Évtizedek óta nem látott súlyos aszály pusztít az országban, eddig 230 ezer hektárra nyújtott be 7 ezer gazdálkodó kárigényt.

A Dunától keletre eső megyék a leginkább érintettek.

Az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint az ilyen mértékű szárazságot és csapadékhiányt még öntözéssel sem tudják a gabonatermesztők kezelni.

Évtizedek óta nem látott súlyos aszály pusztít Magyarországon, az Alföldön. Eddig 230 ezer hektárra nyújtott be hétezer gazdálkodó kárigényt, ami már most történelmi csúcsnak számíthat – mondta el érdeklődésünkre az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, aki kiemelte, hogy ilyen mértékű szárazságot és csapadékhiányt még öntözéssel sem tud a legtöbb gazdálkodó kezelni. Az országnak több olyan térsége is van, kiváltképp a Dunától keletre – Jász-Nagykun-Szolnokban, Békésben és Hajdú-Bihar megyében –, ahol az elmúlt fél évben 100 milliméternyi eső sem esett.

A károk tovább súlyosbodhatnak, ha a következő hetekben nem jön csapadék. Az államtitkár tájékoztatása alapján – elsősorban az alföldi területekről – számos olyan jelzést, információt kapnak, hogy a tavaly őszi árpatermés – ami jellemzően 6,5 tonna szokott lenni országos átlagban – legfeljebb 1,5-2 tonna lesz. Ezért aztán nagyon komoly a gazdálkodók oldaláról az aggodalom, hogy hogyan is zárul a mostani betakarítási időszak. Sőt, amennyiben a következő egy-két hétben nem kap érdemi esőt a kukorica és napraforgó, annak nagyon komoly következményei lehetnek – emelte ki Feldman Zsolt.

Az aszály eddig leginkább az őszi vetésű búzát, kisebb mértékben az árpát és valamennyi más kint lévő kalászost sújtotta, most pedig a már említett napraforgó és kukorica is veszélybe kerülhet, amennyiben az időjárás nem fordul kegyesebbre – ismételte meg.

Az aszálykárok enyhítésére 12,5 milliárdos állami keret áll rendelkezésre, de más forrásokból is támogatják a gazdálkodókat. A csapadékhiányos időszakok átvészelésére öntözési közösségek alakultak, az aszály által súlyosabban érintett alföldi régiókban viszont gyakorlatilag sok folyóból, azok rendkívül alacsony vízállása miatt még öntözésre sincsen lehetőség, mert a vízkivevő szivattyúk magasan a vízszint felett, szárazon állnak.

Nyitókép: Pixabay.com
infostart

ElőzőMicsoda kegyetlenség: víz nélkül tartott a macskáját a tűző napon egy budapesti nő (18+)
KövetkezőA csatornában akadtak rá a nyolc napja eltűnt német kisfiúra
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza