A jelenlegi, erősen összetett problémákkal küzdő munkaerő-piaci helyzet kapcsán újra és újra felmerül a feltétel nélküli alapjövedelem kérdése.
Nevezetesen, hogy mégis mit kezdjenek majd a társadalmak azokkal az embertömegekkel, akiknek a munkáját így vagy úgy felváltja a digitalizálás, gépesítés. A probléma nem új keletű, évszázados múltra tekint vissza, de már most azt látni, a közeljövőben a technológiai változások előtérbe fogják hozni valamilyen szintű alap jövedelemnek a bevezetését.
A kérdés persze az, hogy a Magyarországon jelentős szerepet betöltő közfoglalkoztatás, illetve a viszonylag magas passzív munkaképes korú népesség miként reagálna erre. Vajon tényleg tömegek mondanának le egyik napról a másikra a munkáról, ha kapnának a megélhetéshez éppen elegendő pénzt, vagy éppen ellenkezőleg ettől szabadulnának fel, és keresnének olyan munkát vagy képeznék át magukat úgy, hogy munkájukkal nagyobb hozzáadott értéket tudjanak generálni. A megannyi felmerülő kérdésre közgazdásszal, jogásszal és a pszichológia segítségével kerestük a válaszokat.
A legfrissebb hírek itt!
Időről időre újra és újra visszaköszön a feltétel nélküli alapjövedelem kérdése. Ami a közvéleményt legalább annyira foglalkoztatja, mint a világ, és természetesen Magyarország legismertebb társadalomtudósait, közgazdászait.
Mint ismeretes, a feltétel nélküli alapjövedelem ötlete egy valódi fenyegetésre igyekszik már évek óta válaszolni, nevezetesen, mit kezdjünk a robotizálás és a gépesítés miatt kieső munkaerővel.
Ráadásul már a probléma felvetése sem új keletű, a gépesítés, a technikai fejlődés veszélyei miatt csökkenő munkaerő keresletre gyakran ilyen felelelt talál a társadalom. Ahogy tette azt már korábban: a 19. század elejétől felmerült az a veszély, hogy a termelés nagyobb hatékonysága nyomán sokan elveszítik munkájukat, de végül mégsem következett be ez.
Óriási probléma a munkaerő
Sőt, a feleslegessé váló munkákat a termelés más területei rendre felszívták, és például a gépek térhódítása miatt felesleges dolgozók munkát kaptak egyebek mellett a gépgyártásban, illetve a gazdaság egyéb dinamikusan növekvő területein, és arra is látunk komoly erőfeszítéseket, hogy a felszabaduló munkaerőt átképzik, majd átirányítják a szolgáltatási szektorba.
Ehhez képest ma már lehet látni, hogy a munkahelyteremtés vonatkozásában sok rossz gyakorlat is kialakult és teljesen felesleges, sőt káros tevékenységeket hoztak létre a teljes foglalkoztatás biztosítása céljából
Azok a munkák, amelyek napjainkra felszívták a növekvő termelékenység miatt feleslegessé vált munkásokat, valójában nem igazi igényeket elégítenek ki, sőt nagy részben hozzájárultak (illetve hozzájárulnak még ma is) a globális környezetszennyezéshez, és azon belül is a globális felmelegedéshez – mondja a szakember, aki azt is hozzátette, ezek az „új” munkakörök gyakran olyan, korábban nem igen létező tevékenységeket hoztak létre, mint például a közlekedés miatt jelentősen szennyező tömegturizmus kiszolgálása, és ezen túl felgyorsították azon termékek termelését is, amelyek ugyan létező szükségleteket elégítenek ki pl. a ruházati iparban, de ugyanakkor olyan gyors változásokra késztették a divatot, ami már teljesen felesleges energiapazarláshoz vezetett.
Itt lehetne említeni az úgynevezett „fastfashion”, vagy „gyors divat”, ami már nem évente négyszer, évszakonként, hanem gyakran akár hetenként dob piacra új modelleket, és az erőszakos marketingtevékenység révén ráveszik a fejlett országokban az embereket arra, hogy akár minden héten újabb divat termékeket vásároljanak.
A legfrissebb hírek itt!
Úgy néz ki tehát, hogy ma már a termelékenység gyors növekedését követően egyre kevesebb emberi munkára van szükség, és éppen ezért sok esetben csak mesterségesen kreált és egyébként nagyon energia igényes és szennyező tevékenységek révén lehet csak a „teljes foglalkoztatást” biztosítani
A szakember nyomatékosította, hogy ez a mesterségesen kreált kereslet egyre inkább környezetromboló szemét termelését jelenti, tehát ugyan lenne lehetőség a teljes foglalkoztatás fenntartására, csak a probléma az, hogy az olyan jelentős „külső költségekkel” járhat, hogy már ezek a „káros külső hatások” végül több kárt okoznak, mint amit maga a tevékenység haszna jelenthet.
Erre lenne megoldás a feltétel nélküli alapjövedelem?
A kiélezett munkaerőhelyzetben több javaslat is kialuklt, mint például a feltétel nélküli alapjövedelem, de erre a lakosság nagy része talán ma még nem igazán fogékony, mondván, „miért kapjon bárki más minden erőfeszítés nélkül jövedelmet, amikor neki és családjának egész életében keményen meg kellett minden fillérért dolgoznia?”
Alapjövedlem vs. Feltétel nélküli alapjövedelem
Amit azonban mindenképp fontos kiemelni, hogy “ez a gondolat nem kontinentális bismarcki megoldáson alapuló szociális ellátás egy újabb változata. Megoldásaiban teljesen másképp működik, mint a mai ismert rendszerek” – mondta el a Pénzcentrum kérdésére Mélypataki Gábor, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa. Míg az első egy rászorultsági alapon járó szociális ellátás, addig a második egy alanyi jogon járó ellátás lenne.
És hogy milyen lenne egy ilyen gazdaság?
Mélypataki Gábor szerint mindezt jól szemlélteti a „Lét” csoport által több éve készített javaslat. A javaslat arról szólt anno, hogy ha Magyarország a következő évre áttérne az FNA (Feltétel Nélküli Alapjövedelem) alapú gazdaságpolitikára. A hatályos jogunk egyik fő bevétele a munkával kapcsolatos jövedelmekből számítjuk.
Az FNA a finanszírozását a fogyasztási típusú adókból képzelik el. Érdekes az az alapgondolat, hogy az FNA szerepe az lenne, hogy egy minimális megélhetés biztosított legyen. Erre lehetne építkezni és az állampolgároknak nem kellene csak azért elfogadnia egy munkát mert muszáj, hiszen az FNA ad neki annyi szabadságot, hogy ha nem lát további lehetőséget, akkor ne keljen kényszerből maradnia, vagy kényszerből elvállalnia egy munkát.
A legfrissebb hírek itt!
Azt előrebocsátom, hogy az FNA általános bevezetése nem fog megtörténni, de lesznek új élethelyzetek amikor a bevezetése igenis megfontolandó. lyen élethelyzet lesz, amikor munkavállalók jelentős része a digitalizáció valamely ága okán, akár a robotizáció, akár az automatizáció okán elveszíti a munkáját. Ebben az esetben az átmeneti időszakokban igen is szükség lehet az FNA-ra
