Mivel a kormányellenes tüntetésekkel nem sikerült megbontani a Fidesz–KDNP támogatóinak egységét, a Soros-hálózat tagjai ősztől új stratégiához folyamodnak a kormánybuktatás reményében – értesült a Magyar Idők.
Úgy tudjuk, ennek legfontosabb eleme különböző állami intézmények, ingatlanok, épületek elfoglalása lesz, céljuk pedig a zavarkeltés, az ország destabilizálása. Ezzel összecseng, hogy az elmúlt időszak egyik leghangosabb liberális provokátora, Gulyás Márton a minap bejelentette: mozgalmat szervez, amelynek célja a választási törvény módosításának kikényszerítése. Mint mondta, egy hónapot adnak a parlamentnek szeptember-október környékén, s ha azalatt a kormánypártok nem alkotnak nekik tetsző jogszabályt, akkor „polgári elégedetlenségi mozgalommá” fognak válni.
Stratégiaváltás
A tüntetésekkel nem sikerült megroppantani a kormányoldal támogatottságát
A Soros György kottájából játszó ellenzéki csoportok, értelmiségiek egy része már évek óta hangoztatja, hogy demokratikus úton a kormányt nem tudják megdönteni. Ezért persze ők elsősorban a választási törvényt teszik felelőssé, ám a közvélemény-kutatási adatok alapján egyértelmű: a magukat demokratikusnak nevező pártoknak együttvéve sincs akkora szavazótáboruk, mint a Fidesz–KDNP-nek.
Figyelemre méltó továbbá, hogy információink szerint a tőzsdespekuláns a közeljövőben Budapestre készül, a látogatás előkészítése gőzerővel zajlik. A magyar kormánynak hadat üzenő milliárdos nagy valószínűséggel a patinás Gresham-palotában működő Four Seasons Hotel vendége lesz.
Az ellenzék hangulatára jellemző, hogy Föld S. Péter közíró ez év elején azt írta: „Orbánt és a Fideszt jelen állás szerint demokratikus úton nem lehet leváltani. Sem a Jobbikkal, sem a Jobbik nélkül.” Hasonló üzenetet korábban is megfogalmaztak, az Egyenlítő blog már 2014 áprilisában úgy vélekedett, hogy „Orbánékat többé választások útján nem tudjuk elzavarni”.
Ugyancsak 2014-ben – alig néhány hónappal azután, hogy Ukrajna Soros és az Egyesült Államok aktív közreműködésével anarchiába süllyedt – Tölgyessy Péter előrebocsátotta: „Haragos emberek szabályos kelet-európai rendszerváltása jöhet, annak minden következményével együtt.” Figyelemre méltó továbbá, hogy Kornai János közgazdász, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa – akinek mellesleg szerepel a neve a Central European University (CEU) híres oktatói között – a HVG-nek adott 2016. decemberi interjújában kétségbe vonta, hogy az Orbán-kormányt „békésen, civilizált módon, a választófülkében le lehet váltani”, egyúttal arra szólított fel: senki se akarja kibekkelni ezeket az éveket, hanem „mindenki a maga módján, a maga által választott eszközökkel, de cselekedjen”.
Agresszív tüntetők
Budapestből ennek ellenére egyelőre nem lett Kijev, a Kossuth vagy a Hősök terét nem sikerült Majdanná változtatni. Erőszakos akciókra, durva provokációra – látszólag ad hoc – azonban már eddig is akadtak példák. Nincs két hete annak, hogy Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom vezetője társaival betört az Origó szerkesztőségébe, hogy nyomást gyakoroljanak a portál újságíróira.
A megmozdulás példátlan, még a balliberális oldal egy része is elhatárolódott az akciótól. Az ötlet viszont nem volt új keletű. Már áprilisban szárnyra kapott a hír, hogy tüntetők készülnek elfoglalni a 888.hu és a PestiSrácok szerkesztőségét.
A sajtó mellett az igazságszolgáltatást sem kímélték az ellenzéki csoportok. Tavasszal, miután garázdaság miatt őrizetbe vették a Sándor-palotát festékesflakonnal megdobáló Gulyás Mártont, demonstrációt szerveztek a „kiszabadításáért”.
Érdemes kiemelni a rigmusokat is: amikor Áder János aláírta a felsőoktatási törvény módosítását, a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt összegyűltek egyebek között azt skandálták: „Bosszút állni jöttünk!” A rendőrség előtt tartott akciónál pedig a tüntetők egy része a rendőröket provokálta, de a hatóság nem alkalmazott erőszakot, így nem érték el, amit akartak.Ugyanakkor már bizonyították, hogy nem riadnak vissza semmitől: 2013-ban például betörtek a Fidesz Lendvay utcai központjába, s ott törtek-zúztak.
Máskor kevéssé drasztikus eszközökkel, transzparensekkel, hangoskodással, ülősztrájkkal igyekeztek megzavarni a Fővárosi Közgyűlés vagy a józsefvárosi önkormányzat munkáját.
Harcra búzdító jelszavak
A választások közeledtével Soros alighanem arra készül, hogy összefogja és hatásosabb fellépésre sarkallja mindazokat, akik készek kiszolgálni őt. Ehhez mindenekelőtt össze kell hangolnia az ellenzéki körök tevékenységét.
A fent leírtakat erősíti a milliárdos cikke, amelyet tegnap közölt a HVG. A spekuláns ebben azt írja: erősítik a reményeit a spontán, alulról szerveződő kezdeményezések, amelyekben főleg az ifjúság vesz részt. Ő ellenállási mozgalmaknak nevezi ezeket a csoportokat.
Gátlástalanságára jellemző, hogy ugyanazon a napon, amikor a brüsszeli gazdasági fórumon ismét a migránstömegek európai letelepítése mellett foglalt állást, azzal bírálta Orbán Viktort, hogy a magyar miniszerelnök „magát a magyar szuverenitás védelmezőjének állítja be, engem pedig spekulánsnak, aki valami homályos, ám gonosz összeesküvés keretében azon dolgozom, hogy Európát illegális bevándorlókkal árasszam el”.
Elgondolkodtató, hogy írásában kijelenti „a nyílt társadalmak megőrzéséhez nem elég a jogállamban bízni”, s mintegy harcra biztatva az ellenzéket, leszögezte: ki kell állni azért, amiben hiszünk. A buzdítást azzal folytatta, hogy a demokráciát nem lehet külföldről szállítani. „Azt a népnek magának kell kivívnia és megvédenie. Csodálom a magyarok bátorságát, amivel szembeszállnak Orbán maffiaállamának korrupciójával. És reményt ad az európai intézmények energikus válasza a Lengyelországból és Magyarországról érkező kihívásokra.”
Visszautasított vádak
A már említett nemzetközi fórumon e gondolatait Soros tegnap személyesen is megismételte, de részletesebben kifejtette, hogy milyennek látja „Orbán Viktor megtévesztő és korrupt maffiaállamát”, ahol látszólag még demokrácia van, de a hatalmon lévők mindent kontroll alatt tartanak.
Lázár János a tegnapi Kormányinfón minden magyar nevében utasította vissza a spekulán hazánkra tett kijelentését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: ez a magyar embereket súlyosan sértő megjegyzés volt. – Ez méltatlan Soros Györgyhöz, igazságtalan az országgal szemben, súlyosan elferdíti a valóságot – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: nem a magyar állam volt az, amely nem tartotta be a transzparenciát, és a törvények megkerülésével akart működni, hanem például a Soros által pénzelt szervezetek, amelyek „maffiaszervezetekként” működtek az elmúlt években.
A politikus a Soros-egyetemről szólva megerősítette, hogy a kormány megküldte válaszát az Európai Bizottság kérdéseire, amelyek szerinte inkább politikai, mint jogi természetűek voltak. Mint mondta, a CEU-val összefüggő fejleményekről a kormány a jövő héten tárgyal.
Hadüzenet a kormánynak
Miután a parlamenti ellenzék mély intellektuális, hitelességi és vezetési válsággal küzd, a Soros által finanszírozott úgynevezett civil szervezetek és a baloldali sajtó segéderőkből főszereplőkké léptek elő – mondta a Figyelőnek adott interjújában Kövér László. A házelnök úgy fogalmazott: természetesen ott van még a „Soros-frakció” az Európai Parlamentben, amely már leplezni sem nagyon igyekszik, hogy nem az európai választóknak, hanem a gazdának akar megfelelni. – Soros hadüzenetet küldött Orbán Viktornak, a kormánynak és a Fidesznek – jelentette ki a Médianéző Kft. vezetője az M1 aktuális csatorna műsorában. Boros Bánk Levente hangsúlyozta, hogy a milliárdos név szerint kiemelte a Momentum Mozgalmat. A politológus úgy vélte, az amerikai spekuláns felismerte, hogy Magyarországon az általa támogatott ellenzék nem tudja teljesíteni vízióját, ezért olyan új pártokat alapít, mint a Fekete-Győr András vezette szervezet, és feltüzeli a különböző társadalmi csoportokat.
Forrás: magyaridok.hu
Képek: Reuters, 24.hu, 888, steemit.com, an7a.com
