyezése előtt 10 milliárd köbméter alá eshet az ukrán gáztranzit.
Címlapkép: MTI/Marjai János
Forrás: portfolio
