Első alkalommal sikerült az antarktiszi jégtakaró egy részének alsó felszínét feltérképezni egy ember nélküli tengeralattjáró segítségével. Bár a járművet ezer kilométernyi út után végül elnyelte a mélység, az általa szolgáltatott értékes adatok megmaradtak.

A Göteborgi Egyetem vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport útra bocsátotta és az Antarktisz vastag jégtakarója alá küldte a „Ran” nevű vezető nélküli tengeralattjárót, amely 

első alkalommal készített részletes térképet egy gleccser alsó felszínéről.

Az így szerzett tudás fontos adalékokat szolgáltat a jövőbeni tengerszintemelkedéssel kapcsolatos becslésekhez.

Először készítettek részletes térképet egy gleccser alsó felszínéről.
Fotó: Filip Stedt

A Ran önvezető tengeralattjárót arra programozták, hogy alámerüljön a nyugat-antarktiszi Dotson-jégself üregébe, és modern szonárrendszerét használva letapogassa a felette húzódó jégtakarót. A jégselfek a tengerfelszínen, a saját jégselfüregük fölött lebegő gleccserjégtömegek, amelyeket szárazföldi gleccserek táplálnak. A jármű 27 napig fáradhatatlanul rótta útját oda és vissza a gleccser alatt, s ez idő alatt több mint 1000 kilométert tett meg.

Korábban műholdas felvételek és fúrással kiemelt jégmintahengerek alapján követtük nyomon a gleccserek változásait. Azzal azonban, hogy a tengeralattjárót az üregbe navigáltuk, közvetlen és nagyfelbontású térképet nyerhettünk a jég alsó felszínéről. Ez kicsit olyan, mintha a hold túloldalára pillantottunk volna”

 – mondta el Anna Wåhlin, a Göteborgi Egyetem oceanográfia tanára.

Furcsa megfigyelés

A kutatók a Science Advancesszakfolyóiratban publikálták közleményüket erről az egyedülálló felderítőútról. Az eredmények némelyike nem okozott meglepetést; például a gleccser gyorsabban olvad ott, ahol erős víz alatti áramlatok támadják az alját. A Ran jóvoltából a tudósok úttörő jelentőségű méréseket tudtak végezni a gleccser alatt futó áramlatok sebességéről, és az adatok magyarázatot adtak arra, miért olvad a Dotson-jégself nyugati része annyira gyorsan. Rendkívül gyors ütemű olvadásra utaló jeleket találtak továbbá a gleccser tömegét átszelő függőleges törésvonalak mentén.

A kutatók ugyanakkor eddig ismeretlen mintázatokra is rábukkantak a gleccser alján, amelyek kérdéseket vetnek fel.

A gleccser alsó felszíne közel sem sima: csúcsok és völgyek tagolta jeges tájkép tárult a tudósok szeme elé, fennsíkokkal és homokdűnékre emlékeztető alakzatokkal. A cikk szerzői azt feltételezik, hogy ezeket a formákat a Föld forgása által befolyásolt áramló víztömegek hozták létre.

„A Ran által szolgáltatott térképek óriási mértékben hozzájárulnak az antarktiszi jégtakaróról alkotott ismereteinkhez – kommentálta az eredményeket Karen Alley, a Manitobai Egyetem gleccserszakértője és a több tudományterületet felölelő tanulmány egyik társszerzője. – 

Volt egy sejtésünk arról, mennyire összetett lehet a jégselfek alapja, de a Ran minden eddiginél részletesebb és teljesebb képet tárt elénk.

 A Dotson-jégself alsó felszínéről készült felvételek segítenek nekünk a műholdas képek kalibrálásában és értelmezésében.”

A tudósok most döbbentek csak rá, még mennyi folyamat vár feltárásra, amelyeket a jövő gleccser alatti kutatómissziói fognak felderíteni. „A térképezés rengeteg új adatot szolgáltatott, és ezeket még jó ideig el fog tartani alaposan áttekintenünk. De az máris világos, hogy a gleccserek alapjának olvadásával kapcsolatos korábbi feltételezéseink jó része téves volt – jelentette ki Wåhlin. – A jelenlegi modellek nem alkalmasak a megfigyelt komplex mintázatok magyarázatára. Ám ezzel a módszerrel több esélyünk van arra, hogy megtaláljuk a válaszokat.”

Korábban műholdas felvételek és fúrással kiemelt jégmintahengerek alapján követték nyomon a gleccserek változásait. 
Fotó: X/Twitter/Imperial College London

A Dotson-jégself a nyugat-antarktiszi jégpáncél részét képezi. 

Méreténél és helyzeténél fogva ez a jégtömeg valószínűleg jelentősen befolyásolja majd a jövőbeni tengerszintemelkedés alakulását.

„Jobb modellekre van szükségünk, hogy meg tudjuk jósolni, milyen gyorsan olvad majd a jégtakaró a jövőben – szögezte le a kutatónő. – Izgalmas, amikor oceanográfusok és glaciológusok dolgoznak együtt, és a távolsági képalkotó módszerek eredményeit az óceáni terepi adatokkal kombinálják. Ez kell ahhoz, hogy megértsük a most zajló glaciológiai folyamatokat, hiszen ezek hajtóereje az óceánban rejtőzik.”

„Nem sok felderítetlen terület maradt már bolygónkon – folytatja Wåhlin. – De azt elég félelmetes volt figyelni, ahogy a Ran eltűnik a jég alatt az ismeretlen, sötét mélységekben, és minden összeköttetés nélkül huszonnégy óránál is hosszabb időn át hajtja végre küldetését. És bár több mint negyven merülés után már kezdtünk magabiztosak lenni, a szélsőséges körülmények végül is legyűrtek bennünket.”

Van még hova fejlődni

A most közzétett terepi munka 2022-ben zajlott. 2024 januárjában aztán a csapat a Rannal együtt visszatért a Dotson-jégselfhez megismételni a felmérést abban a reményben, hogy dokumentálni tudják az időközben bekövetkezett változásokat. 

A Dotson-gleccser
A Dotson-gleccser
Fotó: Anna Wåhlin

Azonban egyetlen ismételt merülést tudtak csak befejezni, mielőtt a Rant nyom nélkül elnyelték a Dotson-jégself alatti mélységek.

„Bár értékes adatokat nyertünk, kevesebbet kaptunk, mint reméltük – nyilatkozta végül Wåhlin. – Tudományos sikereinket a Rannek, ennek az egyedülálló merülő járműnek köszönhettük. Szükségünk van erre a kutatásra ahhoz, hogy betekintést nyerjünk az antarktiszi jégtakaró jövőjébe, és reméljük, hogy pótolni tudjuk majd a Rant és folytathatjuk ezt a fontos munkát.”

Forrás

Hirmagazin.eu

ElőzőÚj világ köszönt be a jogosítványoknál és az igazoltatásoknál
KövetkezőGyorsan terjed a halálos vírus: mennyire vagyunk veszélyben?
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza