Ha az uniós orosz szankciók kiterjednek az energiahordozók szállítására, annak komoly hatása lehet Európa iparára. Ennek hátteréről részletesebben is beszélt az InfoRádióban Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője.
Az Ukrajna elleni orosz invázió hírére csütörtök reggel megugrott az olaj árfolyama, a brent ára túllépte a 100 dolláros szintet. Napközben 104 dollárba is került egy hordó olaj, a földgáz ára is nagyot nőtt. 100 dollár felett utoljára 2014-ben járt a nyersolaj ára.
„Az olaj ára a következő hónapokban biztosan három számjegyű lehet, 2023-ban lehet enyhülés” – mondta az InfoRádiónak az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője, Pletser Tamás. „Mind a kőolaj, mind a földgáz ára tartós tényező az infláció megugrásában, és mindkét nyersanyag jelentős mértékben drágul. Talán a kőolaj esetében annyiban szerencsésebb lehet a helyzet, hogy azért
ez pedig enyhíthet rövid távon a feszültségeken” – fejtegette.
A mostani háború viszont olyan állapotban érte Európát, hogy évekig nem volt elég beruházás kőolajba és földgázba, elégtelen a kínálat, a kereslet pedig nagyon erős. Nagyon magas árak jönnek tehát akkor, ha az orosz energiahordozó mennyisége csökken a piacon a feszültség mentén.
Pletser Tamás hozzátette, az orosz kőolaj (napi 5 millió hordó) nagy része eddig Európában talált gazdára, ám azt Oroszország akár Ázsiában is értékesíteni tudja, igaz, nem keres rajta annyit.
Gáz
Az Erste Bank olaj- és gázipaci elemzője azt mondta, hogy az orosz invázió hosszabb távon azt eredményezheti, hogy még 2023-2024-ben is magas lesz a földgáz ára.
„Az agressziót alapvetően nem várta a piac, ez is okozza ezt a rendkívül nagy áremelkedést”
– fogalmazott.
Szerinte most várható a nyugat részéről Oroszország kizárása SWIFT-rendszerből, amellyel megnehezülhet az orosz nyersanyagexport elszámolhatósága.
Elképzelhetőnek tartja, hogy teljesen leáll az orosz gázszállítás Európa felé, mert ha nem is állna le, az elszámolás blokkolása miatt azt nem lehet majd kifizetni, és ez állíthatja le magát a szállítást, arról nem is beszélve, hogy a nyersanyagimportot is érinthetik majd európai szankciók.
„Oroszországnak közel 40 százalékos piaci részesedése van az európai gázszállításokban, ekkora szereplőt nem lehet ilyen gyorsan lekapcsolni,
ez valószínűleg GDP-visszaesést és az ipari tevékenységek visszavágását jelentené Európában” – jelentette ki Pletser Tamás. Ebből pedig következik, hogy átmenetileg visszaállíthatják a szénerőművek működését.
Kapcsolódó hang
