Hétfőn jelentette be a Mol, hogy sikerült megállapodnia az Oroszországból Ukrajnán át érkező kőolaj folyamatos tranzitszállításáról. Az InfoRádió Hortay Olivért, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdezte a részletekről.
Évente 4-4,5 millió tonna érkezik orosz olajból Ukrajnán át, ami jelentős mennyiség Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője szerint.
„A Lukoiltól érkezett korábban a pozsonyi olajfinomító ellátásához szükséges olajmennyiség több mint 40 százaléka, a százhalombattai finomító esetében ez az arány körülbelül 30 százalékos, tehát jelentős volumenről van szó, ezért is volt nagy az ijedség néhány héttel ezelőtt, amikor a Lukoil-ügy berobbant a köztudatba, és ezért is nagy eredmény különösen, hogy ilyen gyorsan sikerült az érintett országoknak és a Molnak orvosolni a helyzetet” – mutatott rá, hozzátéve, a Mol ezzel elvégezte házi feladatát, pedig – mint hozzátette – az ilyen szerződések megkötése jellemzően nem megy ennyire gyorsan.
Hogy a megoldásnak része-e egy új díjszabás, arról hivatalos információ egyelőre nincs, azt azonban a szakértő nehezen tudja elképzelni, hogy az ár lefelé változna. Ami viszont ismert, hogy
az új megállapodás értelmében a Mol a fehérorosz–ukrán határnál átveszi a nyersolajat, míg korábban a Lukoil, illetve annak a kereskedőcége, a Litasco vállalta a szállítási és biztosítási költségeket, ezeket ezen túl vélhetően a Molnak kell állnia,
és a mostani helyzetben magasabb költséggel lehet ilyen típusú ügyleteket kötni, mint amikor az előző szerződést megkötötték, de a pontos mértékét a lehetséges drágulásnak nem tudni, becslések állnak csak rendelkezésre.
Ukrajna területén immár magyar tulajdonú olajként halad át a nyersanyag. A Mol feladata ennek kapcsán konkrétan a megállapodás megkötése volt, illetve megoldást talált az olajszállítás biztosítására; Hortay Olivér szerint épp ezzel lehet majd baj a jövőben, „de nem érdemes előre farkast kiáltani”, bár „érkezett egy olyan ukrán elnöki tanácsadói nyilatkozat, ami azt vetítette előre, hogy még nincs vége a történetnek, igaz, később cáfolta, hogy az egész Barátság kőolajvezetéket lezárhatják a jövő év elejétől”. A veszélyt tehát szerinte „a politikai vita eszkalációja” okozhatja.
Rámutatott arra is, az elmúlt időszakban több olyan ukrán tisztségviselő is volt, aki azt nyilatkozta, hogy a Lukoil-szankcióval valójában az a cél, hogy politikai nyomást gyakoroljanak Magyarországra és Szlovákiára, és ha a politikai vita, a nyomásgyakorlás igénye nem enyhül, az további lehetséges lépéseket is előre vetít, de Hortay Olivér reméli, hogy erre nem kerül sor.
