Az Egyesült Államok a saját hiányosságait próbálja leplezni azzal, hogy a járvány kitörésében kínai szándékosságot sejtet – állították az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. A szakértők egyetértettek abban is, hogy a mélyebb gazdasági válság elkerülése érdekében Kína jó kapcsolatokra törekszik majd a nemzetközi diplomáciában.
Az ítélet előbb készen volt, minthogy elkezdték volna bebizonyítani – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője azzal kapcsolatban, hogy Mike Pompeo amerikai alelnök kijelentette, egyre több bizonyíték utal arra, hogy egy kínai laborból szabadult el az új típusú koronavírus. Ezt az állítást Peking kezdetektől fogva hevesen cáfolja. A Kína szakértő szerint már eddig is lehetett tudni, hogy nagy erőkkel próbálják majd a vuhani laborra rákenni a vírus keletkezését és elszabadulását. Szerinte úgy tűnik, hogy az amerikaiak úgy érzik, elég bizonyítékot gyűjtöttek össze ezzel kapcsolatban.
Salát Gergely emlékeztetett arra, hogy már a koronavírus-járvány előtt is elég jelentős és a Trump-adminisztrációtól független Kína-ellenes hisztéria volt az Egyesült Államokban, vagyis a demokraták körében is érezhető volt. „Erre még rátett a koronavírus-járvány, amit egészen elképesztően rosszul kezel az USA” – mondta a tanszékvezető. Hozzátéve, bőven van miért szégyenkezniük az amerikai döntéshozóknak.
egyrészt rákenni az egészet a kínaiakra, másrészt nem egyszerűen csak azt állítani, hogy Kínából ered a vírus, hanem azt is, hogy emberi mulasztásnak, vagy esetleg szándékos károkozásnak a következménye, hogy a vírus rászabadult a világra” – jelentette ki Salát Gergely.
Csiki-Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az a kínai állítás, hogy éppen Amerikát látják a járvány hátterében, nagyon jól beilleszkedik az évek óta zajló amerikai-kínai stratégiai szembenállásba és versengésbe. Emlékeztetett arra is, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO épp azért, hogy ezeket a találgatásokat – miszerint a vírust Kínában, vagy bárhol mesterségesen állították elő – tisztázza, még 2020 februárjában végzett kutatásokat biológusok és más szakértők bevonásával. Ennek során a vírus genomja alapján kimutatták, hogy a vírus – lehet, hogy természetes mutációval jött létre, de természetes eredetű.
„Ezt a narratívát vették most elő megint amerikai részről és nyomják a kínaiak felé a felelősséget”
– mondta Csiki-Varga Tamás.
Emlékeztetett arra is, hogy 2003 előtt Irakkal kapcsolatban is nagyon meggyőző, teljesen hitelesnek tűnő bizonyítékokat prezentált az Egyesült Államok arról, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket terjeszt. „El tudom képzelni, hogy még tovább tudnak menni a Kínával kapcsolatos ügyekben is, gondoljunk arra, hogy Trump elnök a WHO-t ahol lehet, üti-veri és a felelősségét hangoztatja” – mondta Csiki-Varga Tamás. Hozzátette: amellett természetesen, hogy Kína ideális bűnbak és ez hasznos az amerikai kül- és belpolitikában, de a most zajló események abszolút beleillik az amerikai-kínai globális versengésébe.
Megjósolhatatlan a válság hatása a kínai gazdaságra
Eddig elsősorban termelési válság érintette Kínát azzal, hogy le kellett állítani azokat a kapacitásokat, amelyekkel az ország a globális gazdaság egyik meghatározó motorja – mondta a járvány gazdasági hatásaival kapcsolatban Csiki-Varga Tamás. Ez nyilvánvaló kiesés, amit pótolni kell. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy
várható a válság egy másik fázisa is, ami a fogyasztási, kereslet oldalról fog megjelenni.
Azokat a kínai termékeket érinti majd, amelyeket gyártanak, és az újrainduló gazdaság elkezd ismét termelni. Ha a járvány elhúzódik a világ más részeiben és a fogyasztás csökken, akár a gazdasági válságból nem tud úgy kilábalni egy-egy társadalom, hogy akár egyszerű olcsó, akár magas színvonalú kínai termékeket megvegyen, az a kínai gazdaságot igencsak rosszul fogja érinteni – mondta a szakértő.
Ezen túlmenően elképzelhetőnek tart olyan nemzetközi hatásokat is, amelyek a liberalizációt, a kutatás-fejlesztést – és emiatt adott esetben Kínát is – rosszul érinthetik. Emellett például Európában már most is vannak azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy éppen a gazdasági válság hatása miatt Kínának lehetősége nyílhat felvásárolni bizonyos technológiai ágazatokon belül cégeket, tudásanyagot, szakembereket magához csábítani. Lehetőségeket is nyithat a válság. „De ezek ilyen középtávú, mondjuk így találgatások – tette hozzá Csiki-Varga Tamás.
Salát Gergely szerint Kínának mindenkivel érdeke megerősíteni a kapcsolatait, mivel az elmúlt 30-40 évnyi globalizáció egyértelmű nyertese volt, és a világ legnagyobb kereskedelmi hatalmává vált. Ezért nem tud meglenni egyrészt a nyersanyagok, a tudás, know-how forrásai és az exportpiacai nélkül, vagyis eminens érdeke, hogy mindenkivel helyrehozza a kapcsolatait. „Egészen máshogy áll a globalizáció újraindításához, mint az Amerikai Egyesült Államok” – jegyezte meg a sinológus. Az Európai Unió pedig a legnagyobb kereskedelmi partnere és legfontosabb piaca, tehát amint lehetősége lesz a korábbi nagyon szoros kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat helyreállítani, meg is fogja azt kísérelni.
„Most is látjuk, hogy zajlik a maszkdiplomácia, és a kínaiak visszatérésének előkészítése minden szinten”
– tette hozzá Salát Gergely.
