Nyolcvanöt év, legalább százhetven öngyilkos.
Az adatok azért nem pontosak, mert a világháború idején több olyan eset is előfordult a veszprémi viaduktnál, hogy nem lehetett tisztázni, valóban önként vetette-e le magát a mélybe néhány ember.
Az 1937-ben átadott Szent István híd évente átlagosan két áldozatot követel – a legutóbbi tragikus eset a közelmúltban, június első szombatján történt. A fekete korszak huszonöt esztendeje volt, akkor két éven belül tizenhárman vetették magukat a mélybe.
Vajon meg lehet állítani ezt a szörnyűséget? Valamikor véget érhet a viadukt átka?
Június negyedikén, kora hajnalban ugrott a mélybe, a halálba a Szent István Völgyhídról egy 19 éves ajkai fiú. Olyan időpontot választott, amikor az építményen nincs forgalom, az utcalámpák gyenge fényében a direkt az öngyilkosságra készülők miatt elhelyezett térfigyelő kamerák nem sok mindent látnak. Érettségizett, éppen a francia szóbeli vizsgára készült. Egy üzenetet küldött édesanyjának, majd eltűnt. Reggel már csak a híd lábánál megtalált holttestéhez hívhattak rendőrt.
Máté Alexandra főhadnagy, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjének tájékoztatása szerint idegenkezűségre utaló nyom nem volt, a hatóság közigazgatási eljárás keretében vizsgálja az esetet.
A rendőrség egy átlagos hídnál sokkal sűrűbben járőrözik az öngyilkosok kedvenc hídján Foto: Facebook
A minden bizonnyal kétségbeesett fiú előkészületét senki nem látta. Az önkormányzat térfigyelő kamerái sem vették észre. Lapunk úgy tudja, észlelés esetén is legjobb esetben is legalább két-három perc, amíg a viaduktra ér a segítség – márciusban például sikerült megmenteniük a rendőröknek egy negyvenkilenc esztendős nőt, mielőtt még ugrott volna.
– Volt szó arról, hogy védőhálóval látják el a hidat. Az elképzelés aztán mégsem valósult meg – nyilatkozta Káposztás Vivien, Veszprém város Polgármesteri Kabinetirodájának szóvivője. – Az új viadukt tervei már készülnek, ezen külön hangsúlyt kap a tragédiák megelőzését szolgáló szerkezeti kialakítás, ám a kivitelezésre még éveket kell várni.
Az ajkai Meződi Ferenc a huszonöt évvel ezelőtti öngyilkoshullám egyik áldozatát ismerte, és a most leugrott fiú is a városából való. Szerinte a látvány miatt beáldozták a veszélyt Veszprémben. Azt elismeri, nem lenne szép, ha a karcsú, műemlék jellegű völgyhidat elcsúfítanák védőhálóval, de kell valami megoldás.
Se védőháló, se a korlát átmászását gátoló plexifal, drótháló nincs a Szent István völgyhídon Foto: Facebook
A védőháló kifeszítése, a korlát vonalában elhelyezett három méter magas plexi fal vagy a drótháló közül egyik sem olyan, ami biztos védelmet nyújthatna, illetve nem kizárt, hogy az öreg híd kényes statikai helyzetét rontaná a beavatkozás.
Öngyilkosok hídja a veszprémi viadukt, szinte lehetetlen túlélni az ugrást / Grafika: Séra Tamás
Vörös Péter nyugdíjas veszprémi rendőr alezredes szerint a kis korlátú hidak a legveszélyesebbek: ha valaki 37 méteres magasságból leveti magát a mélybe, a szilárd talajra érkezés minden esetben halálos. Az kevés, ha figyelmeztető táblák jelzik, ha valakinek lelki gondja van, hívja a segélyszolgálatot. Amire valaki eljut oda, hogy véget vet az életének, már nem biztos, hogy elég a telefonos tanács.
– Az 1997-es esztendő volt a viadukt fekete éve. Négy helyi gimnazista ugrott a halálba, hárman egy iskolába jártak. Egymást heccelték, súlyos, sötét dolgokkal, gondolatokkal – emlékezett vissza az exrendőr. – Az egyik fiatal tanár magát okolta, ő a diákjai után ugrott, majd néhány hét múlva még egy fiatal lány dobta így el az életét. Azóta már van a városban lelki segélyszolgálat, hiszen tíz öngyilkosságra készülőből nyolc jelet ad az elkeseredésének, de sajnos, egyelőre ez sem jelent száz százalékos megoldást.
Több ilyen tábla is van a veszprémi viadukton, külön segélyvonal várja a bajban levők hívásait Foto: Facebook
blikk
