A Barátok közt sztárja még mindig szoptatja a kisfiát, ami egy kicsit azért érdekes, mivel már két és fél éves. Sokan furcsállják is, hogy még ilyen idősen mindig anyatejjel táplálja, viszont erről Edinának ugyanúgy megvan a határozott véleménye.
Noel tehát köszöni szépen jól van és ameddig csak lehet, szeretné fogyasztani a tápláló anyatejet.
– Amikor nem voltam még anyuka, és szoptató anyát láttam a gyermekével, automatikusan elkaptam a tekintetemet. Amióta megéltem az élményt testközelből, nagyon jó érzés fog el, ha ilyesmit látok. Szerintem ez a világ legtermészetesebb dolga.
– Sokat olvastam erről a témáról, végül azt a döntést hoztam meg, hogy Noel és én tudjuk, mi a legjobb neki. Ha nálam keres menedéket, kicsit szopizik – ez általában két perc, nem több -, utána boldogabban megy tovább, mosolyog, minden félelme elmúlik. Nem kínálgatom, de ha odajön, megszoptatom. Két és fél-hároméves kor között bekövetkezik a természetes leválás, majd Noelnél is szép lassan bekövetkezik .”
Edináékra nem lehet mondani, hogy sok időt töltenének otthon, viszont a picinek akkor is szüksége van táplálékra, amikor éppen úton vannak. Így hát sok esetben kénytelen volt például az utcán is szoptatni, ekkor viszont igyekezett kendővel eltakarni annyit, amennyit csak lehet.
Noel azonban meglehetősen sokat rakoncátlankodott és folyamatosan azon fáradozott, hogy miként tudja lerántani a kendőt. A színésznő elmondása szerint nem akarta elfogadni a cumit, így kénytelen volt táplálnia az anyatejjel. Megosztotta azt is, hogy őt és ikertestvérét sokkal kevesebb ideig táplálta az anyjuk anyatejjel, mindössze csak másfél hónapig. Ilyen téren tehát nem is nagyon tudott az anyja tapasztalatára hallgatni, hogy mennyit ideig lenne optimális a kisfia a szoptatása. Végül pedig a saját megérzéseire hagyatkozott és eldöntötte, hogy még nem jött el a cumi ideje.
A csinos színésznő egyébként a gyereknevelés és a színészkedés mellett még a festészet terén szeret időt tölteni.
„– Kiskorom óta szerettem volna festészettel foglalkozni, de soha nem tudtam elég időt és energiát rászánni. Tizennyolc évesen meghoztam egy nehéz döntést, ez volt az, amikor fel kellett adnom a képzőművészetet. Akkor a színészetet választottam, amit szintén imádok, de máig hiányzik a képek alkotásának öröme.
– Ezért is határoztunk úgy a férjemmel, Krisztiánnal, hogy ezt az űrt be kell töltenem – mosolyodott el. – Krisztián támogatásával tudok már több mint egy éve egyre inkább a festészetnek élni a színészet mellett, magánórákra járok egy festőművészhez. Ez idő alatt rengeteget fejlődtem. Úgy érzem, most jutottam el addig, hogy komolyabban foglalkozzam a képeimmel.”
Forrás: delina;