A reformációt követően a teljesen kálvinistává lett Debrecenben 1552-től katolikus egyházközség nem működött, és így katolikus templom sem volt. A debreceni tanács I. Lipót király rendeletére (Leopold-diploma) 1716-ban kijelölt egy telket a katolikus templom számára. Gr. Csáky Imre váradi püspök, bíboros 1719-ben a piarista szerzeteseket hívta meg Debrecenbe, és még ebben az évben elhatározta, hogy saját költségén templomot építtet. Az építési munkálatok szervezésével Szlopnay Elek piarista házfőnököt bízta meg, aki István nevű rendtársával együtt azonnal meg is kezdte a munkálatokat. A templom terveit Giovanni Battista Carlone, Egerben élő olasz építőművész készítette, és ő volt a kivitelező is. Az alapkövet 1721. július 26-án, Szent Anna napján áldotta meg Kébell Mihály nagyváradi kanonok mint Csáky püspök megbízottja. Az építkezés – nehéz körülmények között – negyedszázadig elhúzódott. A templomszentelést gr. Csáky Miklós váradi püspök végezte 1746. június 5-én (Csáky Imre 1732-ben meghalt). A templom védőszentje Szent Anna lett (feltehetően ebben az utcában volt a középkori Szent Anna-kápolna). Carlone tervei szerint a templom zárdatemplomnak készült a piaristák számára, két ideiglenes fatornyot építettek hozzá, ezek 1811-ben leégtek.
TEMPLOMKÜLSő
A Szent Anna római katolikus plébániatemplom, mely 1993. május 31. óta a Debrecen–nyíregyházi Egyházmegye püspöki székesegyháza, Debrecen város jelentős műemléke, a hazai barokk építészet egyik nagyszerű alkotása.
A templom homlokzatát barokk-copf stílusú, füzéres sisakot viselő két monumentális torony fogja közre. A közel 45 méter magas négyszintű toronypárt Kricsfalusy Ferenc plébános (1777–1836) buzgólkodásából 1834-ben az eredeti Carlone-terv alapján Povolny Ferenc építőmester építette fel. Ekkor készült el a háromhajós barokk templom végleges homlokzata is, melyet eredetileg 12 szobor díszített. Ezeket – mivel omladozó állapotban voltak – az 1927. évi felújításkor eltávolították. A homlokzaton megtalálhatjuk az olasz templomépítészet egyik jellegzetességét, a homlokzati karzatot. A templom bejárata melletti falfülkékben két szobor áll: bal oldalon Szent István, jobb oldalon Szent Imre szobra. Az oromzat félköríves fülkéjében Szűz Mária lángsugaras, dicsfényben elhelyezett szobra látható. A főbejárat kőkeretes lezárása felett az építtető, gr. Csáky Imre bíboros címerének domborműve van, latin szöveggel, melynek magyar fordítása: Miután az igaz katolikus vallás gyakorlata 168 éven át száműzve volt Debrecenből, most pedig Csáky Imre bíboros kifejezett buzgalma következtében visszahozatott és szentebbül megújult, ugyancsak kegyes bőkezűségéből felépült ez a kiváló egyház a kegyes tanítórendi szerzetesek számára.
1843-ban Tholdi Molnár Péter plébános (1781–1863) toronyórával díszítette a tornyokat, melyeket Schável József órásmester készített. 1907-ben Gróh Ferenc plébános a templom melletti oldalkertek elé gazdag neobarokk kovácsoltvas kapukat és kerítéseket készíttetett, mely oly művészien sikerült, hogy napjainkban is a székesegyház egyik látványossága. Ugyancsak az ő idejében (1908) készült a Mária oltár színes ablaka, és a templom nyolc ablakát is színesre cserélték. A II. világháborúban ezek a színes ablakok megrongálódtak. Molnár János plébános (1947–1951) javíttatta ki, egyúttal a tornyokban esett háborús károkat is helyrehozatta.
A két torony felépítése (1834) után az első alkalommal Huzly Károly plébános (1801–1886) renováltatta a templomot 1872-ben. A következő nagylélegzetű felújítás Lindenberger János plébános (1918–1940) nevéhez fűződik. Az 1927-ben történt külső felújítási munkálatokat Wälder Gyula egyetemi tanár és tanársegédje, Müller Antal tervei szerint végezték: a homlokzatról eltávolították a már omladozó homokkő szobrokat; megújították a tetőszerkezetet; a templom mellé emeleti folyosót építettek, és arra megnyitották a két oratóriumot. A főbejárat mellé két oldalbejárót nyitottak és a homlokzat teljes szélességében lépcsős teraszt alakítottak ki. Legutóbb a templom külseje 2000-ben újult meg, Bosák Nándor, az egyházmegye első püspöke idejében.
A székesegyház két tornyában eredetileg négy harang volt, melyeket a tornyok építésekor, 1834-ben Kricsfalusy plébános szerzett be. Ezek az első világháború áldozatául estek. 1917 ben az egyházmegye legnagyobb harangját, a 44 mázsás Nepomuki Szent János harangot három részre törve hozták le a toronyból. Jelenleg a templomnak egy harangja van, a háborútól megmentett Szalézi Szent Ferenc harang.
Cím: DebrecenSzent Anna út 15
Tel: +36 (52) 536-652
E-mail: [email protected]
Web: www.debrecen.hu
