A Cserhát általában alacsony vonulatai közül messziről láthatóan kiemelkedik a Szanda hármas kúpja. A keleti – 528 méteres – csúcson áll a szandai kővár több száz éve omladozó maradványa.
Az erődítmény építésének időpontja és építtetőjének neve nem ismeretes. A XIV. század elejéről származó oklevelek tanúsága szerint ekkor már álltak falai, első ismert várnagya, Széchy Péter volt.
Viszonylag rövid története alatt kézről kézre jutott, így például Zsigmond, és Albert királyok hitvesüknek adományozták. A XV. század közepén sikerrel dacolt a Felvidéket uraló huszitákkal. Mátyás király 1474-ben a Báthory családnak juttatta. E lépés ellen a zágorhídi Tárnok család tiltakozott, és az évtizedekkel korábban Zágorhídi Demeter által is birtokolt uradalom megszerzéséért pert indított. Az évtizedes procedúra azonban nem járt eredménnyel.
Szanda a török hódítás idejére – mint erődítményeink többsége – elavulttá vált, bár a kapu védelmét ágyútoronnyal is megerősítették. Mehemed budai pasa csapatai 1546-ban nehézség nélkül el tudták foglalni.
Hubiar aga várparancsnok 1550 augusztusában a bujáki vár alatt eldöntetlenül maradt párviadalt vívott a hollókői őrség élen álló Kapitán Györggyel. E híres esetet Tinódi is megénekelte.
Az állandósult török betörések megtorlásaképpen 1551-ben Horváth Bertalan balassagyarmati kapitány fegyveresei – egy akkor felfedezett üregen keresztül behatolva – rajtaütöttek Szandán. A védőket kardélre hányták vagy foglyul ejtették, majd az erődítményt lerombolták és sorsára hagyták.
A jelen időre csak az öregtorony hét méteres csonkja, a vízgyűjtő és néhol az alapfalak maradtak láthatóak.
A várrom Szandaváralja községből indulva a kék jelzést követve közelíthető meg. A hegy védett természeti terület, a nyugati részén bányászott fekete andezit oszlopai, a növény és állatvilág, nem utolsó sorban pedig a csúcsról körben feltáruló panoráma miatt is érdemes felkeresni.

GPS koordináták: 47.9256 / 19.4389

Cím: SzandaSzanda külterület
Tel: (+36) 35 548-006
E-mail: [email protected]
Web: www.szanda.hu