A készülő 20. szankciós csomag Oroszországgal szemben komoly kihívásokat jelenthet Magyarország számára – figyelmeztetett a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.
A tervezet részletei szerint az Európai Bizottság újabb retorziókat vezetne be a kőolaj és energiahordozók kereskedelmében, többek között a tengeri olajszállítási szolgáltatások tilalmával és a folyékony földgáz (LNG) szállítás korlátozásával.
Elemzők szerint ez a csomag – ha változatlan formában lép életbe – drámai hatással lehet a magyar energiaellátásra, különösen azért, mert jelenleg a Barátság vezetékes orosz olajszállítás szünetel, és alternatív tengeri útvonalak sincsenek megfelelően kiépítve.
Magyarország és Szlovákia emiatt korábban vétót helyezett kilátásba az Európai Unióban, arra hivatkozva, hogy az olajellátás helyreállítása nélkül az országok energiabiztonsága veszélybe kerülhet.
A szakértő hangsúlyozta: az, hogy Budapest és Pozsony blokkolta a 20. szankciós csomag elfogadását, precedenst teremthet, és a magyar gazdaság számára példa nélkül álló helyzetet teremthet az uniós szankciók, a legalapvetőbb energiaellátási kérdések és a külpolitikai elvárások ütközésében.
A vita nemcsak gazdasági, hanem politikai és diplomáciai szempontból is jelentős, hiszen éles ellentét alakult ki Magyarország és több más uniós tagország álláspontja között az Oroszországgal szembeni intézkedések megítélésében.
A szankciós csomag további sorsát az EU-tagállamok egyeztetései és a kapcsolódó politikai tárgyalások határozzák majd meg a következő napokban és hetekben
A 20. szankciós csomag eddig napvilágot látott részletei
A 20. szankciós csomaggal kapcsolatban – mivel hivatalos, végleges szöveg még nem került nyilvánosságra – a szakértők és uniós források által ismertetett tervezet lényegi elemei így foglalhatók össze (az eddig napvilágot látott információk alapján):
1. Tengeri olajszállítási szolgáltatások tilalma
A csomag egyik központi eleme az, hogy az Európai Unió tagállamai számára betiltaná bizonyos tengeri olajszállítási szolgáltatások igénybevételét, amelyek Oroszországból érkező kőolajat továbbítanak.
Ez érintheti:
- az olaj tankerekkel történő tengeri útvonalakon történő szállítását,
- az ezzel kapcsolatos biztosítási és finanszírozási szolgáltatásokat,
- a kikötőkben történő rakodást és kapcsolódó logisztikai műveleteket.
2. Folyékony földgáz (LNG) szállítmányozási korlátozások
A tervezet nemcsak a kőolajra, hanem az LNG-szállítmányozásra is vonatkozna, korlátozva azokat a szolgáltatásokat, amelyek Oroszországból érkező vagy ahhoz kapcsolódó LNG-útvonalaknál közvetlenül részt vesznek a szállításban.
3. Felszerelések és technológiák exportkorlátozása
Több forrás szerint a csomag javaslatban szerepelhet az energiaágazatot érintő technológiák és alkatrészek exportjának korlátozása Oroszország felé:
- olajfinomító berendezések,
- csővezeték-technológiák,
- tengeri szállítást támogató rendszerek
– amelyek közvetve támogatnák az orosz energiahálózat működését.
4. Pénzügyi és biztosítási szankciók
A tervezet része lehet olyan pénzügyi és biztosítási szolgáltatások tilalma vagy szigorítása, amelyek Oroszország energiaszektorával kapcsolatos tranzakciókra vonatkoznak:
- tengeri olajszállítási biztosítások,
- finanszírozási konstrukciók,
- kapcsolódó banki szolgáltatások.
5. Következmények az EU-s belső piacra
Bár a részletes, végleges szöveg még nem nyilvános, az elemzők rámutatnak:
- a tervezet nagyon intenzív nemzetközi koordinációt igényelne,
- érintheti az uniós belső piac energiaágazatát,
- befolyásolhatja az energiaárakat és a szállítási útvonalakat.
Miért tekintik „példátlannak”?
A 20. szankciós csomagot példátlannak tartják azért:
- mert olyan szektorokra terjesztené ki a tiltásokat (tengeri olajszállítás, LNG), amelyek korábban nem voltak direkt módon érintettek uniós szankciókban,
- mert a hatása túlnyúlik az EU területén és globális ellátási láncokra is hatással lehet,
- mert közvetlenül befolyásolná a tagállamok energiaellátását, beleértve azt is, akik erősen függenek orosz energiaszállításoktól (pl. vezetékes olaj/gáz útvonalak).
Hogyan kapcsolódik mindehhez Magyarország?
Magyarország energiaellátása erősen kötődik a vezetékes kőolaj- és földgázszállításhoz, ezért az ilyen irányú korlátozások különösen érzékenyen érintenék:
- az energiabiztonságot,
- a finomító üzemek működését,
- a kőolajimport alternatíváinak kiépítését.
Ezért Magyarország korábban egyértelműen jelezte, hogy amíg nincs megfelelő alternatíva (pl. tengeri útvonal, biztos ellátási forrás), addig nem támogatja a szankciós csomag olyan elemeit, amelyek az ellátásbiztonságot veszélyeztetik.
Orbán Viktor álláspontja
Orbán Viktor következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók – különösen az energiaexportot érintő intézkedések – aránytalan terhet rónak Magyarországra. A kormányfő szerint az ország energiaellátásának biztonsága elsődleges nemzeti érdek, ezért olyan szankciós csomagot nem tud támogatni, amely veszélyezteti az olaj- és gázellátást, illetve jelentősen növeli a lakossági és ipari energiaárakat.
A jelenlegi, 20. szankciós csomag kapcsán a magyar álláspont lényege az, hogy amennyiben az intézkedések közvetlenül vagy közvetve érintik a Magyarországra irányuló energiaszállításokat – különösen a Barátság vezetéken érkező kőolajat –, akkor Budapest kész vétóval élni. Orbán Viktor érvelése szerint a háborúval kapcsolatos politikai célok nem írhatják felül az ellátásbiztonságot és a gazdasági stabilitást.
Ugyanakkor a magyar kormány nem vitatja az uniós egység fontosságát, inkább azt hangsúlyozza, hogy minden döntésnél figyelembe kell venni az egyes tagállamok eltérő energiaszerkezeti adottságait. Magyarország különösen erősen függ a vezetékes orosz energiahordozóktól, ezért a kormány álláspontja szerint az ország mozgástere korlátozottabb, mint azoké a tagállamoké, amelyek tengeri kikötőkön keresztül könnyebben tudnak alternatív forrásokat bevonni.
Összességében Orbán Viktor pozíciója az energiapolitikai szuverenitás és az ellátásbiztonság elsődlegességére épül, még akkor is, ha ez politikai konfliktusokat eredményez az Európai Unión belül.
