Az árvízi biztonságról rendeztek konferenciát Homokzsáktól a drónokig címmel a Budapesti Víz Világtalálkozóhoz kapcsolódóan a fővárosi Duna Palotában.
Az eseményen Áder János lejátszott videoüzenetében úgy fogalmazott: a „felgyorsuló klímaváltozás a szemünk előtt játszódik le; hatásai döntő részét a vízen keresztül érzékeljük”.
„Az elmúlt évek azt mutatták, hogy a magas és az alacsony vízállási rekordok is gyorsabban dőlnek meg, mint bármikor történelmünk során” – mondta a köztársasági elnök. Áder János rámutatott arra, hogy az Új Vásárhelyi-terv végrehajtásakor olyan megoldásokat keresnek, amelyek egyszerre szolgálják az árvízvédelmet, a mezőgazdaságot, a természetvédelmet vagy akár a turisztikai célokat.
Kiemelte:
A következő években a „gumicsizmák mellett”nemcsak drónokra lesz szükség, hanem a mesterséges intelligenciát is bevető adatfeldolgozásra, a blokklánc-technológiára, továbbá a természet- és társadalomtudományi, valamint a közgazdasági ismeretek magasabb szintű összekapcsolására is.
Az államfő kitért arra, hogy a sok víz drámáját a magyaroknak nem kell bemutatni. „Azóta tanuljuk a megelőzést és az alkalmazkodást, amióta megtelepedtünk a Kárpát-medencében” – mondta Áder János, aki szerint vízgazdálkodásunkra, árvízvédelmünkre okkal lehetünk büszkék.
Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzora arról beszélt, hogy a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem fenntartható, annak minden szintjén, köztük az árvízkezelés terén is paradigmaváltást sürgetett. Beszámolt arról is, hogy a víz szempontjából releváns adatok száma nagyságrendekkel nőtt, majd ismertette a mesterséges intelligencia, a big data, a nagyon gyors adaptív algoritmusok alkalmazási lehetőségeit. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberiségnek több tározótérre lesz szüksége ahhoz, hogy garantálja az élelmiszer-, víz- és energiabiztonságot.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője előadásában reaktív helyett proaktív árvízvédelmi gyakorlatot sürgetett. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését is említve szólt a töltések felülvizsgálatáról, megerősítésük fontosságáról is, majd azt is hangsúlyozta, hogy önmagában a vízügyi innováció nem elegendő, természetvédelmi innovációra is szükség van. Konkrét javaslatként egy hullámtérkutató intézet felállítását szorgalmazta.
elobolygo
