Soros szervezetei bevándorláspártivá akarják tenni az országot (Olvasd el és nézd meg, nagyon fontos!)

A Soros György által támogatott szervezetek az elmúlt két évben mindent elkövettek Budapesten, Brüsszelben és Berlinben azért, hogy megváltoztassák Magyarország migrációval kapcsolatos álláspontját, és bevándorláspártivá tegyék az országot – mondta a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a 105. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

A kormány azonban ellenáll: Magyarországot nem lehet bevándorlóországgá tenni, ebben nincs kompromisszum

– jelentette ki a tárcavezető, aki közölte, hogy a kormány megtárgyalta a belügy- és a hírszerzésért felelős miniszter jelentését a nyugat-európai sajtóban napvilágot látott „Soros-akták” ügyében. A jelentés döntő része ugyanakkor államtitok – jegyezte meg, de kiemelte: azért volt szükség a jelentésre, mert a magyar államhatár védelme, a szuverenitás garantálása nemzetbiztonsági kérdés.

Lázár János úgy fogalmazott: nem a kormány támadta meg a Soros-szervezeteket, hanem ezek akarják megváltoztatni a magyar döntéshozók álláspontját. A kormány nem foglalkozott Soros György tevékenységével egészen addig, amíg a migrációval kapcsolatban kifejtette álláspontját, befolyásolási kísérletét, fellépését Magyarországgal szemben, mert „ez egy más minőséget jelent” – tette hozzá.

A miniszter azt is megfogalmazta, hogy minden nap újabb uniós kezdeményezésekkel szembesülnek a migrációval kapcsolatban, az álláspontok pedig „egy centit sem közeledtek”.

Fontos, hogy a magyar kormány részt vegyen a vitában és kifejezze véleményét, ehhez pedig szükség van arra, hogy a választópolgárok elmondják, mit szeretnének – hangsúlyozta, kifejtve: a népszavazáson 3 millió, a Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultációban mostanáig 2,2 millióan nyilvánítottak véleményt, és a közép-európai közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy az emberek 75-85 százaléka elutasító a kötelező szétosztással szemben.

Arra is emlékeztetett: a Fidesz az Európai Parlament kötelező kvótákra vonatkozó határozatának napirendre vételét kezdeményezte a magyar parlamentben annak érdekében, hogy nemzeti konszenzus jöjjön létre.

60-70 milliárd forint bírság fenyegeti Magyarországot a baloldal miatt

Mintegy 60-70 milliárd forint uniós bírság fenyegeti Magyarországot a 4-es metró MSZP-hez és SZDSZ-hez köthető szabálytalanságai miatt – közölte Lázár János.

A kormány megállapította, hogy a szabálytalanság megcáfolhatatlan, de igyekszik tárgyalásos úton csökkenteni az összeget – mondta. Lázár János azt is közölte: felkérték Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy különítse el a bírság fedezetét a 2018-as költségvetésben, azzal a megkötéssel, hogy az egészségügyet, a szociális szférát és az oktatást nem érintheti elvonás.

Ismertette: a 452 milliárd forintos metróberuházásban 272 milliárd forint esetében lehet szó a volt szocialista, szabad demokrata kormány korrupciós ügyéről, ebből 166 milliárdot valószínűleg elloptak. Utóbbi összegből 76 milliárd forint érkezett az uniótól, a többi a magyar adófizetők hozzájárulása volt – fejtette ki.

Emlékeztetett, hogy az ügyben két szálon is büntetőeljárás folyik, az egyik a Miniszterelnökség feljelentése alapján az OLAF-jelentésre hivatkozva, a másik pedig 2011 óta nemzetközi megkeresésre. Utóbbiról elmondta: a 4-es metróval kapcsolatos bűncselekmények egy nemzetközi baloldali bűncselekmény-sorozatba illeszkednek, Franciaországban, Nagy-Britanniában és más uniós országokban is nyomozásokat rendelt el az ügyészség.

Lázár János arról is beszámolt, hogy a napokban Brüsszel megkezdte 201 milliárd forint uniós forrás kifizetését. Ez komoly eredmény – értékelt, szóvá téve: az ellenzék „apró fűszálakba kapaszkodva” abban bízott, hogy ha már ők nem tudnak meggyőző érveket hozni a Fidesszel szemben, akkor hátha az Európai Bizottság meginti. A forrás érdemben, pozitívan befolyásolja az államadósságot – jelezte.

A jövő hétfőn esedékes, az EU-s forrásokról szóló parlamenti vitanappal összefüggésben kifejtette: tavaly 8650 közbeszerzési eljárást folytatott le a Közbeszerzési Hatóság és az állam összesen mintegy 2 ezer milliárd forint értékben, ami a GDP 5 százalékát jelenti. Közbeszerzésenként átlagosan 6 ajánlat érkezett, ami növekedést mutat, és jelentősen csökkent az egyajánlatos közbeszerzési eljárások aránya is – részletezte. Hozzátette: a 8650 közbeszerzés 99,2 százalékában verseny volt az eljárásokban.

A béremelések miatt a fogyasztás is folyamatosan nő

A miniszter a gazdasági helyzetről is számot adott. Mint mondta, Magyarországon 1990 óta először közel 69 százalékos a foglalkoztatási arány, aki képes és akar dolgozni, az munkalehetőséget kap. Ezzel egyidejűleg folyamatosan csökken a közfoglalkoztatás aránya, országos átlagban 4 százalékos a munkanélküliség, a reálkeresetek pedig 57 hónapja folyamatosan nőnek. Hozzátette: a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jén újabb fél százalékponttal csökken, ez 200 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál.

A tárcavezető kifejtette: a béremelések miatt a fogyasztás is folyamatosan nő, s már nem csak a kormányzati támogatásoknak köszönhetően működik jól a gazdaság. Az első három negyedévben 4144 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, ez a tavalyi évhez képest 22,6 százalékos növekedést mutat – közölte, rámutatva: ez jelenti azt is, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások beruházási kedve nagy mértékben nőtt, és Magyarország tőkevonzó képessége is jelentősen emelkedett.

Lázár Jánost kérdezték több ágazat béremelési igényéről is. Az önkormányzati dolgozók esetében a különböző települések között fennálló bérezési különbségek eltüntetését vetette fel, jelezve: ebben a ciklusban erre már nem lát esélyt. A védőnők egységes bértábláját pedig csak úgy tartotta elképzelhetőnek, ha az érintettek egy állami szolgálatba kerülnek át az önkormányzatoktól.

Rögzítette továbbá, hogy a béremelésekről már a 2018-as büdzsé elfogadásakor döntöttek, ami a 2018. januárban hatályba lévő költségvetési törvényben van, az lesz. A gazdaság teljesítménye adhat mandátumot a változtatáshoz – fogalmazott.

Megveszi az állam a Bálnát

Bejelentette továbbá a sajtótájékoztatón: a kormány úgy döntött, megveszi a Bálna épületét a fővárosi önkormányzattól a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, így az turisztikai célokat fog szolgálni.

Több kabinetdöntést ismertetve a miniszter arról is beszámolt, hogy jóváhagyták a győri Xantus János Állatkert átfogó fejlesztését, támogatták Szeged közlekedésfejlesztési koncepcióját, hozzájárultak az új szekszárdi uszoda építésének megkezdéséhez, és döntöttek arról is, hogy 2017-2018-ban 100 milliárd forintos útfelújítási programot hajtanak végre.

Lázár János arról a kormánydöntésről is szólt, amely szerint rendeletbe foglalják azt a szabályt, hogy az állami építkezéssel megvalósuló épületeknek illeszkedniük kell a településképi előírásokba. Azt is közölte: a kormány az építési jogszabályok átalakítása végén egy törvénybe akarja foglalni e rendelkezéseket, és mindenkinek hozzáférhető digitális alaptérképet hoz létre.

A Várkert Bazár felújításának műszaki részleteire vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy a beruházás „műszaki sikerességét” át kell tekinteni, ő is sokallja a felmerült hibák számát, de azt is megjegyezte, hogy azok oka alapvetően a vizesedés.

Megújul a Budapest-Belgrád vasútvonal

A hét eleji budapesti Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozóról szólva Lázár János arról beszélt, hogy Magyarország úgy tekint az európai uniós csatlakozásra váró közép-kelet-európai tagállamokra, mint lehetőségre, esélyre és tartalékra az EU jövője szempontjából. Célul tűzte, hogy Magyarország kapu legyen a Nyugat-Balkánnak az EU felé.

Kitért a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására, amely – hívta fel a figyelmet – lehetővé teszi majd, hogy a vonatok 160-180 kilométere/órás sebességgel közlekedjenek.

Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan ő is megköszönte a budapestiek türelmét a csúcstalálkozó okozta közlekedési fennakadások miatt. Az elmúlt 27 év 5 legnagyobb budapesti találkozója között volt a mostani – jegyezte meg.

A tibeti autonómiát firtató kérdésre azt mondta: a budapesti csúcstalálkozón nem politikai típusú megbeszélést folytattak a kínai vezetéssel.

Hozzátette azt is: Magyarország más országok életébe nem szokott beleszólni.

Lázár Jánis a kormány döntései között beszámolt arról, hogy a kárpátaljai gyermekeknek ingyenes védőoltásokat biztosítanak, jóváhagyták több vidéki kórház támogatási igényét, valamint a Bükkben csillagdát építenek. Elfogadták azt a javaslatot is, hogy Magyarország 2018 és 2021 között rövidpályás úszó világkupát rendezzen.

Faggatták arról, hogy Jávor Benedek EP-képviselő szerint politikai döntés született, amikor az unió jóváhagyta a Paks 2 beruházást. A miniszter szomorúnak nevezte, hogy a Párbeszéd képviselője feladta politikai pályafutását és „hivatásos feljelentő lett”, értékelése szerint a Paks 2 „komoly árnyékra vetődés” Jávor Benedek életében, akit sajnál amiatt, hogy „szellemekkel küzd”. Kifejtette: az Európai Bizottság megállapította, hogy az ügyben minden jogszabályt betartottak, a magyar adófizetők érdekeit védve 7-8 százalékos megtérülési arányt mutattak ki, a megállapodást pedig transzparensnek nyilvánították Brüsszelben. Egy másik, kapcsolódó kérdésre arról is beszámolt: 2018 első felében a felvonulási terület műszaki előkészítése megindul, az építkezés meghatározó része 2018 és 2022 között lesz.

A Norvég Alap 2009-2014 közötti időszakának záró konferenciájával kapcsolatos kérdésre a tárcavezető azt mondta: a Miniszterelnökség a program működésében részt vevő összes felet elismerte, és nem lett volna elegáns, ha az Ökotárs Alapítványt vezető Móra Veronika nem kap „plecsnit”.

Arra a kérdésre, miszerint pert nyert a magyar állammal szemben egy online szerencsejátékkal foglalkozó cég, a miniszter úgy reagált, nem ismeri a bírósági ítéletet, azt azonban közölte, hogy az államnak kötelessége az illegális szerencsejáték blokkolása, a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó szabályokat pedig mindenkinek be kell tartania.

Lech Walesa volt lengyel elnöknek a magyar kormány bírálatát is tartalmazó interjújára Lázár János úgy reagált: a nyilatkozat legfontosabb részének azt tartja, amelyben az Európai Unió jövőjéről beszél Walesa, szerinte ugyanis megfontolandó az a felvetés, amely előrevetíti az EU nyugati és keleti fele közötti élénk különbségeket.

Lázár János szintén kérdésre kifejtette: fenntartja a tao-ügyekben ítélkező Baka András kúriai bíráról, volt legfelsőbb bírósági elnökről tett nyilatkozatát, amely szerint Baka András – az állam beperelése miatt – olyan mértékben elfogult a kormánnyal szemben, hogy annak ügyeit nem tudja objektíven megítélni. Ezért szerinte a bírónak etikai kötelessége lett volna, hogy elfogultságot jelentsen be a kormányzati ügyekkel kapcsolatban. A tao-pénzekről született ítélettel kapcsolatban azt jegyezte meg: szerinte „ez egy nagy habverés”, semmi olyan nem fog kiderülni, amely meglepné a nyilvánosságot.

Forrás: kormany.hu

Képek: kormany.hu, magyarhirlap, programturizmus, nembulvar, 24.hu, demokrata