A munkáltató szabályzatai és az általa kialakított egyoldalú gyakorlat egyaránt fontos szerepet tölt be a cégek mindennapjaiban. Bár nincs ilyen kötelezettség, bizonyos esetekben ajánlott egy-egy kérdés szabályzatban történő rendezése.
A munkáltatók egyre gyakrabban élnek is ezzel a lehetőséggel, a munkaszerződés által szabadon hagyott mozgásteret töltve meg belső szabályzatokkal.
A szabályzatalkotásnak különösen az alábbi területeken van jelentősége: személyhez fűződő jogok korlátozása, a munkáltatói ellenőrzés technikai eszközei kapcsán előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség, magatartási előírások, a bérrendszer, a szabadságolási terv, a munkaidő-beosztás, a szociális, jóléti intézkedések, a teljesítménykövetelmények meghatározása vagy éppen a munkahelyre bevitt dolgok miatti munkáltatói kárfelelősség szigorának csökkentése.
Munkáltatói szabályzatok: a belső szabályzat és az egyoldalúan kialakított gyakorlat
A szabályzat és a munkahelyi gyakorlat a munkáltató munkajogi jognyilatkozatai. A munka törvénykönyve (Mt.) 17. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatait és kötelezettségvállalását az általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével is megteheti. Azaz az egyoldalú jognyilatkozatnak minősülő szabályzat az utasítás kategóriájába tartozik.
A törvény emellett megkülönböztet egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó szabályzatot is, így a például a béren kívüli juttatások körében, ami nem tartalmaz semmiféle kötelezettséget a munkavállalókra nézve.
A munkáltató által tett kötelezettségvállalás nem feltétlenül adott munkavállalóhoz szóló, címzett jognyilatkozat, és azt nem is minden esetben rendezi írásba foglalt munkáltatói szabályzat. Ilyen eset, ha például a munkáltató éveken keresztül rendszeresen minden munkavállaló részére fizetett év végén jutalmat anélkül, hogy ezt bármilyen módon szabályozta volna.
Ha a munkáltató konkrét feltétel- és időhatározás nélkül teljesít, az egyoldalú jognyilatkozatával vállalt kötelessége szerződéses elemmé válik.
Forrás: adozona.hu, dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász
