Az amerikai Igazságügyi Minisztérium idén már havi rendszerességgel jelenti be olyan kínaiak letartóztatását, akiket kémkedéssel vádolnak.
Eközben egy konzervatív agytröszt jelentése leszögezi: „már nem elfogadható, hogy a Kínai Népköztársaság tudósai, újságírói, diplomatái és közhivatalnokai szabadon érintkezhessenek az amerikai társadalommal”. Káncz Csaba jegyzete.
Az amerikai politikai és katonai vezetésnek mára meggyőződése lett, hogy Kína sokkal komolyabb versenytárs, mint a Szovjetunió valaha volt és Peking ambícióinak megfékezéséhez több kell, mint a Hidegháború „feltartóztatási” (containment) stratégiája. Holott katonai értelemben Kína csak azt teszi a Dél-kínai-tengeren, amit Washington a 19. és a korai 20. században, amikor elfoglalta part közeli területeket a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon. Ezen vizek fölötti ellenőrzés tette lehetővé aztán az USA beavatkozását mindkét világháborúba.
Új korszakba lépünk
Az Egyesült Államokban a befolyásos Forbes magazin már két éve követelte a hivatalos kínai egyetemista szervezetek (CSSA) betiltását világszerte. A lap szerint Peking ezeken a szervezeteken keresztül mozgatja a fiatal ügynökeit Kanadában. De ez csak az előszele volt annak, ami mára kibontakozott.
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium idén szinte havi rendszerességgel jelenti be olyan kínaiak letartóztatását, akiket hírszerzéssel vádolnak. A múlt hónapban egy kínai kormányhivatalnokot, Liu Zhongsant vették őrizetbe vízum-csalás vádjával, amelynek fedése alatt csúcstechnológiával foglalkozó egyetemeken szervezett be szakértőket. A kém tevékenysége része a kínai Tudomány és Technológiai Minisztérium azon „Ezer Tehetség Program”-jának, amely kínai származású amerikaiakat környékez meg. A Pentagon legutóbbi (2019 májusi) jelentése a kínai hadseregről megállapítja, hogy az „Ezer Tehetség Program” nem csak kereskedelmi célokat szolgál, hanem támogatja a Kínai Néphadsereg nagyarányú modernizációs programját.
Liu letartóztatásának napján ítélték 10 év börtönre Ron R. Hansent, a katonai hírszerzés egykori tisztjét, aki szintén Kínának kémkedett. Egyik társát, Kevin Malloryt, egykori CIA ügynököt 20 év börtönre ítélték. Peking közben új módszereket is bevet: februárban vették őrizetbe a kínai Közbiztonsági Minisztérium (MPS) munkatársát, aki Floridában kémkedett egy haditengerészeti bázison. Az MPS-t eddig az amerikai elhárítás a kínai rendőrségért felelős intézményként tartotta számon, így meglepetés volt, hogy már onnan is dobnak át ügynököket.
Vissza az 1930-as évekbe
Az amerikai konzervatív körökben növekvő Kína-ellenes érzelmeket jól mutatja a Hoover Institution nevű agytröszt jelentése. A kutatás 1930-as évek hangulatát idéző megállapításai szerint a kínai állampolgárok és a kínai származású amerikaiak potenciális nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek az Egyesült Államok számára. A jelentés egyenesen leszögezi: „már nem elfogadható, hogy a Kínai Népköztársaság tudósai, újságírói, diplomatái és közhivatalnokai szabadon érintkezhessenek az amerikai társadalommal”.
A jelentés szerint a kínai kormány a világban élő kínai diaszpórát „külföldi honfitársakként” kezeli, akiknek az anyaország felé hűséget kell mutatniuk – márpedig a jelentés szerint ez „rasszista célmeghatározás”. Az anyag ezért „szemet szemért válaszcsapást” követel, amelynek keretében minden amerikai intézménynek, amely kínaiakkal kerül kapcsolatba, meg kell változtatni gyakorlatát. A múlt hónapban aztán a Washington Post is beállt a sorba és szerkesztőségi állásfoglalásban követelte, hogy mivel Kína korlátozza a sajtó szabadságát, a „külügyminisztérium erre reagálva korlátozza a kínai újságírók vízumát és közlekedését az Egyesült Államokban”.
privatbankar, Koncz Csaba