A kiscenki majorház helyén, falainak felhasználásával kezdte meg a barokk kastély építését Széchényi Antal 1750 körül. Ez időből származik Franz Anton Pilgram terve, amelyet Antal gróf megbízásából készített. A nagyszabású terv nem készült el, azonban irányt szabott az 1760 körül befejeződött építkezésnek.
A főépület három részből állt, középső részének nagyterméhez angyalszobrokkal díszített lépcsőház vezetett. Keleti oldalán kétszintes kápolna, míg nyugati végében színházterem kapott helyet.
Ekkor készül el a középrizalit ormozatában lévő, nagyméretű Széchényi címer is. Kiépül a geometrikus rajzú „francia kert” a főépület előtt, s a bejáratot őrépületek övezik. Ennek tengelyében kezdődött a nevezetes hársfasor, melynek építése Antal gróf feleségének Barkóczy Zsuzsannának a nevéhez fűződik. Széchényi Ferenc gróf 1783-ban költözik a kastélyba. Híressé teszi a betűrendes és szakkatalógussal is rendelkező könyvtárát és gyűjteményét. 1791-ben Hefele Menyhért készít tervet a kastély nagyszabású, kétemeletessé történő átépítésére. A gróf azonban eláll a nagymérvű építkezéstől, és az elképzelés csak kisebb részletekben használja fel. Az átépítéssel a soproni Ringer Józsefet bízza meg, és az építkezést 1799-ben el is kezdik. A földszint szobasorát beboltozzák és a manzard helyére egységes emeletet húznak. Emelet kerül a keleti szárny istállója és a nyugati, ún. „Vörös kastély” földszintes szárnyaira is. Az építkezés 1800 nyarán fejeződik be, és a kastélyegyüttes egységes, kora klasszicista homlokzatot kap.
Ferenc gróf 1820-ban bekövetkezett halála után fia, Széchenyi István lett a kastély ura, aki Hild Ferenc soproni építész vezetésével 1834-40 között ismét átépíti azt. A főépületben egyetlen változás történt: a színházterem megszűnése. Az addig gazdasági célokat szolgáló épületrészt romantikus lakószárnnyá bővítik és Széchenyi István ide helyezi át lakosztályát és könyvtárát.
Nagy gondot fordít a kastély szárazabbá tételére és az épületben – hazánkban akkor még egyedülállóan – gázvilágítást létesít. Más technikai újdonságokkal is felszerelte kastélyát, fürdőszobák, vízöblítéses WC-k szolgálták kényelmét. A korábban csak gazdasági célokat szolgáló keleti szárny a magyar lótenyésztés bölcsőjévé vált. A kastélypark időközben Ferenc és István gróf keze nyomán francia kertből angolparkká formálódott.
Széchenyi István örököse elsőszülött fia, Béla lett. 1860 után a kastélyon csak kisebb átalakításokat végeztek. Számos növényritkaságot telepítettek az akkor már százéves hatalmas platánfák közé. Kora legnevezettesebb kastélyparkjaként tartották számon.A kastélyegyüttes nem változott 1945-ig, azonban a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, berendezései nagy részét elpusztították. A végleges, Széchenyi Istvánhoz méltó újjáépítését 1969-ben országos méretű összefogás tette lehetővé. Így a főépületben és a nyugati szárnyban Széchenyi István Emlékmúzeum kapott otthont, a keleti, gazdasági szárnyban méntelep és kocsimúzeum, míg a Vörös kastélyban szálloda, étterem és kávéház létesült.
Az Emlékmúzeum a két részből áll. A földszinti teremsor a Széchényi család életét és Széchenyi István életét mutatja be. Másik részében pedig Széchenyi István gazdasági, politikai tevékenységét mutatja be. Számos eredeti dokumentum és tárgy, modellek és makettek szolgálják a korabeli közlekedés, lótenyésztés, mezőgazdaság, az ipar bemutatását. A kiállítást Szent István korától napjainkig tartó pénztörténet zárja.
GPS koordináták: 47.6086 / 16.7063
Cím: NagycenkKiscenki u. 3.
Tel: (+36) 99 360-023
E-mail: [email protected]
Web: www.nagycenk.hu
