Drasztikusan esett a kőolaj világpiaci ára vasárnapról hétfőre, melyért az iparág három meghatározó szereplője, az Egyesült Államok, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország a felelős. Utóbbi kettő sikertelen egyeztetéseit követően Szaúd-Arábia leadta az első figyelmeztető lövést.
Most az oroszokon és az amerikaiakon a sor, hogy újratervezzék a stratégiájukat.
Az utóbbi időben a kőolaj világpiaci ára meghatározó tényező volt: befolyásolta a nemzetgazdaságokat, a hadiipart, a világgazdaságot. Ebben kulcsszerepet játszott többek között az OPEC és Oroszország. A jelenlegi helyzet sajátossága az, hogy a koronavírus-fertőzés terjedése miatt a kereslet esett, amit az OPEC vezető országai, így Szaúd-Arábia és az oroszok máshogy ítéltek meg – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a hirado.hu-nak.
Az OPEC attól tart, hogy az olajipar történetének legnagyobb visszaesésével néz majd szembe a keresleti oldalon. A szervezet pénteken még abban reménykedett, hogy napi másfél millió hordóval csökkentheti a kőolaj-kitermelést a világpiacokon az árak stabilizálása érdekében, az Oroszországgal való egyeztetés azonban sikertelen volt, amire válaszul az OPEC
felmondta a kitermelés-visszafogásra irányuló megállapodást.
A kitermelést a piaci egyensúly megteremtésének és ezáltal a világpiaci árak alátámasztásának érdekében visszafogó megállapodást 2016 decemberében kötötték meg az OPEC+ csoport tagjai, és 2017 januárja óta folyamatosan hatályban tartották, mindössze a szintjén változtattak a piaci helyzettől függően – írta az MTI.
Nógrádi György kiemelte: eddig, ha csökkent a kereslet, általában visszafogták a termelést, ami az árakat nagyjából kiegyenlítette. A jelenlegi helyzetben az orosz álláspont azonban az volt, hogy a koronavírus hatása a kőolaj-kitermelésre és tágabb értelemben a világgazdaság egészére egyelőre nem meghatározható, ezért Oroszország nem volt hajlandó az egyezségre.
Az OPEC 14 tagállama és az olajkartellen kívüli tíz szövetséges ország, köztük az Oroszország alkotta OPEC+ néven is emlegetett csoport szétesése több mint hároméves együttműködésnek vetett véget.
Szaúd-Arábia az oroszokat bünteti, de ez az Egyesült Államokra is hatással van
A szaúdiak válasza rendkívül drasztikus volt, és nem álltak meg csupán a kitermelést visszafogó megállapodás felmondásánál. Bejelentették, hogy az olaj hordónkénti árát a következő hónapban hat helyett nyolc dollárral csökkentik, valamint azt is, hogy jelentősen, napi tízmillió hordó fölé, növelik a nyersolaj-kitermelést áprilistól.
A bejelentés következtében az olaj világpiaci ára hatalmasat zuhant. A CNN adatai szerint vasárnapról hétfőre a hordónkénti ára 34 százalékkal esett, amivel
az elmúlt harminc évben a harmadik legnagyobb csökkenést produkálta.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője a hirado.hu-nak elmondta: az OPEC elsődleges célja Oroszország büntetése, hiszen az alacsonyabb ár a szervezet számára is kisebb bevételt jelent. Szaúd-Arábia olcsón tud kitermelni, tehát nem érinti súlyosan az olajárcsökkenés, szemben például az oroszokkal, vagy az amerikai palaolaj-kitermelőkkel, akiknél a kitermelési költség magas.
Nógrádi György ehhez hozzátette, az alapvető probléma az, hogy a világon csak a szaúdiak termelnek ki olcsóbban, ezért lehetetlen olyan alacsony árat meghatározni, hogy azzal ne járnának jól. Bármilyen verseny vagy katasztrófa van a piacon, Szaúd-Arábia és a belső-Arab-öbölben található olajkitermelő országok mindenképp kevesebbet veszítenének, mint az oroszok és az amerikaiak.
Oroszország célja az amerikaiak ellehetetlenítése?
A biztonságpolitikai szakértő elmondta: Oroszországnak jelenleg két stratégiai ereje van: a kőolaj és a földgáz, valamint a hadsereg. A földgáz- és a kőolajbevétel meghatározó az ország számára. Azzal, hogy visszazuhant a kőolaj világpiaci ára, az oroszoknak az egész eljövendő stratégiájukat át kell dolgozniuk. Ugyanez igaz az Egyesült Államokra, amely az elmúlt években importőrből nettó kőolajexportőrré vált azzal, hogy elkezdte a palagáz kitermelését.
A CNN amerikai elemzőkre hivatkozva azt állítja, Oroszország azért nem ment bele a kőolaj-kitermelés csökkentésébe, hogy ezzel ellehetetlenítse a piacon az Egyesült Államok azon palaolaj-exportáló cégeit, amelyek közül soknak magas olajárakra van szüksége a túléléshez.
„Természetesen a mögöttes okokról csak találgatni lehet. Annyiban a feltevésnek van igazságalapja, hogy nekik fáj legjobban az alacsony olajár a magas kitermelési költségek miatt. Ugyanakkor erre már volt korábban is próbálkozás – sikertelenül: 2015-ben Szaúd-Arábia próbálta így kivéreztetni a palaolaj-termelőket. A siker tehát kérdéses. Ugyanakkor Donald Trump amerikai elnöknek az alacsony olajár szimpatikus lehet a mérsékeltebb benzinár miatt. Twitter-üzenetében ki is fejtette: Csökkennek a benzinárak, jó a fogyasztóknak” – emelte ki Regős Gábor.
Good for the consumer, gasoline prices coming down!
Az olajárháború miatt olcsóbbak lesznek a hazai üzemanyagok is
Az olaj világpiacán zajló események hatással vannak a magyarországi üzemanyagok árára is, ezért biztosra vehető, hogy a benzin és a gázolaj ára jelentősen csökken idehaza a következő napokban – mondta a Magyar Nemzetnek Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj-szövetség főtitkára.
Az viszont, hogy ez milyen mértékben és milyen ütemben következik be, már a vállalatok árképzési mechanizmusának is kérdése – tette hozzá a szakértő a lap keddi számában megjelent cikkben.
„Nem szabad elfelejteni, hogy az olajárváltozás hatásának megjelenése az üzemanyagok árában mindkét irány esetén időigényes, és függ attól is, hogy a most tapasztalható zuhanást milyen piacrendeződés követi. A belföldi forgalmazású üzemanyagok döntő hányadát a hazai finomítóban állítják elő, amelyet az Oroszországból érkező vezeték táplál kőolajjal” – fogalmazott.
Az orosz olaj árképzése pedig havonta történik, tehát a havi jegyzések átlagához kötik az adott hónapban leszállított kőolaj árát. Vagyis
ha egy napig drámai esést látunk az olajpiacokon, az biztosan megjelenik a havi átlagban,
de a végeredmény kialakulása értelemszerűen nagyban függ attól is, hogy a hónap hátralévő részében hogyan alakulnak a jegyzésárak – magyarázta Grád Ottó.
„Csökkennek az üzemanyagárak, ami megjelenik az inflációban is, így az MNB-n lévő szigorítási kényszer némileg enyhül, illetve későbbre tolódik – amikor normalizálódnak az árak, nagyobbat kell majd szigorítania. Versenyképességi szempontból ugyanakkor az országnak jó, hiszen hazánk az olajat nagyrészt importálja” – hangsúlyozta Regős Gábor.
Mi várható a közeljövőben?
Grád Ottó szerint senki nem érdekelt abban, hogy ilyen alacsony szinten stabilizálódjon a kőolaj világpiaci ára.
„Azt gondolom, hogy az utóbbi időben jellemző, hordónként 50–70 dolláros ár volt az, ami az olajtermelő és -felhasználó országok számára is elfogadható volt. Ez volt az az árszint, amely mellett a gazdaságok stabilan voltak képesek működni, hiszen szem előtt kell tartani azt is, hogy a fejlett országok által előállított ipari termékek jelentős piacát éppen azok a kőolaj-kitermelő országok alkotják, amelyeknek most az áresés miatt a bevételeik jelentős mértékben visszaesnek. Remélhetőleg gyorsan rendeződik a kőolajtermelő országok vitája, és visszaállhat egy stabilabb árszintre a jegyzés” – fejtette ki a szakértő.
Geopolitikai szempontból az lesz a fontos, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közösen reagálja-e le a helyzetet.
„Az oroszok alapvető stratégiai célja az, hogy a kőolaj világpiaci ára valamelyest emelkedjen, és ez az Egyesült Államok érdeke is. A kérdés az, hogy egy amerikai elnökválasztás előtt egy ilyen létkérdésben leül-e egymással tárgyalni a két ország vezetése, vagy fű alatt megtörténnek-e a tárgyalások, de az utóbbi a sajtó számára nem fog kiszivárogni” – mondta Nógrádi György.
A címlapfotó illusztráció, ATV
szerző: Szabó Tamás
