Sokan eleve bele sem kerülnek a statisztikákba, mivel nem közvetlenül vírusfertőzés miatt hunytak el, vagy csak nem tesztelték le őket a temetés előtt. Egy friss kutatás több ország átlagos havi halálozási adatait vetette össze az idei számokkal, és kiugró értékeket talált.
A koronavírussal valamilyen módon összefüggő halálozások száma akár 60 százalékkal magasabb lehet, mint ami a hivatalos statisztikákból látszik – idézi a Financial Times összeállítását az Index. Az üzleti lap 14 észak- és nyugat-európai ország halálozási adatait vetette össze idén januártól kezdődően, és azt találta, hogy 122 ezer fővel többen haltak meg azóta, mint egy átlagos évben szoktak, miközben a Covid-19 betegség 77 ezer embernél szerepel a halál okaként az országok statisztikáiban.
Következésképp ha a világ többi országában is hasonlóan torzítanak a statisztikák, akkor valójában nem 201 ezer, hanem inkább 318 ezer áldozat lehet április végén világszerte.
Az FT által kimutatott 122 ezres többlet a mortalitás 50 százalékos emelkedését jelenti a vizsgált országokban, de elég nagy szórással, Franciaországban például 34 százalékos, míg Belgiumban már 60 százalékos a növekedés. Az összes halálozási többletet csak kis részben magyarázhatja, hogy egyes elhunyt betegeknél nem azonosítják a vírust, így más ok szerepel végül a halotti bizonyítványán, illetve hogy a kialakult helyzet miatt az emberek nem akarnak kórházba menni.
David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem kockázatkutatója azt nyilatkozta a lapnak, hogy az Egyesült Királyságban biztosan alulbecslik a Covid-19-be belehaltak számát, mert csak a kórházakban elhunytakat számolják bele a statisztikába. „Az egyetlen értelmes módszer az országok összehasonlítására a teljes halálozás vizsgálata. Nagyon sok kérdés van azokkal kapcsolatban, akiknek nem Covid-19 szerepel a halotti bizonyítványukon, de az ember mégis érzi, hogy a haláluk kapcsolódik valahogyan a járványhoz.” -tette hozzá a kutató.
A lap által feltárt halálozási többlet nagyvárosokba koncentrálódik,
az egészségügyi rendszerek túlterheltek a betegség vagy az arra való felkészülés miatt, ezért sok nem koronavírusos beteg nem kap megfelelő ellátást.
Lombardiában például 155 százalékos kiugrást (13 ezer többlethalál az átlagoshoz képest) talált a FT az elérhető adatokban.
Főleg a szegényebb és gyengébb egészségügyi rendszerrel bíró országokban jelentkezhet ez ilyen jellegű többlethalálozás. Ecuador Guayas tartományában például március 1. és április 25. között összesen csak 245 koronavírusos halált regisztráltak, azonban 10,2 ezerrel többen haltak meg a referenciaidőszakhoz képest. Az indonéziai Jakartában 1400-zal több embert temettek el a vizsgált időszakban, mint egy átlagos évben, miközben csak 90 koronavírusos halált regisztráltak.
Egyes kutatók szerint a többlet becslésekor azt is figyelembe kéne venni, hogy a korlátozások miatt az egyéb halálokok közül vannak, amelyek most visszaestek (pl. munkahelyi baleset, közlekedési baleset). Ezért Markéta Pechholdová, a Prágai Egyetem közgazdásza szerint valamelyest még a több halállal számoló statisztikák is konzervatívan becsülnek.
