Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is betegségnek nyilvánította a játékfüggőséget.
A nemzetközi szervezet tizenegyedik alkalommal adja ki a betegségek nemzetközi osztályozásának listáját, ebben először veszi fel a mentális betegségek közé a játékfüggőséget. Az új besorolás 2022. január 1-jétől lép hatályba.
A játékfüggőségnek immáron hivatalos meghatározása lett. Játékfüggőnek minősül az a viselkedés, amelynek kontrollja gyengül a játék felett, a játékok pedig elsőbbséget élveznek a fontosabb napi tevékenységekkel szemben. A játékfüggő a játékkedvet és játékszenvedélyét részesíti előnyben az olyan tényezőkkel szemben, mint a családi kapcsolatok, barátok, szociális élet vagy az iskolai tanulmányok. A dokumentum szerint
a játékfüggőség egyéves időtartam alatt felismerhető.
Azzal, hogy a játékfüggőség bekerült a betegségek közé, és konkrét definíciót kapott, betegségkódként kezelheti az orvostudomány – jelentette ki Király Orsolya, az ELTE PPK pszichológiai intézetének munkatársa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Hozzátette, ez lehetővé teszi a betegség diagnosztizálását majd pedig annak kezelését.
Komoly viták előzték meg az elfogadást
Véleménye szerint a WHO döntése már nem okozott senkinek sem meglepetést, annak ellenére sem, hogy komoly viták előzték meg elfogadását. Sokan ugyanis azt firtatták, hogy jogos-e betegségként kezelni a játékfüggőséget, és, hogy valóban nagy tömegeket érint-e a számítógépes játékok iránti szenvedély.
A játékfüggőség tünetei közé tartozik, hogy az adott személy elveszíti kontrollját a játékok felett, és észre sem veszi, hogy már nem is ő, hanem a játék uralkodik felette, még abban az esetben is, ha már nem akar játszani. Elhanyagolja környezetét és saját magát, és akkor is folytatja, ha már tisztában van azzal, hogy szenvedélye negatív hatással van az életére – magyarázta.
Mint mondta, felvetődik annak a kérdése, hogy egy adott személy hogyan tudja integrálni játékfüggőségét az életében? Arról sem szabad megfeledkezni, hogy
egy játékfüggő sokkal agresszívabb és ingerlékenyebb lehet,
valamint stresszként éli meg, ha valamilyen okból nem játszhat – hangsúlyozta Király Orsolya.
Többféle játéktípus létezik
Kiemelte, a játékokat többféle módon lehet csoportosítani. Vannak olyan játéktípusok – például a lövöldözős, harcolós és szerepjátékok –, amelyek sokkal veszélyesebbek lehetnek, mint például egy logikai kirakós játék. Az előbbiek ugyanis gyorsabban okozhatnak játékfüggőséget, míg az utóbbiak akár képességfejlesztő hatással is bírhatnak.
Jelenleg számos ország küzd a problémával. Dél-Koreában például egy új törvény megtiltja, hogy 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között online játékokat játszhassanak. Japánban pedig a játékkal eltöltött bizonyos idő után figyelmeztetik a játékost, Kínában viszont a Tencent internetszolgáltató korlátozza a gyerekek számára a legnépszerűbb játékokkal eltölthető időt. Az Egyesült Királyságban már működnek olyan magánklinikák, ahol kezelik ezt a fajta függőséget.
Egy nemrégiben készült kutatás azt is megállapította, hogy a 8–18 éves korosztályban a fiúk többet játszanak számítógépes játékokkal, mint a lányok.
