6.1 C
Budapest
2024. április. 23. kedd
HomeFőhírekBelföldi hírekSoltész Miklós szerint a muszlim áradat el akarja taposni a kereszténységet

Soltész Miklós szerint a muszlim áradat el akarja taposni a kereszténységet

forrás: MTI

A magyarság és a nemzetiségek közös kultúrájának megőrzése a legfontosabb feladat – mondta a nemzetiségek napja alkalmából tartott Békés megyei ünnepségen az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Mezőberényben.

Soltész Miklós kifejtette: a magyarok és az országban évszázadok óta élő nemzetiségi csoportok között a közös összekötő kapocs a kereszténység, „amelyet egyik oldalról a vad liberalizmus, a másik oldalról pedig – ki kell mondani – a muszlim áradat akar eltaposni”.

Hangsúlyozta: a népcsoportoknak össze kell fogniuk, minden fórumon ki kell nyilvánítaniuk közös akaratukat, hogy meg akarják őrizni a kultúrájukat, és nem akarják, hogy keresztény hitüket átírják.

Soltész Miklós szerint a muszlim áradat el akarja taposni a kereszténységet
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Soltész Miklós köszöntőjében kiemelte: az alaptörvény tizenhárom nemzetiséget jelöl meg, amelyeket a kormány az elmúlt másfél-két év során igyekezett segíteni. Emlékeztetett: az idei és a jövő évi költségvetésben 2-2 milliárd forinttal emelkedett a nemzetiségek támogatása, amelyet oktatási intézmények felújítására, az anyaországi kapcsolatok ápolására és a nyelvtudás fejlesztésére fordíthatnak.

Az államtitkár hozzátette: a nemzetiségek múltfeltárását is támogatni szeretnék, erre is lehet pályázni.

Soltész Miklós fontosnak nevezte, hogy minél többen bátran vállalják fel nemzetiségi identitásukat. Úgy fogalmazott, emiatt nem féltik a magyarságot, „ezzel az ország, a nemzet nem lesz kevesebb”.

Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke arról szólt, hogy idén ünneplik a megye újjászervezésének 300. évfordulóját. A törökök kiűzése után Békésben 10-15 ezren éltek, az akkori betelepítési politika eredményeként lett a megye soknemzetiségű és vegyes kultúrájú. Békés leképezte az országos etnikai állapotokat, jó értelemben vett multikulturalizmus jött létre – mondta.

Hangsúlyozta: az ott élő nemzetiségek békében éltek egymás mellett, együttműködtek egymással. Létrejött egy megyei identitás, ami nem ritkán erősebb volt a nemzetiségi identitásnál.

Zalai Mihály kiemelte, a Békés megyei értéktárban szereplő csabai kolbászt a szlovákságnak köszönhetik, míg Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője és a Himnusz zeneszerzője a gyulai németség jeles képviselője volt.

Siklósi István (független), Mezőberény polgármestere közölte: a település büszkén vallja többnemzetiségű voltát. Itt együtt tudnak élni a cigány, a német, a szlovák és a magyar nemzetiségek, a kultúrák nem kioltják, hanem erősítik egymást – mondta.

Hozzátette: azt tapasztalja, hogy egyre többen nemcsak egy nemzetiséghez tartozónak vallják magukat, hanem beszélik őseik nyelvét is, és egyre erősödnek a nemzetiségi önkormányzatok.

A köszöntők után átadták a Békés megyei nemzetiségi díjakat. A Békés Megyei Közgyűlés rendelete alapján 2015-ben a szlovák nemzetiség kitüntetettje Borgula Györgyné, a Mezőberényi Szlovákok Szervezetének elnöke, a német nemzetiségé Hack Ferenc Mihályné, az almáskamarási Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke; a lengyelé Hevesi József, a Magyar-Lengyel Baráti Kulturális Egyesület tagja, a roma nemzetiségé Horváth Rudolf zenész, a románé pedig Zombai Károlyné, a Kétegyházi Román Tájház kulturális referense lett.

 

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work