Súlyos következményei lehetnek az internetes zaklatásnak

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Még több bűnügyi hír, és baleseti hír!

Elérhető már a Nagy diák bűnmegelőzési teszt, amelynek célja az online zaklatás és a gyermekek közötti erőszak visszaszorítása. A DUE Médiahálózat diákújságíró egyesület január 15-én immár harmadjára indította útnak a fiataloknak szánt húsz kérdésből álló prevenciós tesztsorozatát. Az online teszt számítógépen és okostelefonon is elérhető április 28-ig. A játékban szereplő fiatalok azt is megtudhatják, hogy baj esetén kitől kérhetnek segítséget.

„Online zaklatás során a gyermeknek lelki sérülést lehet okozni, a személyiségfejlődése is komoly kockázatnak van kitéve” – mondta Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója az M1-en. Úgy véli, a DUE Médiahálózat által létrehozott teszt kifejezetten prevenciós céllal jött létre, és alkalmas arra, hogy az áldozattá válás elkerülhető legyen.

A teszt megalkotói azért tették lehetővé az online kitöltést, mert a gyerekek az idejük jelentős részét a virtuális térben töltik. Ha egy fiatal online kitölti a tesztet, láthatja, hogy a kérdésekre jó vagy rossz választ adott, és megtanulhatja, mi a követendő lépés.

Az internetes zaklatások nagy százalékát felderítik

Ha valakit online zaklatás ér, akkor a hatósághoz lehet fordulni. Garamvölgyi hangsúlyozta, bűnmegelőzési szempontból a legfontosabb a szülő-gyermek viszony. Dokumentálni kell a zaklatás tényét, a bántó, fenyegető üzeneteket, majd meg kell tenni a feljelentést. A jó szülő-gyermek kapcsolat azért a legfontosabb, mert a szülő felismeri, mikor kell a hatóságokhoz fordulni.

„Feljelentés esetén a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális egysége nyomoz, és az esetek nagy százalékát felderítik” – mondta Garamvölgyi. A nyomozók megfigyelték, hogy a zaklatási esetek nagy részében van – vagy volt – a zaklató és zaklatott között személyes kapcsolat, ami valamiért megromlott.

Kecskés István, a DUE Médiahálózat elnöke felhívta a figyelmet, hogy a gyerekek folyamatosan újabb és újabb oldalakra, platformokra regisztrálnak, képeket küldenek egymásnak, a szülőknek ezért naprakésznek kell lenniük. Azt javasolják, a szülők is töltsék ki az online tesztet, ami segíthet abban, hogy tudják, a virtuális térben merre jár a gyermekük. Hozzátette, az online teszt kérdéssorát szakértők állították össze.

Az áldozatok nem kérnek segítséget

Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus a hirado.hu-nak elmondta, online zaklatásnak, azaz cyberbullyingnek tekintünk minden olyan szándékos, ismételt, ártó szándékkal elkövetett magatartást, amikor az elkövetők – tipikusan kamaszok, fiatal felnőttek – valamilyen infokommunikációs eszközt használnak a másik személy bántására.

Ez többnyire valamilyen internetes felületen történik, Facebookon, Istagramon, Twitteren, Viberen, de SMS is lehet a kérdéses felület. Nagyon sok típusa van, zaklatásnak számít az is, amikor egy gyereket kizár egy számára vonzó csoport egy közös csoportból, vagy kompromittáló képeket, videókat, információkat tesznek fel róla az engedélye nélkül az internetre, feltörik valamelyik felhasználói fiókját, és a nevében posztolnak, személyes üzeneteket tesznek nyilvánossá.

„Még súlyosabb formája lehet, amikor egy idősebb személy álprofillal a gyerek, fiatal bizalmába férkőzve csal ki privát információkat, például azért, hogy szexuális vágyait kielégítse” – mondta a klinikai szakpszichológus.

Jantek Gyöngyvér felhívta a figyelmet, amennyiben egy gyereket valamilyen sérelem ér – legyen az online vagy offline –, és az nem egyszeri esemény, hanem huzamosabb ideig zajlik, akkor törvényszerű, hogy a gyerek teste-lelke jelezni fog.

„Sajnos az a ritkább, hogy az áldozat már a zaklatás elején őszintén megnyílva segítséget kér a szüleitől,

sokkal inkább a titkolózás, a szégyen és a járulékos tünetek lehetnek árulkodók” – hangsúlyozta.

Figyelmeztető jelek

A szülők számára figyelmeztető jel lehet, ha megváltozik a gyermek étvágya, alvási szokásai, ha kedvetlenebb, ingerültebb, romlik a tanulmányi eredménye, vagy éppen a korábban folyton programokat szervező, extrovertált gyerekünk egész nap otthon ül.

Ezek a tünetek nem specifikusan az online zaklatás tünetei – bármilyen bántalmazás, nehezen feldolgozható stresszhatás esetén hasonló jelenségek fordulhatnak elő. Ugyanakkor

a titkolózás, a telefon rejtegetése, az internethasználat utáni fokozottabb idegesség már lehetnek típusos jegyek.

Gyerekkorban a pszichoszomatikus tünetek a leggyakoribb reakciók a stresszre, tehát ha a gyermeknek gyakran fáj a feje, hasa, és ennek nincs konkrét orvosi magyarázata, és emellett a fenti tünetekből is látunk néhányat, jó eséllyel lelki eredetű problémáról van szó, amelynek a hátterében állhat zaklatás is.

A cyberbullyingnek súlyos következményei lehetnek

Online zaklatás esetén a következmények mindig több tényezőtől függnek. Az biztos, hogy a gyerek egészséges, biztonságos kötődése a szüleihez, barátokhoz, stabil önértékelése, a támogató, nyitott, bizalomteli családi háttér védő tényezők. Ha ők válnak valamilyen módon áldozattá, kisebb a sérülés valószínűsége. Vannak érzékenyebb emberek, mások reziliensebbek, vagyis nagyobb megterhelés esetén is képesek megőrizni a lelki egyensúlyukat – ez részben alkati, genetikai, részben nevelésből adódó tényező – ismertette.

„Számít az is, hogy a zaklatás mennyi ideig tart, milyen jellegű volt, milyen széles spektrumát érinti az életének, vannak-e támogatói, barátai, vagy teljesen peremhelyzetbe került? Hogyan reagál a segítségkérésre a család, a tanárok? Általánosságban elmondható, hogy számos

pszichés zavar, szorongás, depresszió, önértékelési probléma hátterében állhat online zaklatás,

és ha ez éveken át fennáll, a gyerek pedig nem kap támogatást, érintheti a személyiségfejlődését is. Igen súlyos és szerencsére ritka, de létező következmény lehet az öngyilkosság is” – mondta.

Jantek Gyöngyvér hangsúlyozta, ha megvan hozzá a kellő motiváció, a megfelelő segítség – és ami nagyon fontos – a biztonságos környezet, akkor a kialakult tünetek gyógyíthatók. Alapszabály, hogy elsődleges a bántalmazás felszámolása, ezután lehet felmérni az okozott károkat, és elkezdeni a helyreállítást.

Ez részben pszichoterápiás jellegű egyéni munka, de a közösségnek is változnia kellene, ami a bántalmazást kitermelte, hiszen az áldozat szerepe az adott közösségben nem feltétlenül változik meg azután, hogy a bántalmazás abbamarad.

Érdemes pszichológus segítségét kérni, aki fel tudja mérni, hogy milyen súlyú a probléma, milyen jellegű beavatkozásra van szükség, és azt hol, milyen formában kaphatja meg a gyermek vagy fiatal – tette hozzá.