A gyanú szerint a Szőlő utcai javítóintézet vezetője egy évtizeden keresztül állhatott „nem megengedett kapcsolatban” több intézetis lánnyal, és szolgáltathatta ki a rá bízott gyermekeket az erre kiépült kör tagjainak, állítólag úgy, hogy közben a rendőrség nyomozott utána. Juhász Péter, az egykori Együtt párt elnöke egy hangfelvételt mutatott be, amely szerint egy bizonyos „Zsolti bácsi”, aki vezető politikus, az ózdi gyermekotthonba járt ugyancsak bűnös ügyben. Mindkét téma előkerült az őszi parlamenti idénnyitón, ahol a felszólaló ellenzéki politikusok által is megvádolt Semjén Zsolt személyesen is tiltakozott az őt napok óta érő alaptalan támadások ellen. A Szőlő utcai üggyel kapcsolatban Tuzson Bence igazságügyi miniszter kapta a feladatot, hogy a hatóságok mellett vizsgálja az ügyet. A Fidesz szerint lejáratókampány folyik a miniszterelnök-helyettes ellen, az ügy a Kormányinfón is téma volt.
„Az embernek Mátyás király meséje jut eszébe, hogy egyszer volt Budán kutyavásár, nagyon úgy tűnik, hogy a kegyelmi botrányhoz hasonló ügy kommunikációs felépítésének szakaszában voltunk, és az látszik, hogy a kormányoldal most – talán tanulva is a korábbi esetből – nagyon határozottan rövidre zárja ezt az ügyet, és megpróbálja kommunikáció szintjén, illetve a jogi elégtétel szintjén is bizonyítási kényszerre bírni azokat, akik a kormánypárti politikusokat vádolják” – mondta az InfoRádióban Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. Hozzátette: a szóbeszédeken, pletykákon és másodkézből hallott információkon túl nincsen konkrét adatbizonyíték, tény a vádlók kezében, a jogi eljárás pedig még zajlik, de ott sem látszik, hogy konkrét bizonyítékok lennének.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a magyar közigazgatás, igazságszolgáltatás egyáltalán nem működik, aminek vannak politikai és kommunikációs következményei is, de a legszomorúbb az, hogy tíz éve nem sikerült kideríteni, hogy mi folyik a Szőlő utcában és környékén. Szerinte erre kapcsolódnak rá mindenféle fél- és álinformációk, hazugságok.
„Nagyon szomorúnak tartom, ami Semjén Zsolttal történt, hogy ez mindenféle bizonyíték nélkül megtörténhetett, de szeretném jelezni, hogy először Semjén Zsolt tett ilyesmit. Még emlékszem arra, 2005-öt írtunk, amikor egy szakállas bácsiról – akár magamra is gondolhattam volna, akkor az SZDSZ kampányfőnöke voltam – Semjén Zsoltnak az jutott eszébe, hogy ha egy tizenéves fiatal fiú a szexuális élményeit egy szakállas bácsival akarja kezdeni, akkor szavazzon az SZDSZ-re” – idézte fel az egykori politikus, és úgy látja, folyamatosak a gyűlöletkeltő politikai kezdeményezések, szerinte ez a fajta politika része 15 éve része a magyar közbeszédnek, és oda vezetett, hogy bárki bármit mondhat következmények nélkül.
A Fidesz Kiszelly Zoltán szerint azért reagált ilyen határozottan, mert olyan témáról van szó, a gyermekek védelméről, a családok támogatásáról, ami a Fidesz egyik legfontosabb témája, és ezért nagyon fontos a pártnak megvédenie a saját reputációját, a saját igazát. De úgy véli, a válsztáshoz közeledve az esetnek van egy aktuális vetülete is: a Tisza Párt nyáron növekedési korlátba ütközött. „Magyar Péter már korábban begyűjtötte az ellenzékváltó szavazókat, ezekhez nagyjából tavasszal meg tudta nyerni a többi ellenzéki párttól az úgynevezett kormányváltó szavazókat, de a bizonytalan szavazók körében nem növekedett” – fogalmazott az elemző. Szerinte a Tarr Zoltán-féle kiszivárgott, a progresszív adóról, az adóemelésről szóló beszédről szerették volna elterelni a figyelmet a „Zsolti bácsizással”, hogy ne a kellemetlen témákról szóljon a közbeszéd, legalább az ellenzéki buborékban, hanem a kormánypártokat védekezésre szorítsák.
„Azzal, hogy a kormány ezt rövidre zárta, minimum a saját buborékjában – csak pletykák, szóbeszédek vannak, bizonyítékok nincsenek –, talán meg tudta akadályozni azt, hogy ez a téma a bizonytalan szavazók körében is a Tisza Párt számára kedvező véget érjen. És azzal, hogy a kormány jogi eszközökkel is keres elégtételt, illetve viszonylag gyorsan reagált az Igazságügyi Minisztérium jelentésének nyilvánosságra hozatalával, talán azt is mutatja, hogy ha a jövőben ilyen nemtelen vagy övön aluli vádakat fogalmaz meg az ellenzék, akkor a kormány most már határozottabban fog reagálni. Nemcsak azért, mert ezek nemtelen vádak, amelyek egy politikus karrierjét, a személyiségét nagyon durván rombolják, hanem azért is, mert ahogy közeledünk a választáshoz, úgy ezeknek az ügyeknek választási szempontból is értelmezhető jelentősége lesz, ami nyilván sokkal fontosabb, mint békeidőben” – összegzett Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
Horn Gábor úgy látja, hogy azért reagált ilyen határozottan a Fidesz, mert a gyermekbántalmazásos ügy veszélyes a pártra nézve, ebben ők már megégették magukat. „Most nem egyszerűen arról van szó, hogy a kegyelmi botrányban a köztársasági elnök teljesen értelmezhetetlenül valakit kienged, hanem hogy a magyar közigazgatási rendszer tulajdonképpen a legérzékenyebb pontján, a gyermekvédelemben sem működik. A legkiszolgáltatottabbak vannak még jobban kiszolgáltatva visszaéléseknek, abúzusnak, pedofíliának. Nem Semjén Zsoltról szól ez a történet szerintem, hanem azokról a gyerekekről, akikről 15 éve nem látszik, hogy gondoskodna bárki is, vagy nem látszik, hogy változott volna 2024 óta bármi is ezen a területen” – fogalmazott a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Semjén Zsolt parlamenti felszólalásával kapcsolatban fel szokott merülni a kérdés, hogy jobb lett volna-e, ha ez nem történik meg, akkor nem beszélnének róla. Erről a Századvég politikai elemzési igazgatója azt mondta, Semjén Zsolt úgy érezhette, hogy neki hosszú tűrés után meg kell szólalni. „Ez az ő döntése volt. Nyilván azt gondolja, hogy rövidre zárta a történetet azzal, hogy elmondta, hogy neki semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt köze” – értékelt Kiszelly Zoltán.
A választási kampány várható hangnemével és történéseivel kapcsolatban azt mondta, hogy Amerika és Nyugat-Európa eseményeiből látszik, itt kommunikációs csatákról van szó, és ahogy több kommunikációs szakértő mondja, most már nem a hetet kell megnyerni, vagy a kampányt, hanem az adott napot. A kormánypárti és az ellenzéki buborékban az indulatok már most magas szinten vannak, talán ez nem annyira szerencsés – jegyezte meg.
Úgy látja, ahogy közeledünk a kampány hajrájához, a bizonytalan szavazók megjelenése lesz fontos, akik a remények szerint nem érzelmileg, hanem többségükben racionálisan közelednek a politikához, a választás tétjéhez, ezért talán a pártok rájönnek arra, hogy a bizonytalan szavazókat nem indulatokkal, hanem inkább érvekkel lehet megszólítani.
Politikai értelemben a helyzet akár még előnyt is jelenthet a Fidesz számára Horn Gábor szerint, hiszen született egy jó összeesküvés-elmélet, amiből ki lehet menekülni, de ez az ügy rajta is ragadhat a párton. „A mostani reakció akár a fideszes közösséget összébb is húzhatja, lelkesebbé, elkötelezettebbé teheti, de ezt a működésképtelenségét a Fidesz-kormánynak szerintem látványosan bizonyítja az ügy, és ez rajta ragadhat az elkövetkező hat-hét hónapban a kormánypártokon” – vélekedett.
Elemzői vélemények szerint az ügy már nem csupán véletlen incidens, hanem már célzott kampánytevékenység részét képezheti. A kommunikációs stratégiákban gyakran jelennek olyan elemek, amelyek úgy tűnnek spontánnak, de valójában jól előkészített akciók: figyelemfelkeltő lépés, amely arra szolgál, hogy a választók érzelmét mozgassa.
Az is kitűnik, hogy a „Zsolti bácsi” kérdésében a pártok gyorsan pozicionálni kezdték magukat – támogatás, elhatárolódás, véleményformálás. A szimbolikus személy szerepe ideális „h ítétes figura”: olyan arc, akit bárki megérthet, és aki mögé könnyű üzeneteket kötni.
A kérdés az marad: meddig mehetnek el a politikai szereplők a látszólagos spontán megmozdulásokkal, és hogy az ilyesmi milyen hatással van a demokrácia tisztaságára? Az ügy rámutat arra, hogy ma már nagyon nehéz élesen elválasztani a közéleti téma és a választási kampány elemeit – különösen, ha ezek jól idézhetők és könnyen rezonálnak a közvéleménnyel.
