Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a frissen megválasztott miniszterelnök-jelölt várható politikájáról beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Az MSZP hétvégi kongresszusán Botka Lászlót választották a küldöttek miniszerelnök-jelöltnek. Azt azonban még mindig nem lehet tudni, hogy mi lesz Gyurcsány Ferenccel, és az sem derült ki, hogy mit jelent a gyakorlatban Botka azon kijelentése, hogy ne legyen jelölt az, aki hozzájárult a 2010-es kétharmados bukáshoz. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth Rádió műsorában elemezte a baloldali helyzetet.
Lesz egyeztetés, vagy sem?
Nagyon sok mindenről beszélt Botka László a hétvégi kongresszusi beszédében, csak a lényegről nem – hangsúlyozta. Látható volt, hogy az országos választmányi elnök is megpróbálta a hivatalos paneleket felidézni, de a lényegi kérdésekre nem született válasz. Nem lehet tudni, hogy Gyurcsány Ferenchez mi a viszony Botkának, hiszen januárban a politikai hitelességét arra alapozta, hogy nem fog együttműködni Gyurcsány Ferenccel. Jelenleg azonban, már olyan hírek is vannak, hogy Botka nem zárkózik el az egyeztetésektől.
Hallgassa meg összeállításunkat!
A hétvégi eseményekkel párhuzamosan Gyurcsány Ferenc jelezte, hogy megkeresi Botka Lászlót. Előre nem lehet látni azt, hogy egy listán lesznek-e, de várhatóan valamiféle koordinált indulás lesz – mondta a szakértő, hozzátéve: bizonyos választókerületben közös jelölteket fog állítani a baloldal, de mégis mindegyik párt saját listát és talán miniszterelnök-jelöltet is fel tud majd sorakoztatni.
Megjósolni nem lehet, de a 2013-2014-ben megtanult kifejezés most is igaz: szappanopera folyik a baloldalon. Sok fordulattal, váratlan bejelentésekkel, barátok ellenséggé és ellenségek baráttá válásával teli a baloldali történések – ismertette a szakértő.
Koordinált indulásra kell számítani a baloldal részéről
Mint mondta: nem csak Botka László és Gyurcsány Ferenc viszonyáról van szó, hanem az egész baloldal megszervezéséről és rajtvonalra állításáról. Már most vannak olyan információk, miszerint vannak körzetek, ahol vagy nagyon gyenge jelöltet indítanak tudatosan, vagy egyáltalán nem is indít jelöltet egy ellenzéki párt, kvázi támogatva az MSZP-s, vagy az erősebb ellenzéki jelöltet. Nem kell feltétlenül papíron együttműködni ahhoz, hogy ez megvalósuljon.
A koordinált indulás pont erről szól. Egy szempontot azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, a kampányfinanszírozási rendszert. Ez a rendszer azt díjazza, ha egy pártnak minél több egyéni jelöltje van és ezért a baloldali pártoknak a kampánystratégiáját ez is befolyásolni fogja. Hány forint kampánytámogatásra tarthatnak igényt, ezért várhatóan arra törekednek, hogy minél több jelöltjük legyen – mondta a szakértő.
Ne legyen jelölt, aki hozzájárult a 2010-es bukáshoz?
Mráz Ágoston Sámuel elmondta, ennek a kérdésnek a kapcsán is felmerülhet az, hogy mindenről beszélt Botka, csak arról nem, amiről kellene. Nagyon pontosan rámutattak, hogy a 2010-es országos lista különösen elgondolkodtató, hiszen ezen a listán negyedik helyen állt Gyurcsány Ferenc és ötödik helyen Botka László. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy vajon kire gondolhatott az MSZP miniszterelnök jelöltje?
Talán Mesterházy Attila volt a célkeresztben, hiszen ő első helyen állt a listán. A nem precíz megfogalmazás vagy szándékos, hogy egy nagy konfliktust alakítson ki a párton belül, vagy jelzi azt, hogy ezek a konfliktusok még nincsenek megoldva. Azt is érzékelteti, hogy ezek a mondatok a most megválasztott miniszterelnök jelölt ellen is fordíthatóak. A szakértő arra számít, hogy a 96 százalékos megválasztás ellenére pont a megválasztó kongresszus után fog megindulni Botka László „reszelése” a párton belül, a rendezetlen konfliktusok miatt most fognak felszínre törni azok az ellentétek, amiket megpróbáltak szőnyeg alá söpörni. Például annál a kérdésnél is, hogy Gyurcsány Ferenccel, Hiller Istvánnal, Mesterházy Attilával mi a viszonya Botkának, akarja-e őket befutó helyhez juttatni vagy sem? Az előzetes számítások alapján 25-30 ilyen befutó helyre számíthat a szocialista párt. Jelöltből, önjelöltből pedig bizonyára sokkal több van – tájékoztatott a szakértő.
Kinek szóltak azok a kijelentések, amik a népszavazási kezdeményezésre és a testtömeg-növelő partizánakciókról szóltak?
Azt pontosan tudják az ellenzéki pártok, hogy van a tortának egy olyan része, amit már nem tudnak tovább szeletelni, azt csak osztogatni lehet egymás között. Botka László elmondta, hogy ahhoz hogy nyerni tudjon, ahhoz egymillió embert kell megszólítania. Kérdés az, hogy kik azok, akiken keresztül ezt meg tudja valósítani?
A kicsi baloldali pártok azért, hogy láthatósági mellényt tudjanak felvenni, próbálnak látványos, hangzatos akciókat indítani. Egy-egy tüntetés, vagy népszavazási kezdeményezés ilyen. Ők a szocialista párt konkurenciáit jelentik. Ez a mondat, valószínűleg úgy dekódolható, hogy a kis baloldali pártok álljanak be a sorba és a szocialista párt igényt tart arra, hogy a baloldali ellenzéket vezesse – ismertette Mráz Ágoston Sámuel.
Süket fülekre talál Botka?
Az persze könnyen Botka László ellen fordítható, hogy az ellenzék aktivitása ellen szól. Ha valamelyik konkrét pártot is megpróbáljuk megnevezni, az a Momentum, hiszen 2017 elején aláírásgyűjtéssel próbálkozott és elvitte ezzel a show-t a szocialista párttól és Botka Lászlótól, bizonyára ezért a most megválasztott miniszterelnök-jelölt haragszik rájuk. Ha visszaemlékezünk, januárban bejelentette Botka László, hogy indulni akar, és a rákövetkező egy hónapban senki nem beszélt erről igazán, mert akkor az olimpiai népszavazási kezdeményezés volt a téma.
Süket fülekre találhat Botka abban az egymillió emberben, akit meg akar szólítani, hiszen a szocialista párt népszerűsége egyetlen kutatás szerint sem növekedett január óta – így a munka dandárrésze még hátravan.
forrás: Kossuth rádió / 180 perc