Folytatódtak péntek hajnalban az évek óta nem tapasztalt súlyosságú zavargások az észak-írországi felekezeti konfliktus több gócpontjában.
Az ír sziget egyesítését pártoló katolikus és a britpárti protestáns közösségek csoportjai ismét elsősorban Belfast, Carrickfergus, Londonderry, Newtownabbey és Ballymena városokban csaptak össze.
Belfastban – Észak-Írország fővárosában – a rendőrök hat éve először vízágyút vetettek be a Molotov-koktélokkal, kövekkel dobálózó tömeg feloszlatására.
Az észak-írországi rendőrség (PSNI) szóvivője szerint a hosszabb ideje parázsló, de az utóbbi napokban teljes erővel fellángolt konfliktusban eddig ötven rendőr sebesült meg.
Szakértői vélemények szerint az összecsapásokat a háttérből a britpárti protestáns unionista mozgalom szélsőséges félkatonai szervezetei – az Ulster Defence Association (UDA) és az Ulster Volunteer Force (UVF) – irányíthatják.
Az észak-írországi rendőrség szerint ezektől a csoportosulásoktól – főleg a UDA-től – nem idegen a szervezett bűnözés, és mostani fellépésük bosszú lehet azért, mert a hatóságok az utóbbi időben kampányt kezdtek a bűnözői csoportok felszámolására, elsősorban Carrickfergus környékén.
??#Belfast : Jeudi septième nuit consécutive de troubles??#NordIreland. #BelfastClashes #NorthernIrelandRiots #PostBrexit #Brexit #Irlande #UK #IrishSea pic.twitter.com/xAnmaj2DP2 — ?Arcanah?⭐✊?️ (@Arcanah3) April 9, 2021
Az okok között szerepelhet az is, hogy az észak-írországi vádhatóság nem indított büntetőeljárást a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin vezetői ellen, akik részt vettek Bobby Storey-nak, a radikális katolikus britellenes mozgalom egykori legnagyobb fegyveres szervezete, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) néhai hírszerzési főnökének tavaly nyári temetésén. A szertartáson kétezren gyűltek össze a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások megsértésével.
Jelen volt Michelle O’Neill észak-írországi miniszterelnök-helyettes, a Sinn Féin alelnöke, Gerry Adams, a párt volt elnöke, Mary Lou McDonald, a Sinn Féin jelenlegi elnöke és a párt kéttucatnyi más vezető tisztviselője is.
A protestáns közösségekben ez erőteljes visszatetszést keltett, és több más, régóta parázsló feszültségforrás mellett ez is a felszínre tört a mostani zavargások helyszínein.
Egyes elemzői vélemények szerint a brit EU-tagság megszűnéséből (brexit) eredő feszültségek is hozzájárultak a mostani zavargások kirobbanásához.
Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás fő vívmányai közé tartozik, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír-északír határon az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés; fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik.
A Brexit feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, hogy miként lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását a Brexit után, tekintettel arra, hogy ez a határszakasz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára.
Tavaly karácsonykor, számos sikertelen forduló után megállapodás született erről is. A kérdés azonban változatlanul komoly konfliktusforrás az észak-írországi és a brit kormány, valamint az észak-írországi felekezetek között, tekintettel arra, hogy az egyezmény alapján gyakorlatilag Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren jött létre részleges belső vámhatár.
Ennek célja éppen az, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kelljen ellenőrizni, ám ezt a megoldást az unionista oldal súlyosan bírálja, azzal az érvvel, hogy ez kikezdi Észak-Írország integráns helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
