2024 januárjában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismét igazolta Magyarországon a veszettség vírust két, az ukrán határ melletti Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településről bekerülő állatnál. A betegség újbóli megjelenése többek között azzal indokolható, hogy az ukrán háború kezdetétől az általánosnak számító orális vakcinálás elmaradt, így a betegség ismét teret hódíthatott a határon túl, a vándorlásnak induló állatok pedig áthozták hazánkba a vírust. Jó tudni, hogy a veszettség vírus elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű. Valamennyi melegvérű állatot, és az embert is képes megbetegíteni, ráadásul általában nem gyógyítható, ugyanakkor vakcinázással megelőzhető.
2022 után 2024 januárjában a Nébih ismét igazolta a veszettség vírust Magyarországon, két, az ukrán határ melletti Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településről bekerülő állatnál. Egy Tiszabecsen elhullott kutya és a Jánkmajtis községnél diagnosztikai célból kilőtt aranysakálnál azonosították a betegséget. Az újbóli megjelenés oka többek között az, hogy az ukrán háború kezdetétől az általánosnak számító orális vakcinálás elmaradt, így a betegség újra teret hódíthatott a határon túl. A háború következtében vándorlásnak induló állatok pedig mozgásterük kiterjesztésével hazánkba hozták ezt, a korántsem veszélytelen vírust.
De mi is az a veszettség?
A veszettség heveny, agy- és gerincvelőgyulladással járó vírusos betegség, amely elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű. Emberek esetében, ha már kialakultak a betegség tünetei, a túlélés orvostörténeti ritkaságnak számít. A vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegíthet, így a házi és vadon élő emlősállatok minden fajában kialakulhat a betegség, a madarak azonban kevésbé fogékonyak a fertőzésre.
Veszettség Európában
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapja szerint a veszettség világszerte előfordul. Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen visszaszorult az észlelt esetek száma, a nyugat-európai országokban egy-egy ritka, behurcolt esettől eltekintve a klasszikus veszettség napjainkban már nem fordul elő. A közép-európai régió országai közül Romániában és Lengyelországban az elmúlt néhány évben még viszonylag nagy számban állapítottak meg veszettség eseteket, a régió többi országában szórványos volt a betegség előfordulása. A harmadik országokkal határos EU tagállamok területén (például a balti tagállamokban) elvétve előfordulnak behurcolt esetek. Ukrajnában még nagy esetszámmal fordul elő a veszettség, de az Európai Unió támogatásával néhány éve Kárpátalján is megkezdődött a rókavakcinázási program. Magyarországon szerencsére a betegség egyre ritkábban fordul elő.
Ember is elkaphatja
Hogyan kaphatom el a veszettséget?
A veszettség vírusa a legtöbb esetben a fertőzött állat harapásával, marásával, a nyílt sebbe jutó, vírust tartalmazó nyál útján terjed. Ezért fontos, hogy ismeretlen kutyával, macskával, illetve vadállatokkal a közvetlen kontaktust (pl. megfogási kísérlet) kerüljük – figyelmeztet tematikus honlapján a Nébih.
Mit tehetek annak érdekében, hogy megelőzzem a veszettséget?
A veszettség vírusa a legtöbb esetben a fertőzött állat harapásával, marásával, a nyílt sebbe jutó, vírust tartalmazó nyál útján terjed. Ezért fontos, hogy ismeretlen kutyával, macskával, illetve vadállatokkal a közvetlen kontaktust (pl. megfogási kísérlet) kerüljük!
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka elkerüli az embert, és ha van módja elmenekülni, nem támad. Az alapvető higiéniai szabályok betartása mellett (például kézmosás hazaérkezéskor) a róka jelenléte nem jelent fokozott kockázatot. Ha egy lakókörnyezetben mégis zavaróvá válik az állatok jelenléte, esetleg szakember segítségével, csapdázással lehet eltávolítani a rókákat, de a felszabaduló élőhelyen valószínűleg újabb egyedek fognak megjelenni.
Kutya- és macskatulajdonosoknak
Miért kell minden évben beoltatni a kutyámat veszettség ellen?
Azért, hogy a kutya ne válhasson a betegség közvetítőjévé, azaz ne adhassa át a fertőzést az embernek. A kutya ugyanis fogékony a veszettség vírusára (azaz elkaphatja a betegséget), ráadásul az ember közvetlen közelében, velünk együtt él. Ezért fontos, hogy valamennyi kutya védett legyen a veszettséggel szemben, amit a rendszeres védőoltással lehet elérni. Magyarországon a hatályos jogszabály alapján évente kell veszettség ellen beoltatni a kutyákat. A kutyák microchipes azonosítását is jogszabály írja elő. A kötelező veszettség elleni oltás és microchipes megjelölés mellett gondoljunk az egyéb fertőző betegségek elleni védőoltásra, a rendszeres féreghajtásra és az ivartalanításra is – írja honlapján a Nébih.
Kell-e veszettség elleni oltást kapni a macskámnak?
Jogszabály nem írja elő, de amennyiben a macska kijár a lakásból, a válasz mindenképpen igen. A macskák nagyobb területet barangolnak be, mint a kutyák, ráadásul a gazdi felügyelete nélkül. Találkozhatnak és akár marakodhatnak is másik macskával, vagy akár rókával, nyesttel is. A veszettség elleni oltás mellett gondoljunk az egyéb fertőző betegségek elleni védőoltásra, a rendszeres féreghajtásra és az ivartalanításra is!
Miről ismerem meg a veszett kutyát és macskát?
A betegség lezajlása szerint megkülönböztetünk ún. „csendes” és „dühöngő” veszettséget. A betegség csendes formája jól képzett, kézhez szokott, lakásban tartott állatokban fordul elő. Ilyenkor az agresszív viselkedés elmarad. Az állat levert, kedvetlen, étvágytalan, a nyelés fájdalmassága következtében nyálzik, és nem képes inni sem, majd bénulásos tünetek alakulnak ki, végül az állat elfekszik és elpusztul. A betegség „dühöngő” formájában az állat izgatottan, agresszívan viselkedik, emberre, állatra támad, ehetetlen dolgokat, például földet eszik, elkóborol. Később réveteg tekintet, kancsalság, állkapocs- lógás figyelhető meg, a nyelési nehézség miatt az állat nyálzik és nem képes inni, majd görcsök és bénulásos tünetek alakulnak ki, és az állat elpusztul. Macskákban a veszettség dühöngő formája a gyakoribb. Az állat ingerlékennyé, agresszívvá válik, emberre, állatra támad.
Fontos tudnivalók
- Kutyáját évente oltassa be a kötelező veszettség elleni védőoltással!
- A kijáró, nem csak lakásban tartott macskákat szintén ajánlott beoltatni veszettség ellen!
- A veszettség leggyakrabban harapás útján terjed, ezért soha ne fogjon meg szelídnek tűnő rókát vagy egyéb vadállatot, denevért sem!
- Ne ijedjen meg a lakott területen felbukkanó rókáktól, de kerülje az állattal való közvetlen kontaktust; a lakhelye környékén való találkozás lehetőségét csökkentheti, ha gondoskodik a hulladék megfelelően zárt tárolásáról!
- Ha olyan rókát vagy egyéb vadállatot lát, amely hagyja magát néhány lépésre megközelíteni, vagy támadó magatartást mutat, illetve vadállat tetemet talál, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a Nébih Zöld számát, a +36 80 263 244 telefonszámot!
- Ha a rókák számára kihelyezett, vakcina tartalmú csalétket talál, ne nyúljon hozzá, és kutyáját is tartsa távol tőle!
- Kerülje az ismeretlen kutyákkal és macskákkal való közvetlen kontaktust!
- Ha Önnek kutya, macska, vagy vadállat sérülést okoz, haladéktalanul forduljon orvoshoz!
Mit tegyek, ha megharapott egy állat?
Harapás, állattól származó sérülés esetén kinek van jelentési kötelezettsége az állategészségügyi hatóság felé?
Ha kutya vagy macska embert támadott, vagy mart meg, illetve vadon élő állattól származó sérülés történt, akkor mindenkinek (állattartó, szolgáltató állatorvos, háziorvos, az állattal érintkező bármely személy stb.) jelentési kötelezettsége van az állategészségügyi hatóság (hatósági állatorvos és/vagy élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi jogkörben eljáró járási hivatal) felé, elsődlegesen annak, aki először értesül az esetről. A harapás körülményeivel kapcsolatos információknak minél előbb el kell jutnia a járási állategészségügyi hatósághoz, hogy késedelem nélkül megtehessék a szükséges intézkedéseket.
Harapás, állattól származó sérülés esetén milyen információkat és hogyan kell eljuttatni az állategészségügyi hatóság felé?
Az eset körülményeiről rendelkezésre álló minél több és pontosabb információt, kell szóban vagy írásban eljuttatni az állategészségügyi hatóságnak:
- személy(ek) nevét, lakcímét, elérhetőségét, akiket megharapott az állat, illetve akik közvetlenül kapcsolatba kerültek vagy kerülhettek az állattal, annak nyálával, vérével;
- az érintett állat faja, esetleg fajtája, tulajdonosának neve, lakcíme, elérhetősége;
- ha rendelkezésre áll, akkor az információt arról, hogy az állat be volt-e oltva veszettség ellen, van-e oltási könyve, fénykép vagy másolat az oltási könyvről;
- vadon élő állatnál az észlelés/támadás helye;
- az állat mutatta-e betegség tüneteit, rendellenesen viselkedett-e
- bármely egyéb fontos körülmény, információ.
Veszettség szempontjából aggályos állat
Milyen állat minősül veszettség szempontjából aggályosnak?
Ha egy házi emlős állat (amelyen nem mutatkoznak a veszettség betegség tünetei, nem marta meg veszett vagy veszettségre gyanús állat és az elmúlt 90 napban nem érintkezett/érintkezhetett veszett vagy veszettségre gyanús állattal) embert mart vagy támadott meg, akkor függetlenül attól, hogy oltva van-e veszettség ellen, veszettség szempontjából aggályosnak minősül. A kutya, ha nem kapta meg az életkorának megfelelő veszettség elleni védőoltást, veszettség szempontjából aggályosnak minősül.
Mi a teendő veszettség szempontjából aggályos állattal?
A veszettség szempontjából aggályos állatot be kell jelenteni az állategészségügyi hatóságnak, hogy elrendelhesse az állat a 14 napos hatósági megfigyelését, illetve megtehessen minden, a veszettség megelőzé0séhez és leküzdéséhez szükséges intézkedést. Az állategészségügyi hatóság értesíti a népegészségügyi hatóságot az állattól származó emberi sérülésről. Az ember veszettség elleni oltásának szükségességéről a sérülést ellátó orvos, illetve a népegészségügyi hatóság dönt.
Veszettség szempontjából aggályos, embert mart állatot el lehet-e altatni?
A veszettség szempontjából aggályos állatot 14 napos hatósági megfigyelés alá kell helyezni. Ha a megfigyelés alatt az állat veszettségre utaló jellegzetes tüneteket mutat, azonnal le kell ölni, és a leölt állatból vizsgálati anyagot kell küldeni a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság valamely laboratóriumába. Ha az állat a megfigyelési idő alatt elhullik, szintén vizsgálati anyagot kell küldeni a laboratóriumba.
A Veszettség rendelet nem tiltja a veszettség szempontjából aggályos állat szakmai és állatvédelmi szempontok miatti eutanáziáját (például balesetet szenvedett, erős fájdalmakkal küzdő, haldokló állatot el lehet altatni).
Ugyanakkor az elaltatott állatból vizsgálati anyagot (lehetőleg egész állati hullát) kell küldeni a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság valamely laboratóriumába veszettség kimutatására, hasonlóan a megfigyelési időszakban történő elhullás vagy leölés esetéhez – olvasható a Nébih honlapján.
Címlapkép: Getty Images
