forrás: Híradó/M1
Megbukott egy magyar torrentoldal. Három év alatt kétezer filmet töltöttek fel az internetre, jogtalanul, amivel 360 millió forintos kárt okoztak. A szerzői jogokat ugyanis nem fizették ki az alkotóknak. Az internetes oldalt négy férfi üzemeltette, egy nyugdíjas, egy diák, egy munkanélküli és egy német-magyar informatikai vállalat műszaki igazgatója. Személyesen soha nem találkoztak. Akár nyolc év börtönbüntetést is kaphatnak.
Szűkszavú fórumbejegyzéssel búcsúztak el regisztrált tagjaiktól az SWZ nevű torrentoldal üzemeltetői 2014 októberében. Többre idejük sem lett volna, mert számítógépeiket a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) lefoglalta. A portált működtető négy férfi – köztük egy német-magyar informatikai vállalat műszaki igazgatója – három év alatt csaknem kétezer, megosztásra szánt filmet töltött fel az internetre – engedély nélkül. Szerzői jogok különösen nagy vagyoni hátrányt okozó megsértése miatt vádat emelt ellenük a ceglédi ügyészség.
Gyugyi Csilla szóvivő, Pest Megyei Főügyészség szóvivője azt mondta, az online filmforgalmazáshoz a jogtulajdonosok engedélyére és filmenként számított jogdíj megfizetésére van szükség, a vádlottak azonban ilyen engedéllyel nem rendelkeztek, tevékenységük illegális volt. A filmek után járó jogdíjakat sem fizették meg, így összesen mintegy 360 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a jogtulajdonosoknak.
Az ügynek 150 sértettje van, köztük a Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A közmédia három filmje is szerepelt a torrentoldalon.
A legtöbbször a Kettős játszma című, az 1990-es évek Írországában játszódó, az IRA nevű terrorszervezet egyik tagjáról szóló alkotást töltötték le. Az MTVA által forgalmazott filmek közül a Tajtékos napok is a torrentezők kedvence volt. Csakúgy, mint a Szent Ágoston.
Az MTVA tartalomértékesítési vezetője, Máté Attila szerint a filmek illegális megosztása tönkreteszi a legális piacokat. Az MTVA-t, mint filmforgalmazót elsősorban a másodlagos piacain, a dvd- és moziforgalmazásban éri hatalmas kár.
A torrentoldal üzemeltetői akár nyolc év börtönbüntetést is kaphatnak. Emellett számítaniuk kell arra, hogy a bíróság megtérítteti velük a jogtulajdonosoknak járó 360 millió forintot.
