Magyarország és Ukrajna kapcsolata az elmúlt évtized legmélyebb válságába sodródott, miután Kijev és Budapest egymást vádolja jogsértésekkel és biztonsági incidensekkel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy kizárólag Kijevet terheli a felelősség a viszony romlásáért, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország haderejét is készültségbe helyezte a határnál feltételezett magyar dróntevékenység miatt. Összefoglaltuk, hogy pörgött fel újra a diplomáciai csörte, és hogy jutott el a vita a lehetséges fegyveres légvédelemig a magyar és az ukrán fél között.
Kijevet terheli a teljes felelősség azért, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatrendszere az elmúlt tíz évben ilyen rendkívüli romláson ment keresztül – jelentette ki Szijjártó Péter még szeptember közepén, amikor Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettessel találkozott Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: nem tudja azt mondani, hogy a kétoldalú kapcsolatok most vannak a mélyponton, ugyanis ki tudja, van-e még lejjebb, ezt sajnos nem lehet kizárni.
Úgy tűnik, a fejlemények a tárcavezető óvatosságát igazolják, az elmúlt napok eseményei után még mélyebbnek látszik a válság Magyarország és Ukrajna viszonyában: a hétvégére a konfliktus eljutott oda, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasította a hadsereget, hogy „megfelelően reagáljanak”, ha ismét hasonló incidens történik, mint amikor a héten – az ukrán államfő állítása szerint – magyar drónok repültek be az ukrán légtérbe, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pedig képmutatásról és a magyar kormány „morális lezülléséről” írt a közösségi oldalán.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja hivatalában Andrij Szibiha ukrán külügyminisztert 2024. szeptember 30-án
Fotó: Hegedüs Róbert / MTI
Évtizedes vitától a fegyveres légvédelemig
Az ukrajnai magyar kisebbség jogi helyzetéről zajló évtizedes vita, valamint az energiaellátással és Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatos ellentétes álláspontok és érdekek harca mellett a magyar–ukrán viszony csak idén számos törést szenvedett el. A tavaszi titkosszolgálati és diplomáciai adok-kapok után a nyár elején egy kárpátaljai magyar férfi, Sebestyén József halála – aki Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatása szerint kényszersorozás következtében vesztette életét –, valamint a palágykomoróci görögkatolikus templom felgyújtása került a vita középpontjába.
Magyarország három ukrán katonai tisztviselőt tiltott ki Sebestyén József halála miatt, emellett a Barátság kőolajvezetéket ért nyári támadásokkal összefüggésben az ország nemkívánatos személynek nyilvánította Robert Brovdit, az ukrán drónos egység magyar származású parancsnokát is. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter ezen a héten pénteken erre „tükörválaszul” bejelentette, hogy Ukrajna beutazási tilalmat vezetett be három magyar katonai tisztviselővel szemben.
A kárpátaljai magyar közösség jogait elveszik, magyar embert vernek halálra az erőszakos sorozás keretében, támadják a biztonságos magyar energiaellátáshoz nélkülözhetetlen olajvezetéket, és most pedig magyar katonai vezetőket tiltanak ki
– reagált nem sokkal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az intézkedésre.
Pénteken Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke azzal az állítással állt elő, hogy „az ukrán erők felderítő drónok által elkövetett légtérsértéseket rögzítettek, amelyek valószínűleg magyar származásúak”. Mint írta, az előzetes értékelések szerint a drónok valószínűleg Ukrajna határvidékének ipari potenciálját derítették fel. Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoksága térképeket is közzétett az állítólagos magyar drón útvonaláról:
A Honvédelmi Minisztérium határozottan cáfolta az ukrán elnök kijelentéseit. „Nem igaz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítása, miszerint magyar katonai drón volt ukrán területen. A sajtóban is megjelent, a magyar–ukrán határon állítólagosan történt drónrepülést a Magyar Honvédség nem hajtotta végre, és nem is kapott erre utasítást” – szögezte le a tárca. Szijjártó Péter az ukrán államfő szavait még pénteken úgy kommentálta, hogy „Volodimir Zelenszkij elnök úr kezd beleőrülni a magyarellenességbe, most már rémeket is lát.”
Sok mindent kezdünk látni, Péter, beleértve a képmutatást és a kormányod morális lezüllését, nyílt és rejtett tevékenységét Ukrajna és Európa ellen, a Kreml kiszolgálását. Semmilyen támadásod az elnökünk ellen nem változtat azon, amit mi – és mindenki más – lát
– válaszolt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a magyar tárcavezetőnek még aznap, amire a magyar miniszter szombat reggel így reagált: „Magyarország szuverén ország, a kormány szuverén politikát folytat. Azt tesszük, ami a nemzet érdeke: megvédjük a magyarok biztonságát, és kimaradunk a szomszédunkban zajló háborúból. Az ukrán külügyminiszter csalódottságát ugyanakkor megértem: eddig sem tudtak minket beleprovokálni a háborújukba, s akármekkora bárdolatlanságokat is ír le, ez a jövőben sem fog sikerülni.”
Az ukrán elnök a péntek esti beszédében elárulta, utasítást adott a hadseregnek arra, hogy „megfelelően reagáljanak”, ha hasonló incidens történik. „Jelentést kaptunk a katonáinktól, és őszintén szólva nagyon furcsa események történtek az ukrán–magyar határon. Katonáink drónokat észleltek, amelyek felderítő drónok voltak. Utasítottam a katonákat, hogy végezzenek teljes ellenőrzést, és legközelebb, ha ilyen drónok ismét felbukkannak, reagáljanak megfelelően – az államunk védelmében” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij, külön kiemelve reményét, hogy Magyarország meghallgatja Donald Trump amerikai elnök felhívását az orosz energiaforrások vásárlásának leállítására.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszélget Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az Europa épületben a 2024. június 27-i brüsszeli találkozó kezdete előtt. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images
