forrás: MTI
Az osztrák és a német külügyminiszter után a lett és a litván diplomácia vezetője, valamint a cseh miniszterelnök és az államfő is visszautasította Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter felvetését, miszerint Magyarországot ideiglenesen vagy véglegesen ki kellene zárni az EU-ból.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Die Welt című német lapnak adott interjúban beszélt arról, hogy ki kell zárni az EU-ból az olyan tagállamot, amely – mint Magyarország – “kerítést épít háborús menekültek ellen”, vagy megsérti a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. EPA/Julien Warnard
Elsőként az osztrák külügyminiszter utasította vissza Asselborn felvetését. Sebastian Kurz elfogadhatatlannak nevezte a luxemburgi külügyminiszter szavait. Úgy vélte: lehetséges, hogy az unióban komolyabb szóváltásra is sor kerül, azonban a médián keresztüli üzengetés nem járul hozzá a közös munkához. “Magyarország európai állam, uniós tagország és Ausztria szomszédja” – szögezte le Kurz, és aláhúzta: “tiszteletre van szükség, hogy ne kerüljön veszélybe az európai béke”.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter. EPA/Georg Hochmuth
Nem osztja luxemburgi kollégája véleményét a német külügyminiszter sem. A Rigában tartózkodó Frank-Walter Steinmeier azt mondta, hogy egy uniós tagállamot sem kellene kitessékelni a közösség ajtaján.
„Megértem, hogy Magyarországot figyelve néhányan egyre türelmetlenebbek Európában az Európai Bizottság és a magyar kormány folyamatos csörtéi miatt. Ugyanakkor az én személyes hozzáállásom nem engedi meg, hogy kitessékeljünk egy európai tagállamot az ajtón. Néha nem spórolhatjuk meg magunknak a bonyolult vitákat – tette hozzá a szocialista Asselborn személyes jó barátjának számító Steinmeier.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. EPA/Klaus-Dietmar Gabbert
A német diplomácia vezetője a balti köztársaságok – Észtország, Lettország és Litvánia – külügyminisztereivel találkozott Rigában. A házigazda Lettország külügyminisztere, Edgars Rinkevics “hangszóró-diplomáciának” nevezte Asselborn javaslatát. “Ez a retorika nem segít rajtunk” – mondta. Véleményét Linas Linkevicius litván külügyminiszter is osztotta, aki szerint “az ilyen radikális kijelentések nem mindig lendítenek a dolgokon”.
A cseh államfő szerint a luxemburgi külügyminiszter felvetése, rendkívüli módon árt az Európai Uniónak és az európai integrációs projektnek. Milos Zeman véleményét szóvivője, Jirí Ovcácek tolmácsolta. ”Magyarország Csehország partnere az EU-ban és a visegrádi csoportban is” – jegyezte meg a szóvivő.
Milos Zeman cseh államfő. MTI/EPA Fotó
Asselborn Magyarország-bírálatát Csehországban Bohuslav Sobotka miniszterelnök is visszautasította. “Nem fogunk semmiféle uniókat létrehozni az EU-n belül, és senkit sem fogunk kizárni. Európának együtt kell működnie és összetartónak kell lennie” – olvasható a cseh kormányfő nyilatkozatában.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. EPA/Stephanie Lecocq
Az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője szerint értelmetlen álvita zajlik Magyarország európai uniós tagságáról. Manfred Weber a Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) című német lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy szó sincs Magyarország kizárásáról. “Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad” – mondta a tagországok jobbközép irányultságú pártjait összefogó Európai Néppárt frakcióvezetője.
Manfred Weber az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője. EPA/Patrick Seeger
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hozzátette, hogy Jean Asselborn kijelentése árt az EU-nak, mert éppen az ilyen megnyilvánulások vezetnek az Európával szembeni elégedetlenséghez és a megosztottsághoz. “Ennek véget kell vetni”, az EU jövőjéről pénteken Pozsonyban – Nagy-Britannia részvétele nélkül – tartandó találkozón a közösség egységét kell felmutatni – sürgette Manfred Weber.
Mint mondta, az EU-nak természetesen ügyelnie kell arra, hogy a tagállamok betartsák és érvényesítsék az alapértékeket, de ez ügyben nem érheti bírálat Magyarországot, mert – mint Weber hangoztatja – “mindig végrehajtotta Brüsszel összes javaslatát”.
A legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli német politikai erő, a kormányzó, konzervatív CDU-CSU-pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) alelnöke szerint a tagság megvonása helyett nemzetközi Károly-díj illeti meg Magyarországot, amiért megvédi az EU külső határát.
Alexander Gauland, az Alternatíva Németországnak (AfD) alelnöke. Fotó: EPA/Klaus-Dietmar Gabbert
Alexander Gauland közleményében hangsúlyozta: Magyarország azon kevés tagállamok közé tartozik, amelyek “lelkiismeretesen” eleget tesznek az uniós külső határok védelmére vonatkozó szerződéses kötelezettségüknek.
Magyarország a szidalom és fenyegetés helyett az európai egyesülésért végzett kiemelkedő munka elismeréseként járó nemzetközi Károly-díjat érdemli a határ védelmezéséért tett erőfeszítésekért – húzta alá az AfD-s politikus, aki szerint Jean Asselborn követelése már csak azért is “groteszk”, és már önmagában “pimaszság”, mert egy olyan ember beszél az európai értékekről, és bírálja a hatályos uniós jognak érvényt szerző Magyarországot, aki az uniós partnerek kárára adóparadicsommá változtatta hazáját.
Kizárás helyett Károly-díjat adna Magyarországnak az AfD
Groteszknek és pimaszságnak nevezte a legnagyobb parlamenten kívüli német politikai erő, a kormányzó, konzervatív CDU-CSU-pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak alelnöke Jean Asselborn követelését, hogy zárják ki Magyarországot az Európai Unióból. Az AfD alelnöke szerint a tagság megvonása helyett nemzetközi Károly-díj illeti meg Magyarországot, amiért megvédi az EU külső határát.
Az AfD szerint Jean Asselborn követelése “groteszk”, és már önmagában “pimaszság”, hogy egy olyan ember beszél az európai értékekről, és bírálja a hatályos uniós jognak érvényt szerző Magyarországot, aki az uniós partnerek kárára adóparadicsommá változtatta hazáját.
Alexander Gauland, az Alternatíva Németországnak (AfD) alelnöke. Fotó: EPA/Klaus-Dietmar Gabbert
A német kormány menekültpolitikáját élesen bíráló párt alelnöke, Alexander Gauland közleményében hozzátette, hogy Magyarország azon kevés tagállamok közé tartozik, amelyek “lelkiismeretesen” eleget tesznek az uniós külső határok védelmére vonatkozó szerződéses kötelezettségüknek.
Magyarország a szidalom és fenyegetés helyett az európai egyesülésért végzett kiemelkedő munka elismeréseként járó nemzetközi Károly-díjat érdemli a határ védelmezéséért tett erőfeszítésekért – húzta alá az AfD-s politikus.