A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása idén új lendületet vehet, hiszen a jogszabályi változások lehetővé teszik, hogy akár 300 milliárd forint áramoljon az ingatlanpiacra. A lehetőséggel párhuzamosan az egészségpénztárak is egyre nagyobb szerepet kapnak a lakáscélú kiadások finanszírozásában – hívja fel a figyelmet a szakértő. Sokan még nem ismerik ezt az opciót, pedig jelentős megtakarítást érhetnek el vele.
A tavalyi adatok alapján a nyugdíjpénztári vagyonból komoly mértékben finanszírozhatók ingatlanvásárlások. A kormány számításai szerint egy átlagosan 60 millió forintos lakás esetében, ahol a vásárlóknak 15 millió forintnyi saját forrást kell biztosítaniuk, akár 30 ezer adásvételt is lebonyolíthatnak az így elérhető pénzek segítségével.
Eközben az egészségpénztárak is egyre népszerűbbé válnak a lakáscélú kiadások fedezésére. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az egészségpénztári befizetések és kifizetések dinamikusan növekednek, ami mutatja a lakosság egyre tudatosabb pénzügyi tervezését.
Egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségpénztárak
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) évértékelője alapján az egészségpénztárak tagsága és vagyona folyamatosan emelkedik. 2023-ban a taglétszám elérte az 1,1 millió főt, amelyhez 110 ezer új belépő csatlakozott. A kezelt vagyon 15 százalékkal nőtt egy év alatt, megközelítve a 94 milliárd forintot.
A növekedés egyik oka, hogy az állami egészségügy még mindig küzd a hosszú várólisták problémájával, így egyre többen választják a magánszolgáltatásokat. Ez azonban komoly anyagi terhet ró a háztartásokra, ezért sokan az egészségpénztári megtakarításokban keresik a megoldást.
Lakáshitelek törlesztése egészségpénztári megtakarításból
Az egészségpénztári befizetések már nemcsak orvosi költségekre használhatók fel, hanem lakáshitelek törlesztésére is. Az ilyen célú kifizetések összege 2024-ben 32,9 százalékkal nőtt, ami jól mutatja a lakossági érdeklődést.
A lehetőség minden lakáscélú hitelt érint, beleértve az államilag támogatott konstrukciókat, mint például a CSOK Plusz vagy az Otthonfelújítási program hitelmegoldásai. Az egészségpénztári számláról havonta a minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg használható fel törlesztésre, amely idén 43 620 forint. Bár ez egy átlagos, 20 éves futamidejű, 20 millió forintos hitel havi 150 ezer forintos törlesztőrészletéhez képest nem tűnik jelentős összegnek, a teljes futamidő alatt mégis komoly megtakarítást eredményezhet.
Éves szinten az egészségpénztári törlesztés összege elérheti az 523 440 forintot, amely után a tagok 20 százalékos adójóváírást is igénybe vehetnek. Ez azt jelenti, hogy az állam évente 104 700 forintot visszatérít a befizetőknek, így a rendszer hosszú távon komoly pénzügyi előnyt jelenthet a lakáshitelesek számára.
A nyugdíj- és egészségpénztárak lakáscélú felhasználása tehát egyre népszerűbb eszközzé válik az ingatlanpiac és a lakossági hitelállomány kezelésében. A tudatos pénzügyi tervezéssel a családok jelentős összegeket takaríthatnak meg, miközben ingatlanvásárlásaikat vagy hiteltörlesztéseiket is hatékonyabban finanszírozhatják.
