A sugárzás egészségvédelmi kérdései széles körben terjednek, és magukban foglalják a sugárzás különböző típusainak ismeretét, a sugárzás emberi szervezetre gyakorolt hatásait, valamint a sugárvédelem alapelveit és módszereit.

Az ionizáló sugárzások fizikai alapjai között szerepelnek az atomok felépítése, az elemek tulajdonságai, az izotópok, az elemek stabilitása, a radioaktivitás, az ionizáló sugárzások típusai és forrásai, valamint az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása.

A sugárzások károsító hatása az emberre többek között a determinisztikus (korai) hatások, a sztochasztikus (késői) hatások és az örökletes (genetikai) hatások.

A sugárvédelem alapelvei magukban foglalják az indokolást, az optimálást és a korlátozást.

A védekezés alapvető módszerei között szerepel a védekezés külső sugárzások ellen, a védekezés belső sugárzások ellen, valamint a teendők veszélyhelyzet, baleset esetén.

Az egészségügyi alkalmazások terén a sugárzás használata széles körben elterjedt, például képalkotó eljárásokban, terápiás célú besugárzásokban és a nukleáris medicinában.

Az átlagos röntgenfelvételek közben 2-3 mSv-nél kevesebb, elenyésző sugárterhelésnek vagyunk kitéve, míg a CT-vizsgálatoknál ez a terhelés 2-20 mSv között van.

Súlyos sugármérgezést nagyjából 2 Sv (2000 mSv) okoz, a halálos dózis pedig 4 Sv felett van.

Ezek a témák részletesen ismertetésre kerülnek az alapfokozatú sugárvédelmi képzésekben, és ezekből mutatunk be mi is pár lényeges kérdéskört most!

Az atomok felépítése a következőképpen néz ki:

• Atommag: Az atom közepén található az atommag, amely a pozitív töltésű protonokból és a töltés nélküli neutronokból épül fel. Az atommag körül elektron felhőt alkotva helyezkednek el a negatív töltésű elektronok.

• Elektronok: Az atom másik, a maghoz képest szinte végtelenül nagy részében az elektronok vannak. Az elektronok ebben a térben igen gyorsan mozognak.

• Semlegesség: Az atom elektromosan semleges. Ebből arra következtethetünk, hogy a benne lévő protonok és elektronok száma megegyezik.

• Tömeg: Az atom tömege az atommagban összpontosul, hiszen itt vannak a “nehéz” elemi részecskék.

Az atomok felépítése és működése a modern fizika egyik központi témája, és ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a kémia, a biológia és sok más tudományág számára is.

Az izotópok:

Az izotópok és az atomtömeg: Az izotópok a tömegszámukban különböznek. Egy izotóp relatív gyakorisága azt jelenti, hogy egy elem Földön előforduló, különböző atomtömegű izotópjai közül mekkora hányadban található az az izotóp. A relatív atomtömegek súlyozott átlagok. Úgy kapjuk meg, hogy minden egyes izotóp relatív gyakoriságát megszorozzuk az atomtömegével, és összeadjuk a kapott szorzatokat.