Bár ez nem kerül be minden nap a hírekbe, a földgáz- és kőolajlelőhelyek feltárása folyamatosan zajlik Magyarországon.
A szektor legnagyobb szereplőjének számító MOL pedig az utóbbi időben fel is pörgette a kutatási programját, reagálva az Európát és Magyarországot sújtó energiaválságra. A kitermelést azonban úgy néz ki, hogy csak szinten tartani sikerül, növelni nem.
Üllő határában rendszeresen mozgott a föld az elmúlt hetekben. Na nem azért, mert komoly földrengések lettek volna errefelé, hanem azért, mert itt dolgozott a MOL egyik alvállalkozójának különleges járműve, egy harminctonnás vibrátor, ami kulcsfontosságú szereplője az új földgáz- és kőolajmezők feltárásának.
A járművet egy 25 négyzetkilométeres zóna közepén helyezték el. A két tengelye között egy öttonnás vasdarab hidraulikus mozgatásával a vibrátor szeizmikus hullámokat küldött a mélybe, ez pedig a felszínt is megremegtette, amit jól lehetett érezni, ha az ember a közelben volt.
A Föld mélyéből visszaverődő hullámokat nagyjából tízezer akkumulátoros eszköz, úgynevezett geofon fogta fel szerte a 25 négyzetkilométeres vizsgálati területen. Ezek rendkívül érzékeny berendezések, és másodpercenként 500 alkalommal rögzítik az adatokat – amelyek persze nemcsak a vibrátor tevékenységéből származnak, hanem például a közel utak zajából is.
Vagy éppen abból, hogy az egyik körül néhány mérnök és a MOL meghívására érkezett egytucat újságíró beszélgetett hétfő délelőtt. Hosszú feladat tehát a temérdek adat megtisztítása és értékelése, de a föld alatti lelőhely úgy rajzolódik majd ki a több hónapos utómunkát követően, akár egy ultrahangkép.
Az ország területének kilencedén végezhet hasonló kutatásokat a MOL
Csak a MOL-nak nagyjából tízezer négyzetkilométernyi területen van koncessziója az országban arra, hogy hasonló felméréseket és próbafúrásokat végezzen. És nem a magyar olajcég az egyetlen szereplő a piacon, összesen hét vállalatnak van engedélye hazai szénhidrogének kutatására. De kétségtelenül a MOL a legnagyobb közülük.
„Ezeket a területeket azért pályáztuk meg – ugye ezek megpályázhatók az államtól -, hogy ezeken kutatási tevékenységet végezzünk. Tehát azért indultunk el egy kutatási programmal, mert abban reménykedtünk, hogy kőolaj- és földgázfelhalmozódásokat fogunk találni” – magyarázta Csurgai Ferenc, a sekélygázkutatási csapat vezetője a cégnél.
Egy feltárás úgy kezdődik, hogy az érintett földtulajdonosokat értesítik, majd a tízezernyi érzékelőt egyesével lerakják a földekre. A tulajdonosok ezt nem akadályozhatják meg a koncessziós zónában, de egyezkedésnek van helye, a fontos mezőgazdasági munkákhoz például tudnak alkalmazkodni az energetikai szakemberek. Az esetlegesen okozott károkat pedig meg kell térítenie a MOL-nak.
Több ezer próbafúrás a mélybe
A Magyarország alatt fekvő területet a geológia Pannon-medencének nevezi. Ez egy rendkívül jól kutatott zóna. Az első szénhidrogénmezőt 85 éve találták meg itt, az elmúlt évszázadban pedig összesen több ezer próbafúrást végeztek. Ettől függetlenül azonban még mindig találnak új lelőhelyeket. Az eddigi jelek alapján jó esély van arra, hogy kőolajra bukkannak majd Üllő határában, csakúgy, ahogy ez nemrég a közeli Vecsésnél is történt.
„A technológia fejlődik, változik, úgyhogy mindig újabb és újabb lehetőségek jelennek meg. Amiket korábban esetleg nem találtak perspektivikusnak, azok is ma már kitermelhetőek, vagy gazdaságosan kitermelhetőek. Úgyhogy mindig vannak új lehetőségek” – mondta Kónya Bence senior geofizikus.
Gyorsan kell futni, hogy helyben maradjunk
Kétszáz kilométerrel arrébb, a román határ mellett lévő Monostorpályiban jelenleg is dolgoznak egy új földgázkút kialakításán. A környéken az elmúlt időszakban három sikeres próbafúrást hajtottak végre, egy kút pedig már termel is. Az évi másfél milliárd köbméteres magyar gázkitermelés döntő többségét a MOL adja. De hiába az új beruházások és az energiaválság nyomása, a hazai források arányát nem nagyon lehet megemelni a teljes 9-10 milliárd köbméteres éves fogyasztás 15 százalékánál magasabbra.
„A meglévő mezőink folyamatos csökkenő trendet mutatnak, ezért az elsődleges célunk az volt, hogy stabilizáljuk a termelésünket. Ez sikerült is, mind 2021-ben, mind 2022-ben tudtuk tartani az 1,4 milliárdos termelést, és ez számunkra egy nagyon nagy eredmény” – mondta Homonnay Ádám, a MOL hazai kutatás-termelési igazgatója, majd hozzátette:
Homonnay szerint a kőolaj esetében is hasonló a kép, mint a földgáznál: az országos fogyasztáshoz képest nem igazán jelentős a kitermelés mértéke, a meglévő mezőkből pedig a nyomáscsökkenés miatt egyre kevesebb olajat lehet kinyerni. Új kutak létesítésére azonban mindkét szénhidrogénfajta esetében szükség van, mondja a szakember:
„Az ország jól felfogott érdeke, nemzetstratégiai érdek az, hogy minél nagyobb legyen a hazai kitermelés, tehát minél kisebb legyen az importfüggőség. Mindazonáltal az importhoz képest én versenyképesnek is tartom a hazai kitermelést. Itt közel vagyunk az infrastruktúrához, kicsik a szállítási költségek, és ez egy biztonságos kitermelési mód. Ha bármilyen probléma felmerül, abban bízhatunk, hogy a hazai kutakból fog jönni a földgáz és a kőolaj.”
A több mint 2500 méter mély kút kifúrása Monostorpályin nagyjából egyhónapos munka, melyet rendkívül erős gépekkel és óriási szerszámokkal végeznek. Ha minden jól megy, a gázkitermelés még az év végén elindul itt. Egy ilyen kút kialakítása nagyjából egymilliárd forintba kerül, és ha elkészül, 6-7 ezer család gázellátását tudja majd biztosítani.
