Egyre inkább teret nyer a magyarországi mezőgazdaságban a nap-, a szél-, a geotermikus energia, illetve a biomassza alkalmazása.
A megújuló energiákkal nemcsak a környezetszennyezés csökkenthető, de az egyes termékek előállítására fordított költség is mérsékelhető.
Megújulóenergia-forrásnak számít minden olyan közeg vagy természeti jelenség, amely emberi időléptékben képes megújulni, úgymint a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza vagy geotermikus energia – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A mezőgazdálkodás mindig is energiatermelő tevékenységet jelentett,
így a megújuló energiákkal nemcsak a környezetszennyezés és a fosszilis energiáktól való függés csökkenthető, hanem a lokális energia felhasználásával a termék előállítására fordított költség is mérsékelhető. A magyarországi Nemzeti Cselekvési Terv szerint jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások alkalmazását.
Érdemes a szélenergiát is bevetni a mezőgazdaságban.
A művelés alatt álló szántóföldeken telepített kis alapterületű szélerőművek okozta légörvények felgyorsíthatják a növények és az atmoszféra alacsonyabb része közötti természetes légcserét, amely minimalizálja annak esélyét, hogy a leveleken elszaporodjanak a gombák. Így a betakarítás idején – szárazabb gabona esetében – csökkennek a mesterséges szárítás költségei.
A fokozott légáramlás miatt a kukorica és a szója könnyebben tudja a légkörből kivonni a szén-dioxidot.
A nap energiája megfelelően elhelyezett eszközökkel kiválóan hasznosítható például meleg víz előállítására, fűtésre, szárításra, és kiegészítheti akár a villamosenergia-hálózatot is (például villanypásztor).
A magyar mezőgazdaság képes fenntarthatóan biomasszát előállítani, és jelentős a biogáz-előállítási potenciál is.
A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatók ki, és ideális esetben az elégetett növényi anyag egy éven belül újratermelődik, emellett a biomasszából bioetanolként üzemanyag is készíthető. Az állattartás szerves anyagainak energetikai felhasználása (biogáz) produktív hulladékkezelést tehet lehetővé, javítva az ágazat versenyképességét.
Magyarország Európa kedvező geotermikus potenciállal rendelkező régiói közé tartozik, az ország jelenleg közel 200 mélyfúrású termálkútból lát el növényházat.
Az energiatermelés 0,6 százaléka már termálenergiából származott 2010-ben, és ebből mindössze 27 százaléknyi felhasználás realizálódott a mezőgazdaságban.
Az 1,7 millió tonnás hazai zöldségtermelés mintegy negyede származik a hajtatásból, melynek elsődleges termelési értéke az ágazati kibocsátás közel felét adja, és ehhez járul még hozzá a dísznövényhajtatás termelési értéke. Az optimális fejlesztés mintegy 200 ezer tonna plusz termék előállítását, továbbá jelentős foglalkoztatás-bővülést és megélhetést jelentene a kertészek számára.
elobolygonk
