Az energiaügyi miniszter, Ebba Busch, részben Németországot okolta az áremelkedésekért, arra hivatkozva, hogy a német megújulóenergia-termelés hatékonysága alacsony a kedvezőtlen időjárás miatt, és hogy az ország bezárta atomerőműveit, amely szerinte az elektromosenergia-piacon instabilitást okozott.
A helyzet főbb tényezői:
- Áramárak ugrása: Az elmúlt héten a déli országrészben az áram ára a korábbi 30-szorosára, kilowattóránként 8 koronára (300 forint) emelkedett. Ez a 2022-es energiaválság szintjét idézi, és komoly terhet ró a lakosságra.
- Atomerőművek leállítása: Az előző, baloldali svéd kormány két atomreaktort is leállított (Ringhals 1 és 2), amit most a jelenlegi vezetés hibaként értékel. Ulf Kristersson miniszterelnök szerint az atomenergia leállítása hozzájárult az ellátási problémákhoz.
- Liberalizált piac és kereslet-kínálat hatása: A svéd energiapiac teljesen liberalizált, így a kereslet és kínálat egyensúlya közvetlenül befolyásolja az árakat. A déli régió alacsony energiatermelési és északról való szállítási kapacitása tovább súlyosbítja a helyzetet.
- Politikai vita: Németország válaszként jelezte, hogy az áramárak emelkedése Svédország belső energiaellátási problémáiból fakad, beleértve a déli régió gyenge termelési kapacitását és az észak-déli átviteli korlátokat.
- Lakossági elégedetlenség: A folyamatos áremelkedés, az infláció és a gyenge svéd korona komoly terhet rótt a háztartásokra, amelyek már eddig is megszenvedték a recesszió hatásait.
Kormányzati tervek:
A jelenlegi svéd kormány célja, hogy 2030-ig ötven intézkedést hajtson végre az energiafüggetlenség elérése érdekében, beleértve az atomenergia újragondolását és az infrastruktúra fejlesztését. Azonban ezek az intézkedések hosszú távú megoldások, amelyek azonnali segítséget nem nyújtanak a fogyasztóknak.
A helyzet kezelésére a lakosság takarékoskodásra van kényszerítve, miközben a politikai és gazdasági viták tovább éleződnek Svédország és más európai országok között.
