Szent Miklós püspök (a keleti egyházak máig is legtiszteltebb szentjének) neve napja a karácsonyi ünnepkör legelső, igen népszerű, jeles ünnepe.
Szent Miklós (Patara, III. század Myra (Mira, Müra) – 343. dec. 6.) Myrai püspök, a gyermekek és diákok, tengerészek-halászok, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek és a zálogházak védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, – de Magyarországon viszont egyben a pálinkafőzők védőszentje is.
Szent Miklós ugyanakkor a folyók mellé letelepült magyarországi bencés apátságok védőszentje, de a kalmárok védőszentje is volt. Ezért is nevezték régen a jószágra, portékára adott foglalót Szent Miklós pénzének. A „Szent Miklós pénzadás” kifejezés a debreceni református tőzsérek szóhasználatában még a XVII. században is élt.
Névünnepét sokfelé az asszonyok dologtiltó napnak tartották, míg az időjósok szerint Miklós a várható karácsonyi időjárást is megmutatta: A régi magyar néphit szerint amilyen idő van ezen a napon, olyan várható Karácsonykor is.
Szent Miklós életéről szóló források egyrészt a krétai
Andrástól (700 körül), de másrészről egy János nevű Konstantin-nápoly-i szerzetestől származnak, de emlékét számos legenda és néphagyomány is őrzi.
A történelmi Miklós életéről még ma is igen kevés dokumentált adatunk áll rendelkezésre.
A Lycia-i római provinciában fekvő Myra, ma Demre városa (Kocademre), egy kis település körülbelül 100 km-re délre Antalyától a mai Törökországban. A IV. században ez már egy püspöki székhely volt.
Miklós valószínűleg valamikor 270 és 286 között születhetett Patara kisvárosában, Kis-Ázsiában.
(A XIII. századi Legenda Aurea egy története szerint már születése napján fölállt a fürdőkádjában, de hasonló ehhez az is, amit némi büszkeséggel is mondanak el a legendákban mint a leendő aszkéta első megnyilvánulását, hogy a böjti napokon a kisded mindössze csak egyszer szopott.)
Miklós tizenkilenc éves volt, amikor nagybátyja (szintén Miklós, az akkori myrai püspök) pappá szentelte. Utóbb a Myra közelében lévő Sion kolostor apátja lett.
Amikor később a Myra-i püspök meghalt, a környékbeli püspökök összegyűltek, hogy megválasszák az utódot. Éjszaka egyikük egy szózatot hallott: „Holnap délben állj a templom kapujába! Az első embernek, aki akkor belép, Miklós lesz a neve, és őt szenteljétek püspökké.” – És valóban, Miklós, aki az Isten hűséges szolgája volt, miként előre megmondatott, eljött a templomba, és az égi szózat szerint – ámbár eleinte tiltakozott ellene –, de megválasztották, és felszentelték püspökké.
Miklós kiválóan teljesítette püspöki feladatait, és részt vett az I. niceai zsinaton ahol megpofozta ellenlábasát, Ariust. Ezért aztán bár először elítélték, de azután a zsinat végén mégis rehabilitálták.
– Miklós mégsem szerepel a Nikea-i aláírók listáján, viszont az is igaz, hogy ez csak töredékesen maradt fenn.
Mikor hosszú öregség után 343-ban vagy 350-ben meghalt, (a legenda szerint) az égi angyalok fogadták őt és ők vezették be a Paradicsomba.
Szent Miklós ereklyéi
1071. aug. 26-án IV. Romanosz császár megütközött a szeldzsuk törökökkel a manzikerti csatában.
Az ütközetben a törökök győztek és Romanoszt foglyul ejtették, ezzel Kis-Ázsia a szeldzsukok ellenőrzése alá került. Bár I. Alexiosz Komnénosz ugyan visszahódította Kis-Ázsiát, de az uralkodásának első időszakában helyzete még elég zavaros volt.
Ezt kihasználva, 1087-ben az olasz kalózok vagy kereskedők elrabolták Szt. Miklós csontjait és ereklyeként Bariba szállították. Bariban azóta is a hajó érkezése napján, május 9-én ünneplik Szt. Miklós napját.
Szent Miklós legendák
Amilyen kevés hitelesnek is tekinthető történeti-történelmi adat birtokában vagyunk, olyan sok mozgalmas történetet ismerhetünk a szent püspökről, akiről a hagyományunk olyan nagy tisztelettel beszél, hogy népszerűségben, bensőséges tiszteletben és az élet-szerűségben alig találjuk párját a szentek között.
Megszámlálhatatlan azoknak a történeteknek a száma, amelyek a segíteni siető Miklósról, azaz a mai Mikulásról szólnak, különösen gyermekek megsegítésével kapcsolatosan.
Három szűz kiházasítása
Egy szegény embernek három olyan lánya volt akiket a felelő hozomány hiányában nem tudott férjhezadni. Így aztán az a sors várt reájuk, hogy hajadonok maradjanak és a hajléktalanok kiszolgáltatottságára kényszerüljenek.
Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éjszaka leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett lopva a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben. – Az apa azonban a harmadik alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönhesse neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.
Gentile da Fabriano: Szt. Miklós pénzt dob be a szegények ablakán
Ez a legenda szolgáltathatta alapját azoknak a szép szokásoknak kialakulásához, hogy Szent Miklós napján a szülők, nagyszülők, de a további családtagok is, kedes kis ajándékokkal kedveskedjenek a gyermekeknek, valamint egymásnak is.
Szent Mikós ünnepnapjának értelmezése és a gyakorlata az idők folyamán egyre inkább megváltozott. Így lassan-lassan Mikulás- nappá alakult és egyre inkább a lapföldi Mikulás-hagyománnyal hozták ezt kapcsolatba.
Természetesen, ez önmagában még nem lenne elítélendő, ám ezen a napon illendő, hogy megemlékezzünk Szent Miklós püspökünkről is. Az ő életéhez kapcsolódó további érdekes és tanulságos legendák viszont jó példákat, helyes irányt mutatnak mindennapjaink cselekedeteihez is.
Forrás: soundgraph.lapunk.hu
