Vakcina helyett vágóhíd? – Ezért nem oltanak a száj- és körömfájás ellen, pedig a vírus több mint 50 éve jelen van Magyarországon – mégis marad a totális állatirtás..
A száj- és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease, röviden FMD) egyike azoknak az állatbetegségeknek, amelyek azonnali pánikot okoznak az agrárszektorban. Magyarországon több mint 50 éve nyilvántartják, a világ számos pontján időről időre felüti a fejét, és gyakran csak egyetlen megoldást alkalmaznak ellene: az állomány teljes kiirtását. De ha létezik vakcina, miért nem alkalmazzák? Miért választja a világ még mindig a legdrasztikusabb megoldást?
A vírus létezik – a vakcina is. Akkor mi a gond?
Sokan meglepődnek, amikor megtudják: a száj- és körömfájás ellen van vakcina. Sőt, többféle is létezik – de van egy nagy probléma: a vírus rendkívül változékony, legalább 7 fő szerotípusa van (A, O, C, Asia 1, SAT 1, SAT 2, SAT 3), és mindegyiken belül tucatnyi törzs fordul elő.
Ez azt jelenti, hogy egy vakcina nem elég – mindig az aktuális törzs ellen kellene vakcinázni. Ráadásul a jelenlegi oltások csak rövid ideig adnak védelmet (általában 6-12 hónapig), tehát folyamatosan újra kellene oltani a teljes állatállományt.
Miért nem alkalmazzák mégis tömegesen a vakcinát?
Az egyik legfőbb ok: kereskedelmi és gazdasági érdekek. Azok az országok – mint Magyarország is –, amelyek „vakcinamentes” státuszúak, előnyös exportpozícióban vannak. Ha vakcinázni kezdenénk, az azonnal befolyásolná a nemzetközi kereskedelmi megítélést. Egy vakcinázott állat ugyanis szerológiailag nem különböztethető meg egy valóban fertőzötttől – ez pedig problémát jelentene az ellenőrzésnél.
Így hát a logika egyszerű, bár sokak szerint kegyetlen: ha felbukkan a vírus, azonnal likvidálni kell az érintett állományt, hogy megőrizzük a „mentességi” státuszt.
A vágóhíd olcsóbb, mint a védekezés?
Az állatirtás költségei természetesen hatalmasak, de a vakcinázás még drágább lenne, különösen úgy, hogy évente akár kétszer is újra kellene oltani. Az Európai Unió jelenlegi stratégiája inkább a megelőzésre és a gyors reagálásra épít, nem pedig a megelőző vakcinázásra.
A gazdák és állatvédők egyre hangosabban kérdeznek
Ahogy egyre többször láthatunk híreket arról, hogy több ezer állatot kell leölni egy-egy járványgyanú miatt, egyre többen teszik fel a kérdést: tényleg ez a legjobb, legemberségesebb megoldás? Vajon nem lehetne inkább hosszú távú vakcinastratégiát kialakítani?
A válasz egyelőre az: technológiailag nem állunk még ott. A tudomány jelenleg dolgozik egy univerzális vakcinán, amely minden szerotípus ellen hatékony lenne, és hosszú védelmet adna – de ez a fejlesztés még messze van a megvalósulástól.
Addig pedig marad a mostani gyakorlat: ha felüti fejét a vírus, jön a vágóhíd – a vakcina helyett.
