Krakkó nyugalmazott érseke, Sztaniszlaw Dziwisz bíboros kapta a Petőfi-díjat. A Terror Háza Múzeum alapítványa és a Mol-csoport kitüntetését kedden adták át a Terror Háza Múzeumban.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az átadón kiemelte: a Petőfi-díj „nekünk fontos”, a díjazott kiválasztása jelzi, hogy melyek a „számunkra fontos” értékek. Ez az érték a szabadság, minden ember, Közép-Európa és benne Magyar- és Lengyelország szabadsága, amelyet Stanislaw Dziwisz egész életével szolgált.
A miniszter úgy fogalmazott: „Kelet és Nyugat birodalmai között félúton időről időre szembesülni kell azzal, hogy a szabadság legfontosabb értékeink egyike, és ára van, harcolni kell érte, meg kell tartani, élni kell érte és benne”.
Balog Zoltán kitért arra: a hamis, embertelen ideológiákkal szembeni ellenállásban legfontosabb szövetségesünk a kereszténység – mint ahogyan az a megbékélésben és a kiengesztelődésben is -, és ez sehol máshol nem fogalmazódik meg olyan világosan, mint a Terror Házában, ahol papokat kínoztak a kommunizmus idején, és ahol terme van Mindszenty József bíborosnak.
Dziwisz nagy történelmi események tanúja
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Stanislaw Dziwisz „nagy történelmi események tanúja, nagy lelki történések hordozója”. „Részese annak a csodának, amely nem kis mértékben Szent II. János Pál pápa tevékenysége alapján valósult meg: a vasfüggöny leomlásának, a közép-kelet-európai népek felszabadulásának a kommunista rendszer nyomása alól”. A bíboros felidézte: Stanislaw Dziwisz egész eddigi papi élete Szent II. János Pál pápához kötődött. 1963-as papszentelése után nem sokkal, 1966 októberétől a krakkói érsek, Karol Wojtyla titkára lett, akit 1978-ban kétszer is elkísért a pápaválasztó konklávéra. A második utazás döntőnek bizonyult: Karol Wojtyla bíboros pápaként Rómában maradt, és vele maradt titkára is, hogy kövesse „ezen a nagyszerű és nehéz úton”.
Erdő Péter jellemzése szerint Stanislaw Dziwisz „diplomatikus, finom személyisége és nagylelkű jósága miatt” negyed századon át a „világ leginkább keresett és körüludvarolt szürke eminenciása” volt. „Méltósága, bölcsessége és pontos emlékezete sokakat lenyűgözött, egyeseket talán nyugtalanított is” – jegyezte meg.
Schmidt: a Petőfi-díj a szabadságról szól
A Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: a Petőfi-díj a szabadságról szól, amely minden közös jó forrása. Ezért is egyre fontosabb ez a kitüntetés, mert mintha a szabadságból egyre kevesebb lenne, mintha feledésbe merülne a tudás, hogy csak a szabadság szülhet rendet. Hozzátette: a szabadság mindenkori hőseit az köti össze, hogy határozottan képviselték, képviselik legfontosabb közös értékeinket. Ezek az értékek képezik Európa nemzeti közösségeinek több ezer éves alapját, és szinte kivétel nélkül a kereszténységben gyökereznek – mondta a főigazgató.
A kitüntetetést Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatósági tagja adta át.
Semjén: nem gondoltuk, hogy megérjük
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pohárköszöntőjében arról beszélt, ha nem lettek volna a lengyel katolikusok, ha nem lett volna Stanislaw Dziwisz és II. János Pál pápa, akkor könnyen lehet, hogy azok, akik ma a Terror Házában a lengyel bíborost ünneplik, az épület celláiban ülnének. Hozzátette: „1989-ben nem gondoltuk, hogy megérjük, hogy a nyugat-európai keresztényellenesség le akarja vetetni a keresztet Szent II. János Pál pápa szobráról”.
Mindez jelzi, hogy a pápa tanítása nemcsak a bolsevizmustól mentett meg, hanem arra is tanít, hogy „meg kell védeni magunkat” a most Nyugatról fenyegető keresztényellenességtől is.
Dziwisz: a lengyeleknek és a magyaroknak most is támogatniuk kell egymást
Stanislaw Dziwisz a kitüntetetést magyarul is megköszönve arról beszélt, hogy a magyar és a lengyel nép sokszor támogatta egymást a történelem folyamán, és a jövőben is közösen kell dolgozniuk Európáért. Elmondta: Karol Wojtyla pápává választása, majd lengyelországi látogatása hatalmas reményt keltett az emberekben, és „katalizátorként” segítette a kommunizmus bukását.
A pápa fölszabadította az embereket a félelem alól, és ezért nagy árat fizetett – mondta, utalva az 1981-es Szent Péter téri merényletre.
Felidézte: a lengyel pápa előre látta azt is, hogy a kommunizmus bukása után nem lesz könnyű az előző rend romjaira új rendet építeni. Ezért is hangsúlyozta több alkalommal, hogy Európának keresztény gyökerei vannak, és ezt nem szabad elfelejtenie, hiszen a reményvesztés összefügg a keresztény gyökerek elvesztésével.
A díjazott azt mondta: a lengyeleknek és a magyaroknak most is támogatniuk kell egymást, ahogy már sokszor a történelem során. „A nyelv az ugyan elválaszt bennünket, de a történelem, a kultúra az nagyon is egybeköt. És ezt mindig is fenn kell tartanunk és ápolnunk kell. Volt olyan időszak, amikor meg voltunk kicsit osztva, úgy, mint minden nemzet Európában, de most egy nagyon jó alkalom van arra, hogy visszatérjünk. Hogy közösen dolgozzunk a nemzetek javáért és Európáért”.
Stanislaw Dziwisz az elismeréssel járó pénzjutalmat egy magyar emlékhely kialakítására fordítja a krakkói Szent II. János Pál pápa központban.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a régió azon kiemelkedő személyiségeit díjazzák, akik helytállásukkal, a szabadságáért hozott áldozattal példát mutattak és előremozdították a “közös jó”, a szabadság ügyét. A Petőfi-díj eddigi kitüntetettjei között van mások mellett Miroslav Kusy szlovák polgárjogi aktivista, Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke, Tőkés László református lelkész, Filep Mária, a páneurópai piknik szervezője és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke.
Forrás: M1, V4 Híradó, MTI
