stockholm

Stockholm‎
Stockholm Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Közigazgatásilag Stockholm községhez tartozik. Népessége 2004-ben 761 721 fő volt, míg a külvárosokkal együtt 1 695 946 lelket számlált (Norrtälje, Nykvarn, Nynäshamn és Södertälje kivételével). A metropolisz területét Stor-Stockholm-nak (Nagy-Stockholm) hívják.

Stockholm 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze. Az ország fővárosként itt található a kormány és a Riksdag (országgyűlés) székhelye. Ugyanitt van a királyi rezidencia is.

Földrajz
A város tizennégy szigeten terül el a szigetvilágban ott, ahol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel találkozik. A város központja vízen van. Koordinátái: 59°21’N, 18°4’E.

A város legmagasabb pontjai

A legmagasabb természetes pontja a városnak a „Viking-dombok” Vårbergnél, 77 m tengerszint felett. A belváros legmagasabb pontja a Henriksdalberget délnyugati pontja, 57 m.

Történelem
Stockholm környéke i. e. 3000 körül
A különböző korok vízállásainak illusztrálása mai Västerbron segítségével

Az első írásos emlék Stockholmról 1252-ből származik, amelyben egy fontos vasérc-kereskedelmi helységként említik. A várost állítólag Birger Jarl alapította azért, hogy Svédországot megvédje a tengeri invázió ellen és hogy megállítsa Sigtuna városának fosztogatását a Mälaren tavon. Az első épület egy erődítmény volt, amely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta. Az „észak Velencéjének” is nevezik.
Fontosabb dátumok

1252 – első írásos emlék
1350 – a fekete halál elterjed a városban
1388 – Albert svéd király városi rangra emeli
1419 – Stockholm Svédország fővárosa lesz
1471 – A Brunkebergi csata, amelyben Sten Sture győz: a dánokat kiűzik az országból
1520 – II. Keresztély dán király megrendezi a Stockholmi vérfürdőt
1521 – I. Vasa Gusztáv bevonulása
1622 – Az első fennmaradt térkép a városról
1697 – a Tre Kronor kastély porrá ég
1719 – a város alig menekül meg az orosz inváziótól

Önkormányzat és közigazgatás
Német térkép Stockholmról 1888-ból
Egy másik német térkép 1888-ból, amely a külvárosokat is mutatja

Stockholm község 14 kerületből áll. A településföldrajzi és statisztikai értelemben vett város azonban ennél nagyobb területre terjed ki: területén – Stockholm községet is beleértve – 11 község osztozik:

Oktatás

Stockholm a legismertebb a Nobel-díjak és az évenkénti díjátadási szertartások révén, de a városban van a legtöbb kutatói egyetemi központ Svédországban.

Stockholmi egyetem
Királyi Műszaki Egyetem
Stockholmi Kereskedelmi Főiskola
Karolinska Intézet
Svéd Királyi Zeneakadémia

Sport

Labdarúgás: Hammarby IF, Djurgårdens IF, AIK Solna

Turizmus

Stockholmi Királyi Palota
Stockholmi városháza
Drottningholm
Gamla Stan
Stadsholmen
Nobel-múzeum
Riddarholmen
Riddarholmskyrkan
Helgeandsholmen
Riksdagshuset
Sager Ház
Rosenbad
Norrmalmstorg
Sergels torg
Katarinahissen
Djurgården
Skansen
Vasamuseet
Gröna Lund
Kaknästornet
Globen
Millesgården

Forrás: Wikipedia;

Kép: https://pixabay.com