A dél-alföldi város a Tisza és a Maros folyók találkozásánál, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült, feltöltve a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat.
Történelme során neve sokféle változatban előfordult:
Sceged, Scegued, Scegved, Segad, Seged, Segedin, Segedium, Seghed, Sigid, Szüged, Szöged.
Egy régi nóta szerint:
„Szöged város jó helyön van,
Mert a Tisza közepin van”,
Az Alföld napfényes „fővárosát” az 1879-es hatalmas árvíz után szinte teljesen újjá kellett építeni. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket, de megőrizték a város mediterrán hangulatát.
A múlt század elején számos szecessziós épületet emeltek, látványosan ötvözve a természeti hatásokat a magyar népművészet sajátosságaival. A szecesszió nem csupán művészeti irányzat, hanem életstílus is. A szokatlan színkombinációk, a hullámzó ívek és a növénymintás kerámiák művészi ötvözése, impozáns épületeket eredményezett.
Szegedi látkép:
Szeged város egyik fő szimbólumának, a Szegedi Dómnak a másik elnevezése a Fogadalmi templom. Az elnevezés onnan származik, hogy az 1879. évi nagy árvíz után, amely Szeged épületeinek legnagyobb részében, így a dómban is helyrehozhatatlan kárt tett, a város vezetői közösen fogadalmat tettek, hogy egy hatalmas, egyedi templomot építenek a régi helyére.
Dóm tér:
Szeged város egyik legismertebb jelképének számít. A jellegzetes, vörös téglás árkádok alatt végigsétálhatunk a város hírességeit ábrázoló szobrok és domborművek előtt, és itt rendezik évente a Szegedi Szabadtéri Játékokat is.
A téren található a különleges zenélő óra, amelyet egy helyi óramester készített a város számára. Zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma.
Naponta kétszer megjeleníti az iskolaévet záró ballagást. Ekkor az óralap előtt az egyetemi vezetők és a ballagó diákok alakjai járnak körbe.
A figurák modelljei neves magyar személyiségek, többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Petőfi Sándor és Vedres István voltak.
A jelenetet a „Ballag már a vén diák…” kezdetű diákének melódiája kíséri. Az óra emellett minden egész órakor a „Szeged hírös város” nóta dallamát játssza szignálként.
Széchenyi tér:
Szeged legnagyobb tere a gyönyörű, folyamatosan megújuló Széchenyi tér. A parkban több érdekes szobor is található, többek között Vásárhelyi Pálé, akinek hatalmas szerepe volt a Tisza szabályozásában. A szobor alapjánál állították fel azt a márványtáblát, amely az 1970-es vízállást mutatja.
Vásárhelyi Pált egy védgát tetején ábrázolja, amint parancsolóan mutatva a védelem dolgában intézkedik. A szobor aljában a vízvédelem eszközei, a mentőcsónak felszereléssel, kubikos ásóval és talicskával, lábánál csákánnyal, míg a szobor másik oldalán a vízvédelem és a családi boldogság szimbóluma, a gyermekét békésen szoptató anya, a búzakéve, stb látható… írta a korabeli tudósító.
Az Áldáshozó és a Romboló Tisza szobor
Városháza:
A Széchenyi tér egyik oldalán áll a Városháza, egy gyönyörű, neobarokk stílusban épült épület. Az árvíz az eredeti épületben óriási károkat tett, jelenlegi formáját 1883.-ban szerezte.
Közvetlen szomszédságában áll a Bérház, amit egy folyosó, a Sóhajok hídja köt össze a Városházával. A híd építésének legfőbb oka az volt, hogy mikor Ferenc József meglátogatta az újjáépült várost, nem szeretett volna túl távol lenni kíséretétől, akik a Bérházban kaptak szállást.
Klauzál tér:
Szeged egyik legnépszerűbb, nyüzsgő tere, a város híres cukrászdáinak terasza is itt található, valamint itt áll az épület, amelyről Kossuth Lajos annak idején utolsó beszédét mondta el Magyarországon.
Kárász utca:
Szeged legnagyobb sétáló utcája, a Széchenyi teret köti össze a Dugonics térrel, miközben keresztezi a Klauzál teret is. Igazi mediterrán hatású sétálóutca hangulatos, teraszos cukrászdákkal, kávézókkal, vidám köztéri szobrokkal.
Híres épületek:
Reök-palota:
Gaudi a híres katalán építész stílusjegyeit hordozza. Káprázatos virágdíszeivel egyik legszebb szecessziós palota. A homlokzat stilizált növényi motívumai a lépcsőházban is folytatódnak. Igazi ékszerdoboz.
Az új zsinagóga:
Méretei is lenyűgözőek, a kupola magassága közel 50 méter. Fantasztikus látvány a világot szimbolizáló kupolabelső, melyen a végtelent a fokozatosan elsötétülő kobaltkék üvegkupolán látható rengeteg csillag jelképezi. A 24 oszlop a nap 24 óráját idézi.
Ungár-Meyer palota:
Szeged központjának egyik meghatározó épülete, tornya a város fölé emelkedik.
Móra Ferenc Múzeum:
Több érdekes kiállítást is megtekinthetünk, az épület előtti park és szökőkút pedig igazán ideális hely a pihenésre. Most éppen egyiptomi kiállítás látható az épületben.
A múzeum ismertetőjele nem csak a nagybetűs felirat a homlokzaton, de az is, hogy a felvezető lépcső mellett két oldalon hatalmas rámpát is építettek. Ennek oka az volt, hogy az ide látogató Ferenc József szerette volna kipróbálni, hogy új automobilja fel tud-e menni a bejárathoz. Az erős emelkedő miatt azonban ez nem sikerült.
Szent István tér:
Fantasztikus panorámaélményben lesz részed, ha felkapaszkodsz a helyiek által csak „Öreg Hölgynek” becézett víztoronyba. 1904-ben épült és ekkor ez volt a világ legmagasabb víztornya.
Szent István tér:
Fantasztikus panorámaélményben lesz részed, ha felkapaszkodsz a helyiek által csak „Öreg Hölgynek” becézett víztoronyba. 1904-ben épült és ekkor ez volt a világ legmagasabb víztornya.
Szegedi papucs:
A város egyik jellegzetessége a szegedi papucs, amely a helyi népviselet elengedhetetlen részének számít.
Nem csak a néptáncbemutatókon és a népviseleti kiállításokon találkozhatunk azonban vele, hanem a Dóm szentélyének mennyezetei mozaikján is, ahol Mária is szegedi papucsban és szegedi szűrben jelenik meg.
Dankó Pista:
Élettörténete igazi romantikus regény, mintha csak kedvenc írója, Jókai Mór vetette volna papírra. A népszerű muzsikus számos saját szerzeményével szórakoztatta a vendéglők, kocsmák közönségét, de társulatával még Oroszországba is eljutott.
Egy anekdota szerint a cári udvarban adott koncertnek akkora sikere volt, hogy az előadás végén Miklós herceg odament Dankóhoz, s elismerésként legszebb briliánsgyűrűjét a muzsikus ujjára húzta. Ezt látva, a többi vendég sem akart elmaradni a nagylelkűségben: sorra gratuláltak, s mindegyik ujjára ráhúztak egy-egy gyűrűt. Amikor mindkét keze megtelt, a nagybőgős fölsóhajtott: „Drága jó Istenem! Miért adtál nekünk csak tíz ujjat…???”
Pesten Herczeg Ferenc is búcsúztatta, s ötszáz cigány húrján sírt a nóta: „Eltörött a hegedűm…” Szegeden a múzeum előtt ravatalozták föl, Pósa és Tömörkény köszönt el tőle. Márványszobra a Stefánián látható.
A szegedi boszorkányok:
A város történelmének egyik szégyenfoltja a boszorkányper. 1728. július 23-án, a város ma Boszorkányszigetnek nevezett részén egyszerre 12 boszorkányt végeztek ki.
Ha rákeresel a világhálón Boszorkánysziget hajdani mártírjainak története helyett szexpartner oldal jelenik meg.
Ma is található szeretni való boszorkány Szegeden, csak úgy tapadt az ajkaimhoz.
Befejezés:
A Tisza és a Maros találkozásánál fekvő város gazdag történelmének, aktív kulturális életének és gasztronómiai hagyományainak köszönhetően egész évben, ám különösen nyáron vonzó turistacélpont. Itt a legmagasabb az országban a napsütéses órák száma.
Szeged rengeteg szépséggel és érdekességgel és igazi magyaros vendégszeretettel várja a látogatókat. A fentieken kívül még számos látnivaló található a városban, az építészeti és természeti szépségekhez párosul a helyi lakosok kedvessége, segítőkészsége.
Én is ilyen ölelést küldök a városnak.
Nézzünk meg egy videót a városról!
Forrás: vinpet
