Ha világhírű magyar találmányról van szó, valószínűleg neked is Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin jut eszedbe. A tudós 1932-ben azonosította a hexuronsavat a C-vitaminnal – más néven aszkorbinsavval. A létfontosságú immunerősítő vitamint először paprikából sikerült kivonnia. Szent-Györgyi 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat kapott.
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1893. szeptember 16. Budapest |
| Elhunyt | 1986. október 22. (93 évesen) Woods Hole, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok |
| Ismeretes mint | a C-vitamin felfedezője, a citrátkör kutatója |
| Nemzetiség | magyar |
| Állampolgárság | osztrák–magyar, magyar, svéd, amerikai[1] |
| Házastárs | Demény Kornélia (h. 1917–1938)[2] Borbíró Márta (h. 1941–1963) Susan Wichterman (h. 1965–1968) Marcia Houston (h. 1975–1986) |
| Gyermekek | Szent-Györgyi Nelli (1918–1969) |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény |
Cambridge-i Egyetem |
| Más felsőoktatási intézmény |
Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Kar |
| Pályafutása | |
| Szakterület | orvostudomány, biokémia |
| Kutatási terület | C-vitamin citrátkör izom-biokémia rákkutatás |
| Jelentős munkái | Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (1937) Oxidation, Fermentation, Vitamins, Health and Disease (1939) Muscular Contraction (1947) Bioenergetics (1957) Az élet jellege (Budapest, 1973) |
| Tudományos publikációk száma | 459 |
| Szakmai kitüntetések | |
| Nobel-díj (1937) Corvin-koszorú (1937) Kossuth-díj (1948) Albert Lasker-díj (1954)[3] A Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1983) |
|
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia (1938) Szovjet Tudományos Akadémia (1947) Amerikai Tudományos Akadémia (1956) Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (1957) |
|
|
|
| Hatással volt | Straub F. Brunó Laki Kálmán Banga Ilona Hans Adolf Krebs |
| Hatással voltak rá | F. G. Hopkins Bay Zoltán Linus Pauling |
forrás: Wikipedia
