Szentendre pályázata bekerült az Európai Örökség cím 2019-es döntős válogatásába.
A címre minden tagállam két-két helyszínt jelölhet, és ebből egy-egy kerülhet döntőbe. A European Heritage Label program célja, hogy a közös értékekre, az európai történelemre és kultúrára alapozva erősítse a polgárokban az unióhoz való tartozás érzését, közös kulturális örökségünk és az európai értékek tiszteletét.
A tizenhárom tagállamból összesen tizenkilenc helyszínjavaslatot kapott az Európai Bizottság a 2019-es Európai Örökség cím odaítélésére. A tagországok javaslataiban szereplő helyszínek pályázatait egy független kulturális szakértőkből álló bizottság értékeli majd a tavasz folyamán. A jelölés jogával minden tagállam két-két helyszín ajánlásával élhetett a tavalyi év során, melyek közül a döntő körben tagállamonként legföljebb egy helyszínt választhatnak ki a végső döntés meghozatalakor. Az Európai Örökség címet elnyert helyszíneket az Európai Bizottság 2020 elején hirdeti ki hivatalosan.
Szentendre Város Önkormányzata a Szentendrei Történeti Városi Táj címet viselő pályázatával indult a nemzeti megmérettetésen 2018 őszén. A Szentendrei Kulturális Központ csapatának pályázata sikerrel szerepelt a magyar előválogatáson, így azt Magyarország a másik hazai jelentkezővel – Vizsolyi Biblia Emlékhely – együtt terjesztette fel az Európai Bizottsághoz.
Az Európai Örökség cím (European Heritage Label) a Kreatív Európa Program része. A kezdeményezés olyan helyszínekre hívja fel a figyelmet, amelyek meghatározó szerepet játszottak az Európai Unió történelmében, kultúrájában, illetve fejlődésében, továbbá ezen helyszínek európai dimenzióit emeli ki információs és oktatási eszközök segítségével.
Szentendre a művészetek városaként lett híres, a turisták kedvelt célpontja. Fotó: Szentendre.hu
A European Heritage Label program célja, hogy a közös értékekre, az európai történelemre és kultúrára alapozva erősítse a polgárokban az Európai Unióhoz való tartozás érzését, közös kulturális örökségünk ismeretét és az európai értékek tiszteletét.
Az első fordulóban kiválasztott helyszínek:
- Colonies of Benevolence (Jóakarat Kolóniák) 1818-1993, államok közötti helyszín, Belgium és Hollandia
- Coudenberg-palota, Belgium
- Kynžvart-kastély – Diplomáciai találkozók helyszíne – Cseh Köztársaság
- Werkbund-telepek Európában 1927-1932, államok közötti helyszín, Németország, Ausztria, Lengyelország és Cseh Köztársaság
- Sagunto, Spanyolország
- Kolumbusz,helyszínek, államok közötti helyszín, Spanyolország és Portugália
- Emlékhely Chambon-sur-Lignon-ban, Franciaország
- Vučedol Kultúra Múzeuma és Vučedol régészeti lelőhely, Horvátország
- Szentendrei Történeti Városi Táj, Magyarország
- Vizsolyi Biblia Emlékhely, Magyarország
- Valentino-kastély, Olaszország
- Ostia Antica régészeti lelőhely, Olaszország
- Három Fivér, Lettország
- Nemzeti Emlékhely Łambinowice, Lengyelország
- Leon Schiller Lengyel Nemzeti Film-, TV- és Színháziskola, Łódz, Lengyelország
- Torres Vedras védvonalak, Portugália
- Azori tengeralatti kulturális örökség, Portugália
- Zdravljica, az 1848-as Európai Népek Tavaszának üzenete, Szlovénia
- Az alsókorompai Brunszvik-kastély, Szlovákia
Az Európai Örökség címet az Európai Bizottság 2011. november 16-i határozatával hozta létre (Decision No 1194/2011/EU). A címet 2013 óta ítélik oda a pályázó helyszínek közül kiválasztottaknak; hazánk 2014 óta indul a pályázaton. 2019-ig összesen 38 helyszín nyerte el az Európai Örökség címet, köztük a Dohány utcai zsinagóga épületegyüttese (2018), a Liszt Ferenc Zeneakadémia (2016) és a soproni Páneurópai Piknik Emlékpark (2015).
Forrás: PestiSrácok.hu/szentendre.hu; Fotó: szentendre.hu
