Forrás: MTI
Ferenc pápa megnyitotta az irgalmasság rendkívüli szentévének második római szent kapuját a lateráni Szent János-bazilikában vasárnap, és ezzel egy időben az olaszországi és a külföldi egyházmegyékben is egymás után nyílnak meg a templomok szent kapui Magyarországtól Ausztráliáig.
A katolikus egyház vezetője kézzel tárta ki a lateráni Szent János-bazilika szent kapuját és néhány percig a küszöbén imádkozott. Ferenc pápa a kaputól a bazilika főoltárához ment több ezer hívő imája és mobiltelefonos fényképezése közepette.
Az irgalmasság december 8-án kezdődött rendkívüli szentévének legelső napján Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika szent kapuját nyitotta meg. Most a második legnagyobb római székesegyházként ismert Szent János-bazilika, valamint a városfalakon kívüli Szent Pál-bazilika szent kapuja következett. Utóbbit James Harvey bíboros, a bazilika főpapja tárta ki. Ezzel egy időben szent kapukat nyitottak a világ egyházmegyéiben. Olaszország városainak bazilikái mellett számos egyszerűbb templomban és börtönökben, menhelyeken, kórházakban is szent kapuk nyílnak: Milánóban kilenc, a szicíliai Palermóban négy templomban.
A Vatikáni Rádió jelentése szerint szent kaput nyitottak a szíriai Aleppóban a Szent Ferenc-plébánián, amelyet októberben lövedék talált el, Kambodzsában a helyi püspökség központjában és Ausztráliában is. A budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmise keretében megnyitotta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egyik szentévi kapuját. Ez az első szentév, amikor nemcsak Rómában, hanem a világ legkülönbözőbb részein is szent kapuk nyílnak.
A lateráni Szent János-bazilikában mondott homíliájában Ferenc pápa kijelentette, a mai emberiséget aggodalom és erőszak sebzi, de nem szabad engednünk a kétségnek, szomorúságnak, fáradtságnak, Isten nem hagyja, hogy a hatalommal bírók kényük-kedvükre uralják a világot.
Ferenc pápa az „erőszak számtalan megnyilvánulásától” terhelt mai kort a Bibliában idézett világgal hasonlította össze, amikor „nagy visszaéléseket és erőszakot követtek el főleg a hatalom emberei”. Ferenc pápa úgy fogalmazott, Isten megvédelmezi népét, nem hagyja, hogy „kormányzói önteltségének rabja” legyen.
A világban megnyitott szent kapukkal kapcsolatban az egyházfő hangsúlyozta: „ez az egyszerű gesztus örömre szólít. Megkezdődik a nagy megbocsátás ideje. Ez az irgalmasság szentéve. Elérkezett az ideje az Atya gyengédsége felfedezésének (…) ez a szeretet meghaladja az igazságosságot is, nincsen határa”.
A következő szent kaput Ferenc pápa december 18-án Róma legnagyobb menhelyén nyitja meg. A negyedik és egyben utolsó római bazilika, a Santa Maria Maggiore szent kapuját a pápa január elsején nyitja meg.
Ferenc pápa a Szent Péter téren délben mondott beszédében hangsúlyozta, hogy advent harmadik vasárnapján a szíveket örömnek kell megtöltenie. Megjegyezte, hogy „a mai világban bátorság kell az örömhöz, hit kell hozzá (…) a jövővel kapcsolatos kétségek és félelmek közepette”. Az egyházfő megtérésre, igazságosságra, szolidaritásra, alázatra szólított fel, mivel létezésünk csak így lesz „teljeséggel emberi és keresztény”. Keresztelő Szent János intelmeit idézve Ferenc pápa a korrupció ellen emelte fel szavát, hangsúlyozva, hogy már akkor is volt csúszópénz és „azóta a világ nem változott sokat”.
A pápa külön köszöntötte a világ börtöneiben levő rabokat.
Az egyházfő üdvözölte a párizsi klímakonferencia eredményeit, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi közösségnek és az egyéneknek is teljesíteniük kell a vállalt kötelezettségeket a környezeti változástól leginkább sújtott népek iránti „tényleges szolidaritással”.
Ferenc pápát negyvenhat évvel ezelőtt 1969. december 13-án szentelték pappá.
